Az ​elvarázsolt üvegház (értékelés és nyereményjáték)

 

Jó hírrel érkeztünk a Bűbájok boltja rajongóinak, ugyanis nemrég megjelent egy új, önállóan olvasható történet, ami szintén Sarah Beth Durst csodálatos fantasyvilágában játszódik. Ismerkedjetek meg Terlu Pernával, Yarrow-val és a szívmelengető történetükkel!

Tartsatok bloggereinkkel, hogy megtudjátok, mit gondolnak Az ​elvarázsolt üvegház című regényről, de ne felejtsetek el játszani se, ugyanis az Agave Könyvek kiadó jóvoltából a turné végén egy szerencsés olvasónk megnyeri a regényt.

Kiadó: Agave Kiadó, 2025

Oldalszám: 480 oldal

Eredeti cím: The Enchanted Greenhouse

Fordította: Németh Luca Anna

ISBN: 9789635984459

A könyvet ITT tudod megrendelni!

Fülszöveg:

Egy új, önállóan olvasható történet a Bűbájok boltja világából!

A birodalom túlsó végén, egy eldugott kis szigeten, ahol éneklő virágok nyílnak, mézes sütemény illata száll a levegőben, és a szerelem is mézzel van átszőve…

Terlu Perna egyedül volt. Ezért megszegte a törvényt, és varázslattal teremtett egy öntudattal bíró póknövényt. Büntetésül fából faragott szoborrá változtatták, és elrejtették az Alyssiumi Nagy Könyvtár északi olvasótermének egyik félreeső szegletébe.

A története itt akár véget is érhetett volna… De egy téli napon Terlu felébred egy szinte teljesen elhagyatott szigeten, ahol száz meg száz elvarázsolt üvegház sorakozik. Fázik, éhes, és úgy tűnik, az egyetlen emberi lakó egy zsémbes kertész.

Legnagyobb meglepetésére a mogorva Yarrow mégis befogadja: meleg ruhát, puha ágyat és frissen sült mézes süteményt kínál neki addig, amíg Terlu készen nem áll arra, hogy hazatérjen.

Csakhogy Terlu nem akar hazamenni.

Ahogy egyre jobban megismeri Yarrow-t – aki minden mogorvasága ellenére kifejezetten szeretetreméltó tud lenni –, rájön, hogy a szigetet fenntartó varázslat lassan elhal, és az üvegházak lakói veszélyben vannak. Terlu tudja, hogy segítenie kell, még ha ez újra törvényszegéssel is jár.

Ezúttal azonban nincs egyedül. Yarrow és egy érző rózsa segítségével Terlunak egy réges-rég elhunyt varázsló titkait kell megfejtenie, ha meg akarja menteni a szigetet – és ha esélyt akar adni magának egy új életre, talán még a szerelemre is.

Az elvarázsolt üvegház kedves, szellemes és szívmelengető történet második esélyekről, a varázslatról, amit a törődés rejt, és arról, hogy néha egy mézes sütemény is elég a boldogsághoz.

Véleményem:

Tavaly az egyik nagyon kedves olvasmányom volt Sarah Beth Durst Bűbájok boltja című regénye (értékelésem ITT). A cozy fantasy zsánere egyre népszerűbb hazánkban, és tökéletesen megértem, miért, hiszen a sok izgalom mellett jó néha csupán azért olvasni valamit, mert simogatja az ember lelkét a szerethető, kedves figuráival és otthonos környezetével. Az Agave Könyvek hamar elhozta nekünk a sorozat második részét, az egyébként önállóan is olvasható Az ​elvarázsolt üvegház című kötetet, melyből végre megismerhetjük Terlu történetét is. 

Terluról érintőlegesen már hallottunk a Bűbájok boltjában, hiszen ő volt az a könyvtáros, aki életre keltette Cazt, és akit emiatt büntetésből szoborrá változtattak. Egy feszült és drámai jelenetet követően azonban nem tudhattuk, hogyan alakult a sorsa, így nagyon örültem, amikor kiderült, hogy az új kötetben az ő kalandjait követhetjük majd nyomon. Először a szerző nagyon röviden megmutatja az előzményeket majd a drámai ítélethozatalt, ami éppen elég ahhoz, hogy hamar kikristályosodjon Terlu magányos, de végtelenül kedves és szeretetre éhes karaktere. Ezután ott vesszük fel a fonalat, hogy főhősünk újra hús-vér emberként magához tér egy ismeretlen helyen, ahol a nagy hideg és hó elől egy rejtélyes üvegházba menekül. 

A lánynak eleinte fogalma sincs, hol van, hogy került ide és miért tört meg a varázslat, és beletelik némi időbe, míg ezekre a kérdésekre apránként választ kap. A szigeten az egyetlen másik ember rajta kívül egy Yarrow nevű férfi, aki erején felül igyekszik kertészként gondozni az üvegházakat. A szűkszavú férfi nagyon lassan nyílik meg, ugyanakkor tettei mégis barátságosságot és gondoskodást tükröznek, így Terlu előbb-utóbb kezdi biztonságban érezni magát. Hamarosan azonban megtudja, hogy ezen a helyen sem minden olyan idilli, mint elsőre látszik, az üvegházak ugyanis azóta pusztulnak, hogy az itt élő varázsló meghalt, Yarrow pedig eleinte reménykedett abban, hogy a lányt azért küldték a szigetre, hogy segítsen helyreállítani a bűbájokat. Főhősünk maga sem hiszi, hogy képes lehet ilyesmire, főleg annak fényében, hogy pont egy tiltott varázslat miatt töltött éveket szoborként, amikor azonban véletlenül életre kelti az egyik rózsát, aki már hosszú ideje aludta téli álmát, rájön, hogy nincs más választása: legalábbis az egyetlen helyes döntésnek az bizonyul, ha segít újdonsült barátainak abban, hogy a többi növény is életre keljen. Ehhez azonban hosszas kutatómunkára lesz szükség, hogy megfejtsék a hajdan itt élő varázsló jegyzeteit. 

A regény fő cselekményszála ennyivel nagyjából össze is foglalható, és a cozy jelleget csak erősíti, hogy tényleg nem számíthatunk nagyívű eseményekre vagy pörgős akcióra. Helyette viszont megkapunk mindent, ami erről a szóról eszünkbe juthat: puha hószállingózást, a tűz pattogó hangját, frissen sült mézes sütemény illatát, egy szárnyas macska dorombolását a puha paplanon, és persze rengeteg csodálatos növényt, akik élettel töltik meg a varázslatos üvegházakat. A fő konfliktus az első részhez hasonlóan itt is inkább belülről fakad. Terlu és Kiela történetében rengeteg a párhuzam - például az újrakezdés, otthonteremtés motívuma, illetve igazi önmaguk megtalálása -, ugyanakkor mostani főhősünk nem önként választja a magányos életet, inkább világéletében azt érezte, sehol sem találja a helyét, pedig nagyon vágyik a szeretetre és a kapcsolódásra. Ugyanakkor a múlt eseményei eléggé bizonytalanná és bátortalanná tették, hiszen egyszer már majdnem elveszített mindent. Számára az lesz a fő feladat, hogy találja meg saját erejét és bízzon magában, ahogy abban is, hogy megérdemli mások szeretetét és törődését. Yarrow karaktere remekül kiegészítette, és nagyon drukkoltam azért, hogy a csendes, szelíd kertésszel találják meg a boldogságot. 

Nem tudom, hogy ez csak szerencsés véletlen volt-e, vagy tervszerű időzítés, de annyira jó volt, hogy ezt a téli környezetben játszódó regényt éppen télen olvashattam, így még inkább sikerült belehelyezkedni a hangulatába. Kritikaként egyedül azt tudnám felhozni, hogy a cselekményhez mérten kicsit hosszú a terjedelme, ugyanakkor azt így sem mondanám, hogy unatkoztam volna az olvasása közben. Ez a sorozat tényleg tökéletesen alkalmas arra, hogy az ember lecsendesedjen, bekuckózzon és átadja magát egy varázslatos világnak, ahol a barátok, az otthon melege és a másokba és önmagunkba vetett bizalom mindennél fontosabb. Alig várom, hogy a sorozat harmadik részét is a polcomon tudhassam!

Értékelésem: 5/5

Kinek ajánlom? Mindenkinek, aki egy igazán meghitt, bájos és varázslatos fantasyt szeretne olvasni. 

Nyereményjáték:

Az Agave Kiadó oldalán találhattok egy beleolvasót a regényhez, így a játékunk is most ehhez kötődik. Minden állomáson találtok egy kérdést. Nektek pedig nincs más dolgotok, mint a Tally megfelelő sorába beírni a jó választ.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Feladvány:

Mije van az üvegházban felbukkanó macskának, ami a valóságban élőknek nincs?

Állomáslista:

Blogturné

01/13 - Csak olvass!

01/16 - Utószó

01/19 - Könyv és más

01/22 - Olvasónapló

01/25 - Spirit Bliss Sárga könyves út

01/28 - Hagyjatok! Olvasok!