T. Kingfisher: Éjjeli lakmározó (Sworn Soldier 2.)
Ha szerettétek a Holtak mozgatóját, akkor van egy jó hírünk: megérkezett Alex Easton újabb hátborzongató kalandja a Kossuth Kiadó jóvoltából. Ezúttal ráadásul főhősünk az otthonába, Galláciába érkezik, ahol a legkevésbé sem mennek rendben a dolgok. Tartsatok velünk a blogturnénk során, és ismerjétek meg ezt a hamisítatlan őszi, spooky hangulatú történetet!
Kiadó: Kossuth Kiadó, 2026
Oldalszám: 224 oldal
Eredeti cím: What Feasts at Night
Fordította: Tamás Gábor
ISBN: 9786151250075
A könyvet ITT tudod megrendelni!
Fülszöveg:
Az Usher-házban átélt rettentő megpróbáltatásokat követően Alex Easton nyugalomra, megszokott mindennapokra és napfényre vágyik, ehelyett – Angusnek és Miss Potternek tett szívességként– a család vadászlakja felé, Gallácia hideg és nyirkos erdőségének mélyére veszi az irányt.
Amikor Easton megérkezik, a gondnokot holtan találja, ráadásul a vadászlak elhanyagolt, és különös, nyugtalanító csönd telepszik a környékre. A falubeliek arról suttognak, hogy egy lélegzetlopószörnyeteg telepedett meg Easton otthonában. A nyugállományú katona bölcsebb annál, hogy hitelt adna az efféle helyi babonáknak, csakhogy ő is érzékeli, hogy valami nincs rendjén sem az otthonában, sem az álmaiban.
A díjnyertes Holtak mozgatója folytatásában újabb hátborzongató és különös események várnak Alex Eastonra. Ha szereted a sötét, gótikus, horror elemekkel és humorral fűszerezett történeteket, ezt is imádni fogod!
„Hátborzongató, klausztrofób hangulatú és végig lenyűgözően szórakoztató.”- Erin A. Craig
Az Éjjeli lakmározó a Sworn Soldier sorozat második része.
Véleményem:
T. Kingfisher egy ideje már szerepelt a kedvelt szerzőim listáján, de a Holtak mozgatója volt az a történet, amivel végérvényesen eldőlt, hogy bekerül a kedvenceim közé is. Ez a hátborzongató, gótikus történet alapvetően Edgar Allan Poe Az Usher-ház vége című novelláját dolgozza fel, engem pedig rögtön elvarázsolt a misztikus, sötét hangulatával. Nagy volt az örömöm, amikor kiderült, hogy egy sorozatról van szó, akkor pedig pláne, amikor a Kossuth Kiadó rekord sebességgel el is hozta az Éjjeli lakmározó című, második részt.
Miután Alex Easton túlélte és úgy-ahogy kiheverte az Usher-házban történteket, éppen arra készül, hogy megpihenjen a Galláciában található családi vadászlakban, ahol az előző részből megismert Miss Pottert is vendégül látná némi gomba-tanulmányozásra. Sajnos azonban a megérkezés nem olyan örömteli: a lak gondnoka meghalt, a ház és környezete pedig rendkívül elhanyagolt, szerencsére Angus hamarosan talál egy környékbeli asszonyt, aki vállalja a házvezetői teendőket. Az előző gondnok halálával kapcsolatban furcsa pletykák keringenek, melyek egy sötét, gonosz lényről suttognak, aki éjszaka elszívja áldozata lélegzetét...
Easton napjai egyre nyomasztóbb hangulatban telnek, ráadásul az éjszakái sem nyugodtak. A különös rémálmok mellett a harctéri emlékei is kísértik, így egy ponton túl már nem lehet megállapítani, hogy ami vele történik, az valami természetfeletti jelenség vajon, vagy sokkal inkább az emberi elme és az átélt traumák hatása. Ez a bizonytalanság kifejezetten tetszett a regényben, sokáig nem lehetett tudni, hogy a furcsa történések mögött csak a helyiek babonái állnak, vagy ténylegesen egy ártó, gonosz lény, aki bevette magát a vadászlak falai közé.
Sajnos a szuper atmoszféra és az izgalmas folk horror elemek mellett is azt éreztem, hogy ez a rész kicsit elmarad az elődjétől. Easton stílusa továbbra is nagyon tetszett a fanyar humorával, illetve szerettem a mellékszereplőket is, ugyanakkor a cselekmény nekem picit kevés volt. Lehet, hogy szándékosan helyezte az írónő most a hangsúlyt főszereplőnk lelki világára és belső vívódásaira, de valami akkor is hiányzott ahhoz, hogy nagyobbat tudjon ütni a történet. Persze így sem panaszkodom, mert az Éjjeli lakmározó egy tökéletes, őszi történet, amivel nagyszerűen be lehet kuckózni a takaró alá, csak tényleg azért sajnálom, mert érzésem szerint sokkal több potenciál van ebben a sorozatban.
A kisebb kritikák mellett azért én mindenkit a sorozat olvasására buzdítok, ha a véresebb horror helyett a könnyedebb, mégis hangulatos darabokat kedveli valaki, az nem fog csalódni ezekben a történetekben. Az Éjjeli lakmározóban megelevenednek a román folklór sötét teremtményei, mi pedig drukkolhatunk főhősünknek, hogy valahogy ezt a kalandot is ússza meg ép bőrrel. Ezek után már nagyon kíváncsi vagyok a harmadik részre!
Értékelésem: 5/4
Kinek ajánlom? Magát a sorozatot mindenkinek, aki kedveli a baljós, titokzatos, gótikus történeteket és a szolidabb horrort.
Állomáslista:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése