Az ​Alka-sziget rejtélye (értékelés és nyereményjáték)

  

Lucy Strange legújabb regényét amelyben egy kislány próbálja megfejteni egy sziget és a rajta álló nevelőotthon titkát a Manó Könyvek hozta el magyarul. A Blogturné klub bloggerei bemutatják nektek, milyen kalandokba és veszélyes heylzetekbe keveredik főhősünk.
Tartsatok velünk a turné folyamán, hogy megismerjétek az Az Alka-sziget rejtélyét, s ha szerencsétek van a játék során a Kiadó jóvoltából felajánlott regényt is megnyerhetitek.



Kiadó: Manó Könyvek, 2024
Oldalszám: 344 oldal
Eredeti cím: The Island at the Edge of Night
Fordította: Cséplő Noémi
ISBN: 9789635845811


A könyvet ITT tudod megrendelni!


Fülszöveg:

Egy távoli, elhagyatott szigeten, egy bentlakásos iskola rideg falai között Faye Fitzgerald hirtelen rádöbben, hogy társaival együtt azért került oda, mert valami gonoszságot követett el. De hiába próbálja felidézni a viharos éjszakát, amikor elment otthonról, nem emlékszik rá, hogy pontosan mi történt. Elhatározza, hogy felderíti a sziget baljós rejtélyeit, de vajon ahhoz is lesz bátorsága, hogy szembenézzen a saját lelkében lakozó titkokkal?

Véleményem:

Lucy Strange új, magyarul megjelenő ifjúsági regényeit mindig hatalmas izgalommal várom, attól függetlenül, hogy nem én vagyok az elsődleges célközönség, imádom az írónő történeteit, amik mindig garantálják, hogy teljesen elvarázsolódjak más tájakra és történelmi korokba. Közel három év várakozás után a Manó Könyvek ezúttal Az ​Alka-sziget rejtélye című kötetet hozta el nekünk, melyet 10 éves kortól ajánl ifjú olvasóinak. Lehet, hogy kellett ez a pár év kihagyás is ahhoz, hogy újult erővel tudjam értékelni Strange munkásságát, de most mindenesetre azt éreztem, talán ez az egyik legjobban sikerült regénye, én legalábbis alig tudtam letenni abban a pár napban, amíg a végére értem. 


Ahogy az írónő többi történetében megszokhattuk, itt is egy izgalmas, fiatal lányt kapunk főszereplőnek. Faye Fitzgerald eddig betegeskedő édesapjával és nagynénjével élt együtt, azonban egy végzetes éjszakán történtek után családja egy távoli szigeten lévő bentlakásos iskolába küldi. A regény elején elég hirtelen csapunk bele a cselekménybe, nem is áll össze elsőre, hogy tulajdonképpen miről is van szó, ilyen szempontból a szerző nagyon is jól ábrázolja azt a bizonytalanságot, amivel Faye szembenéz. A lány nem emlékszik, mit történt azon a bizonyos éjjelen, csak halvány emlékképek derengenek fel benne olykor, viszont mindehhez társul valamiféle mélyről jövő bűntudat, annak az érzése, hogy valami szörnyűséget követett el. 

A kellemetlen, zord hajóút végére, és különösen az iskolába való megérkezéskor kikristályosodik főhősünkben, hogy ez az iskola egészen más, mint amikhez eddig volt szerencséje. Az intézményt dr. Lighter és felesége, Violet nővér vezetik, és mindössze maroknyi tanuló látogatja. A felnőttek már az első pillanatban azt éreztetik az érkező gyerekekkel, hogy amiatt vannak itt, hogy gonoszak és kezelhetetlenek, amit majd itt szépen kiirtanak belőlük, ha úgy tetszik, betörik őket annak érdekében, hogy megfelelően viselkedjenek. Ehhez hozzájárulnak a dr. Lighterrel folytatott furcsa beszélgetések, a kemény munka, illetve azok a gyógyszerek, amiket a saját érdekükben kapnak. Faye számára egyre több a baljós előjel, ami arra utal, hogy valami nem stimmel az iskolával, és persze azzal kapcsolatban is egyre nő benne a feszültség, hogy vajon mi lehet az igazság, mi lehet az a rettenetes gonoszság, amit elkövetett, és ami miatt ide kellett kerülnie. És hogy mindez hogy függ össze Faye furcsa, erdőben töltött gyerekkorával és édesapja tudományos kutatásaival? Nos, kiderül, ha elolvassátok a történetet. 

Lucy Strange szerintem zseniális a hangulat megteremtésében, az első lapoktól átjött a gótikus, komor atmoszféra, amihez hozzájárult az Alka-sziget rideg, mégis elbűvölő környezete, zabolátlan vadsága. Az iskola és a benne dolgozó felnőttek egyaránt kísértetiesek, ráadásul itt az is ad egy plusz feszültség-forrást, hogy egészen a történet végéig nem tudhatjuk, mi az igazság, miért kerültek ide ezek a gyerekek, vagy éppen mit tett Faye otthon a családjával. Nagyon tetszett, ahogy a szereplők között szép lassan törékeny bizalom épült, különösen Boudicca és Filiberto karaktere került közel a szívemhez. A cselekmény végig nagyon izgalmas és képszerű, gyorsan lehet haladni a viszonylag rövid fejezetekkel, és tényleg folyamatosan hajtja az olvasót előre, hogy tudni szeretné, mi fog kigabalyodni végre a történetből. Az eddigi kötetekkel ellentétben ezt most nem Ruff Orsolya, hanem Cséplő Noémi fordította, én most is nagyon elégedett voltam a fordítás minőségével, a szép, gördülékeny mondatokkal. 


Én jó szívvel ajánlom ezt a regényt azoknak a fiatal olvasóknak is, akik valami izgalmas, olvasmányos és borzongató könyvre vágynak, de egyébként bárkinek, akár akkor is, ha most akar elkezdeni ismerkedni az írónő munkásságával. Bár Strange műveit én nagyjából kiegyensúlyozottnak érzem a minőség szempontjából, Az ​Alka-sziget rejtélye még ebből a minőségből is kiemelkedik kissé, szerintem nagyon jól el lettek találva az arányok cselekményben, hangulatban és a karaktereket tekintve egyaránt. Ahogy elnéztem, akadna még olyan történet, amit egyelőre nem olvashatunk magyarul, nagyon bízom benne, hogy a Manó Könyvek előbb-utóbb azokat is elhozza számunkra, hiszen ezek a kötetek nem csak külsejükben, hanem belső értékeiket tekintve is ékei lehetnek a családi könyvespolcnak. 

Értékelésem: 5/5
Kinek ajánlom? Felsős korosztálytól kezdve mindenkinek, aki szeretne izgalmas, borzongató és szépséges ifjúsági történetet olvasni. 

Nyereményjáték:

A regényben sokszor foglalkoznak erdőkkel, fákkal, úgyhogy a játékban olyan könyvek fülszövegét találjátok, amik szintén ezzel a témával foglalkoznak. Megfejtésként a Rafflecopter megfelelő sorába a könyvek szerzőjét és címét kell beírnotok.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Feladvány: 
Az ​északi mitológiában a világ koncentrikus körökbe szerveződött. Mint a fa évgyűrűi. Ezt a mintázatot az ujjlenyomatunkban is felismerhetjük. Mert az idő, a világ, a fák és mi, emberek, összetartozunk.” A változatos és lenyűgöző erdei ökoszisztéma emberi identitásunk szerves részét képezi. Miközben szükségünk van nyersanyagokra, európai erdőségeinket a veszélyeztetett fajok élőhelyeként, szén-dioxid-raktárként és rekreációs helyszínként is meg kell őriznünk. De vajon feloldható ez az ellentmondás?

 

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista:
03.02 Könyv és más
03.04 Csak olvass!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések