Az örökkévaló (értékelés és nyereményjáték)
Alix E. Harrow legújabb regénye, Az örökkévaló egy különleges utazásra hívja az olvasót legendákon, évszázadokon és időhurkokon keresztül. Una, a legendás lovag és Owen, a múlt megszállott kutatója újra és újra egymás útjába sodródnak, miközben a történelem és a sors láthatatlan szálai összekötik őket. Vajon mennyit ér egy történet? És mi történik, ha valaki megpróbálja átírni a legendát? Tartsatok velünk a blogturné állomásain, és a turné végén ti is nyerhettek egy példányt a kötetből!
Kiadó: Agave Könyvek, 2026
Oldalszám: 416 oldal
Eredeti cím: The Everlasting
Fordította: Ballai Mária
ISBN: 9789635985272
A könyvet ITT tudod megrendelni!
Fülszöveg:
Egy legenda. Egy hazugság. Egy felejthetetlen szerelem.
Ez a történet ott kezdődik, ahol majd véget is ér: a tiszafa alatt. Ez az ősi fa oly hatalmasra nőtt, hogy egy külön világot alkot; azt beszélik, a lombja alatt másképp telik az idő. Miután egy árva lány kihúz egy kardot a kérgéből, sir Örökkévaló Una néven lovaggá és nemzete legnagyobb hősévé válik.
Évszázadokkal később Owen Mallory, a bukott katona és nehézségekkel küszködő tudós beleszeret Una legendájába. A nő története háborúba, poros levéltárak mélyére, végül pedig egyenesen a múltba vezeti. Owen azért utazik vissza az időben, hogy Una biztosan beteljesítse a sorsát… még ha ez minden alkalommal össze is töri a férfi szívét.
Kettejük élete különös módon kapcsolódik össze: arra ítéltettek, hogy újra és újra eljátsszák ugyanazt a hősies tragédiát, hogy a legenda ezer év múltán is fennmaradjon.
Az egyik találkozásuk során azonban valami megváltozik, és ez hatással lehet a végzetükre is. Mindketten rájönnek arra, hogy egy új befejezés írásához nemcsak magát a történelmet kell megváltoztatniuk, hanem azt is, amit eddig magukról hittek. És ehhez életük legnehezebb küzdelmét kell megvívniuk.
Alix E. Harrow, a Tízezer ajtó és A Starling-ház sikerszerzője eddigi legambiciózusabb műve igazi csúcspont az életművében, letehetetlen könyv a legendákról, szerelemről és árulásról – arról, amiért fantasyt olvasunk.
Véleményem:
Eddig minden magyarul megjelent regényt olvastam Alix E. Harrow-tól, de a két előzőből A Starling-ház tette rám a mélyebb benyomást hihetetlenül erős atmoszférájával és álomszerű képeivel. Nos, ha ez a tendencia fog folytatódni, akkor csak annyit mondhatok, így tovább, ugyanis Az örökkévaló című új kötet még ennél is jobban tetszett, és határozottan ott a helye 2026 legjobb olvasmányai között.
Történetünk egyik főhőse Owen Mallory, a kiábrándult katona és történész, aki valami furcsa, ellentmondásos módon mindig is erős kényszert érzett arra, hogy másoknak megfeleljen és a hazáját, Domíniumot szolgálja. Amióta az eszét tudja, mindig is lenyűgözte országa nemzeti hősének, Örökkévaló Unának a legendája, aki árva leányból lett az első királynő leghűségesebb lovagja és legerősebb fegyvere. Owen egy nap különös csomagot kap, egy olyan, Unáról szóló könyvet, amivel még sosem találkozott korábban, majd megbízzák azzal, hogy fordítsa le a művet. Amikor viszont a tényleges munkára kerülne a sor, a férfi egyenesen a hőse, Una társaságában találja magát közel ezer évvel korábban, akinek az életéről szinte mindent tud, ahogyan azt is, milyen végzetet tartogat neki a történelem.
