HiSztorik- Tyll J. Pollman: Az ​armada könnyei

 

Tyll J. Pollman: Az ​armada könnyei

Corvette Kiadó, Martonvásár, 2021
ISBN: 9786156261052

Fülszöveg:

A könyv a XVIII. század háborúkkal teli, kalandos és mozgalmas korszakában játszódik.

Főhőse, Wilibo egy szőke srác a Fülöp-szigetek békés-egzotikus világából, ahol filippínó társaival boldogan egyensúlyoznak a spanyol gyarmati rendszer törvényeinek keskeny mezsgyéin. Gondtalanul élik sikeres csempész életüket, miközben persze tudomásuk sincs arról, hogy az egész világ forrong és lángokban áll. Hatalmas birodalmak és uralkodók süllyednek a mélybe, feltörekvő hatalmak követelik jussukat vérrel és fegyverrel a világméretű konfliktusban, amelyet az utókor „hétéves háborúként” ismer.

Amikor hatalmas hadihajó flotta jelenik meg a Fülöp-szigetek partjainál, az nemcsak a négy kontinensre kiterjedő háború új szakaszát hozza el, hanem Wilibo és társai békés csempészéletét is alaposan felforgatja.

J. Pollman a sikeres Vandálok sorozat szerzője ezúttal a napfényes csendes-óceáni térségbe kalauzol el bennünket, de nemcsak az egzotikus szigetek történelméről ad korhű beszámolót, sodrólendületű, kalandokkal és fordulatokkal teli írásában bemutatja a „hétéves háború” legfőbb történéseit és mozgató rugóit is.

Véleményem:

Nagy rajongója vagyok a Vandálok című sorozatnak, így nagy lelkesedéssel és nem csekély elvárásokkal vetettem bele magamat Tyll J. Pollman új regényébe. Számításaim helytállók voltak: Az armada könnyei felhőtlen kikapcsolódást ígér mindenkinek, aki egy olvasmányos, izgalmas, fordulatokban gazdag történelmi kalandregényre vágyik tengeren és szárazföldön. Van itt minden, mi szem szájnak ingere: feszültséggel teli tengeri csaták, pusztító viharok, kalózok, agyafúrt diplomáciai pengeváltások, ármány, árulás, de még egy csöpp romantika is. Ráadásul a cselekmény egy kevéssé ismert, ámde nagyon izgalmas történelmi korszak, a hétéves háború keretei között bontakozik ki. Helyszínünk a spanyol gyarmatbirodalom stratégiailag és gazdaságilag is kulcsfontosságú vidéke, az egzotikus Fülöp-szigetek, valamint a végtelen óceán.

El Nido, Palawan, Fülöp-szigetek (forrás: Wikipedia)

A cselekmény több szálon bontakozik ki. Az irodalmi jelen 1761-ben veszi kezdetét, és három év történéseit beszéli el, ugyanakkor egyes fejezetek visszaröpítenek minket az időben, hogy megismerhessük az aktuális világhatalmi berendezkedést, felmérhessük az erőviszonyokat és megérthessük a fegyveres konfliktus kirobbanásának okait, lehetséges következményeit. A tét óriási: a fennálló gyarmatviszonyok fenntartása, vagy újrarendezése.  Ezek a részek ugyan megszakítják az izgalmas kalandok sorozatát, ugyanakkor kellőképpen informatívak és érdekesek voltak. Különösen tetszett, hogy a szerző kellő hangsúlyt fektetett a háború gazdasági szereplőinek és mozgatórugóinak ismertetésére is. Mivel a cselekmény fő vonala a tengereken, illetve a Fülöp-szigetek térségében játszódik, a történelmi háttér viszont zömmel ettől földrajzilag elkülönülten, Európában (Londonban, Párizsban, Madridban, Berlinben, Bécsben, Szentpéterváron) bontakozik ki, a legnehezebb feladat talán annak elérése lehetett, hogy ezeket a szálakat a szerző szervesen is hozzákapcsolja a fősodorhoz.

Manila britt megszállása (forrás: Wikipedia)

Számomra egy ilyen típusú regény esetében a lendületes és érdeklődést fenntartó történetvezetés mellett általában kiemelkedő fontossággal bír a kellően árnyalt karakterábrázolás. Főhősünk, Wilibo esetében ez nem tudott maradéktalanul megvalósulni. Ő egy tipikus klasszikus kalandregényhős. Egy tizenhét éves, jóképű srác, a lányok kedvence, akinek helyén van az esze és a szíve is. Már a történet kezdetén kiderül, hogy vérbeli vezető, nyíltszívű, bátor, elszánt. Fiatal kora ellenére személyisége nem igazán változik, fejlődik az átélt kalandok és megpróbáltatások hatására, ami számomra kissé furcsa volt. Nem lett emlékezetes karakter két barátjából, Docból és Raoulból sem. Akiben hatalmas potenciált láttam volna, az Tammy, ő azonban csak a történet elején kapott szerepet. Persze így is akadtak szereplők, akiket nagyon megkedveltem: Brad O’Brian, Kirwan elsőtiszt, Valdez fedélzetmester és Salazar kormányzó hozzánőttek a szívemhez. Sajnos a negatív hősök, mint Vazquez vagy Segovia jellemeábrázolása is kicsit egysíkúra sikerült.

Ami egyértelműen kiérződik a regényből, hogy a szerző szerelmese a hajózásnak. Azt nem tudom, hogy ebből adódott a témaválasztás, vagy a regény megírása során jött a rajongás, mindenesetre remekül felkészült. Velünk olvasókkal is rengeteg információt megoszt, felsorakoztatja a kor szinte valamennyi úszó óriását. Megtudhatjuk például, milyen az élet egy spanyol galleon fedélzetén, milyen nehézségekkel kellett számolnia a legénységnek egy több hónapos hajóút során, vagy mi a különbség egy sorhajó és egy fregatt között.

Spanyol galleon (forrás: Wikipedia)

Mindent egybevetve egy izgalmas és élvezetes kaland részese lehettem Wiliboval és barátaival. A fikció, a szerzői fantázia remekül kiegészítette a történelmi tények adta vázat. Ezekről, és még néhány érdekes dologról a könyv végében elhelyezett történelmi jegyzetek is nyújtanak némi eligazítást. Figyelembe véve a karakterábrázolással kapcsolatos (egyértelműen szubjektív) kifogásaimat is, a szokásos 10-es skálán 9 pontra értékelem a regényt. Ugyan a könyv (egyelőre) önálló kötetként jelent meg, és egyébként kerek, lezárt a történet, a történelmi jegyzetek végén már ott az utalás egy lehetséges folytatásról. Remélem mihamarabb meg is valósul a terv, én biztos el fogom olvasni.

Jehuka