Holtak mozgatója (értékelés és nyereményjáték)

 

A Kossuth Kiadó újabb zseniális regényt hozott el T. Kingfishertől, ezúttal egy horror regényt, amely erős atmoszférájával és emlékezetes karaktereivel biztosan beszippantja a műfaj rajongóit. Tarts bloggereinkkel a turné során, játssz a nyereményjátékunkkal, és akár megnyerheted a Holtak mozgatója egy példányát is!

Kiadó: Kossuth Kiadó, 2026

Oldalszám: 224 oldal

Eredeti cím: What Moves the Dead 

Fordította: Tamás Gábor

ISBN: 9789636365400

A könyvet ITT tudod megrendelni!

Fülszöveg:

Amikor a nyugállományú katona, Alex Easton fülébe jut, hogy gyermekkori barátja, Madeline Usher haldoklik, Ruritaniába, az Usherek ősi lakhelyére siet.

Amit ott talál, maga a rémálom: gombák burjánzanak, és a vadállatokat megszállta valami a sötét, lüktető tó körül. Madeline alvajáró, éjjelente különös hangon szól, a bátyját, Rodericket pedig rejtélyes idegbetegség gyötri.

Alexnek egy rendíthetetlen angol gombaszakértő és egy zavarodott amerikai orvos segítségével kell kibogoznia az Usher-ház titkát, mielőtt az mindnyájukat elpusztítja.

A Hugo-, Locus- és Nebula-díjas T. Kingfisher regénye Edgar Allan Poe Az Usher-ház vége című novellájának lebilincselő, atmoszferikus újragondolása.

Véleményem:

T. Kingfisher már a Varázslókalauz ​önvédelmi sütéshez című regényével felhívta magára a figyelmem, viszont a Csalán ​és csonttal bérelt helye lett a szívemben. Nagyon vártam már, hogy új történetet olvashassak tőle, így izgatottan fogtam a kezembe a nem mellesleg gyönyörűséges új regényét, a Holtak mozgatóját. A gótikus irodalom és a horror műfaja egyébként is közel áll hozzám, így szinte biztos voltam benne, hogy ezúttal sem kell majd csalódnom. 

A történet tulajdonképpen Edgar Allan Poe Az Usher-ház vége című novellájának újragondolt változata, amikor ezt megtudtam, gyorsan el is olvastam az említett klasszikust (és te jó ég, nem is értem, eddig hogy maradhatott ki!). Ez olyan szempontból nem lett volna muszáj, hogy enélkül is tökéletesen élvezhető a Holtak mozgatója, viszont izgalmas volt egymás után olvasni a kettőt. Kingfisher főszereplője egy Alex Easton nevű katona, aki, miután hírt kap egy régi barátja, Madeline Usher súlyos betegségéről, ellátogat a Ruritaniában található birtokra. Már a környékre érkezése pillanatában beszippant bennünket a regény nehéz, fojtogató és baljós atmoszférája, szinte érezzük a bőrünkön a ködöt és a gombaspórákat. Alex rossz érzései tovább erősödnek, amikor a házba lépve megpillantja régi barátait, a testvérpár Rodericket és Madeline-t, akik mindketten sápadtak, soványak, és mintha minden élet és derű hiányozna belőlük. 

Egy jó darabig tulajdonképpen nem is történik más azon kívül, hogy a szerző megfesti számunkra a helyszínt és bemutatja Alex összetett karakterét, ugyanakkor már ezek a fejezetek sem nélkülözik a feszültséget, folyamatosan érezzük, hogy van a levegőben valami megfoghatatlan, sötét és veszélyes. Később, ahogy a cselekmény egyre inkább elmozdul a természetfeletti irányába és válaszokat kapunk Madeline betegségének hátterével kapcsolatban, még izgalmasabbá válik a könyv, ennek, és az egyébként gördülékeny stílusnak köszönhetően gyakorlatilag néhány óra alatt le lehet darálni. Hiszen egy idő után nem csupán az a kérdés, hogy az Usher-ház lakói más sorsot kapnak-e, mint amit Poe megírt számukra, hanem az is, hogy Easton képes-e megőrizni a józan eszét és túlélni azt, ami elszipolyozza a ház és lakói életerejét. 

Nekem sok szempontból nagyon tetszett ez a történet, azon túlmenően is, hogy egy hamisítatlan, gótikus horror volt a javából, igazán hátborzongató jelenetekkel. Az első, ami rögtön megfogott, Easton karaktere volt, aki egyenes és őszinte narrátor, ugyanakkor kellőképpen titokzatos személyiség a múltját és élettörténetét tekintve. Külön izgalmas, hogy a karaktere teljes mértékben földhöz ragadt (ha jól emlékszem, úgy fogalmazott, annyi okkult érzék szorult belé, mint egy marék sárba), így kíváncsian vártam, hogy fog megbirkózni az egyre misztikusabb történésekkel. Ugyanakkor jellemző rá az a fajta fanyar humor, ami miatt megkedveltem az írónő könyveit, és ami még a legijesztőbb jelenetek közepette is mosolyt csalt az arcomra. A másik erősség számomra a mellékszereplőkben volt tetten érhető, különösen Beatrix Potter elképzelt nagynénje, a gombabolond természetbúvár hölgy volt rám nagy hatással. Mindehhez hozzájön a baljós atmoszféra, egy titokzatos tengerszem a ház előtt, furcsán bámuló és mozgó nyulak, bűzős galambgombák...jaj, nagyon szerettem ezt az egészet, na! :)

Amellett, hogy nagyon ajánlom ezt a kötetet mindenkinek, tényleg arra buzdítok minden könyvmolyt, hogy adjanak esélyt Kingfishernek, annyira egyedi, különleges a látásmódja és a stílusa, mégis minden eddigi regénye más egy kicsit. Bár azt hittem, hogy ez egy szóló történet lesz, izgatottan láttam, hogy hamarosan jön a folytatás, én már alig várom, hogy megkaparintsam!

Értékelésem: 5/5

Kinek ajánlom? Mindenkinek, aki kedveli a baljós, titokzatos, gótikus történeteket és a szolidabb horrort. 

Nyereményjáték:

A Holtak mozgatójában fontos szerepet kapnak a gombák. Épp ezért mostani játékunkban gombákat kell felismernetek az állomásokon található képek alapján, az adott gomba nevét pedig a Tally form megfelelő sorába írhatjátok be.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Feladvány:

Állomáslista:

05.31. Utószó

06.02. Csak olvass!

06.04. Könyv és más

06.06. Olvasónapló

06.08. Milyen könyvet olvassak?