Az időutazás központi szerepet kap a történetben, hiszen Owen és Una egy sajátos időhurokba kerül, ahol újra meg újra ugyanazon végzet felé sodródnak, ugyanakkor az is folyamatosan változik, hogy ők maguk mennyire emlékeznek a történtekre és egymásra. Owen számára kezd kikristályosodni, hogy Una végzetének beteljesítése elengedhetetlen Domínium jövője szempontjából, ugyanakkor, ahogy szép lassan egyre inkább megismeri a hús-vér embert a legenda mögött, már nem biztos benne, hogy mindent hajlandó lenne feláldozni a történetért, ami magasba emelte hazáját. A konkrét cselekményről nem nagyon szeretnék ennél többet írni, hiszen ez az a fajta regény, ami szép lassan bontakozik ki és mutatja meg, miről is szól pontosan, de talán az fontos lehet, hogy most sem az akciódús jeleneteken vagy fordulatokon lesz a hangsúly, sokkal inkább a mélyen elgondolkodtató kérdéseken, az érzelmeken és a karakterek összetett jellemén.
Nekem nagyon tetszett a történet hátteréül szolgáló, középkorias-lovagi környezet, ahol a fantasy elemek igazából csak arra szolgálnak, hogy meseszerűbbé tegyék a történetet. Az időutazásos száltól kicsit féltem, mert ezt könnyű elrontani a regényekben vagy filmekben, de szerencsére alaptalannak bizonyult az aggodalmam. Olyannyira, hogy egy idő után azt éreztem, igazából ez is egy teljesen mellékes és szimbolikus szál a történetben, ami csak arra szolgál, hogy jobban alátámassza a mondanivalót. Biztos vagyok benne, hogy ez olyan történet, ami a rengeteg rétegnek köszönhetően mindenkinek mást és mást fog jelenteni. Nekem elsősorban arról szólt, hogyan viszonyulnak egymáshoz az eszmék és a rideg valóság, a legendák és a személyes történetek. Központi elemként jelenik meg az, hogy egy történet hogyan tud nemzeteket, embereket összekovácsolni és reményt adni nekik. Ugyanakkor megmutatja a kiábrándultságot is, amikor ráébredünk arra, hogy az általunk idealizált dolgok, az eszmék, vagy bármi, amiben hittünk, valójában csak üres máz, ami, ha leomlik, vagy belepusztulunk, vagy újra felépítjük önmagunkat, ezúttal egy sokkal igazabb keretrendszerben.
Owen és Una karaktere szerintem remekül sikerült, és főleg azért, mert az ő kettősük is nagyszerűen megmutatja, hogyan működik a szerelem, az, ahogy a másikat látjuk. Az, ahogyan Owen idealizálja, szinte isteníti Unát, sarkosan, de hitelesen mutatja meg, milyen a vak szerelem, ami után következik a másik valós megismerése, annak minden gyarlóságával és szépségével együtt. De ugyanígy megjelennek korokon átívelő eszmék, célok, jeligék, amiknek a zászlaja alatt ölnek vagy békét kötnek, és az is, hogy mindebben mekkora kulcsszerepet játszik egy narratíva, az, ahogyan egy történetet elmesélünk. Biztos vagyok benne, hogy még nagyon sokáig fog rezonálni bennem ez a regény, a szépirodalmi minőségű, elképesztő képekkel és hasonlatokkal dolgozó szövege, és az egész keserédes, melankolikus hangulata. Ha valaki még nem olvasott a szerzőtől, kérem, hogy ne habozzon tovább, tényleg megéri!
Értékelésem: 5/5
Kinek ajánlom? Mindenkinek, aki egy igazán egyedi, mély rétegekkel rendelkező, lovagos-időutazós fantasyt szeretne olvasni - nem öncélú szerelmi szállal.
Nyereményjáték:
Az örökkévaló középpontjában legendák, hősök és évszázadokon át fennmaradó történetek állnak. Ennek apropóján a blogturné állomásain híres mítoszokkal, legendákkal és mondakörökkel kapcsolatos kérdéseket találtok. A feladatotok, hogy a helyes válasz betűjelét beírjátok a Tally megfelelő mezőjébe!
(Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.)
Feladvány:
Kiről van szó?
Ez a hős egy szörnyeteg, Grendel legyőzésével szerzett hírnevet, történetét pedig az egyik legismertebb óangol eposz őrizte meg.
A) Perszeusz
B) Beowulf
C) Akhilleusz
Állomáslista:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése