A ​borzalmak hívása – Rémtörténetek a világ minden tájáról 2. (értékelés és nyereményjáték)

 

Az Agave Könyveknek köszönhetően a horror rajongói újra egy különleges antológiát tarthatnak a kezükben, melyet James D. Jenkins és Ryan Cagle szerkesztett. Ebben az új válogatásban ismét a világ legkülönfélébb pontjairól mazsolázhatunk, megismerve Izland, Haiti, Észtország, India, vagy éppen Puerto Rico kortárs horror-szerzőit egy-egy novella erejéig. Tartsatok három bloggerünkkel a turnén, vegyetek részt a nyereményjátékban, és nyerjétek meg a Kiadó által felajánlott példányt!




Kiadó: Agave Könyvek, 2025
Oldalszám: 320 oldal
Eredeti cím: The Valancourt Book of World Horror Stories 2.
Fordította:  Ballai Mária, Bogár Levente, Farkas Veronika, Juhász Viktor, Kéri Andrea, Kleinheicz Csilla, Kolb Krisztina, Molnár Berta Eleonóra, Sárpátki Ádám, Sepsi László, Tót Barbara
ISBN: 9789635983377


A könyvet ITT tudod megrendelni!


Fülszöveg:

A World Fantasy- és Shirley Jackson-díjakra jelölt antológia második kötete ismét széles körű és különleges horrorválogatás, mely országok határait átlépve feszegeti a zsáner kereteit.

Egy befolyásos görög család hátborzongató hagyományokat őriz; egy észt falu gabonaszárítója rettenetesebb tragédiát rejt a vártnál; egy francia kislány megégeti magát, majd megszállottja lesz annak, amit a lángokban látott; egy haiti politikus, aki a hatalomért bármit és bárkit hajlandó feláldozni. A Valancourt Books szerkesztői újra világkörüli felfedezőútra indultak, hogy felkutassák különböző országok legkiválóbb írásait.

A kötetben helyet kapott a horror iránti rajongásáról hagyományosan híres Japán és Dél-Korea, valamint olyan, számunkra kevésbé ismert országok irodalma, mint Puerto Rico és India, illetve Indrek Hargla és Steinar Bragi személyében már itthon is komolyabb népszerűségnek örvendő szerzők műveit is olvashatjuk.


Véleményem:

Tavalyelőtt nagyon megörültem a James D. Jenkins és Ryan Cagle által szerkesztett horror-antológiának, A ​sötétség szavainak (értékelésem ITT). Ez a műfaj az évek előrehaladtával egyre közelebb kerül hozzám, és nagyon szuper dolognak tartom azt a kezdeményezést, hogy valaki módszeresen felkutassa a világ legkülönbözőbb országaiból származó szerzőket, akik ebben a műfajban alkotnak. Ha a szerkesztőpáros munkája nincsen, rengeteg történet el sem juthatna hozzánk, hiszen még angol nyelven sem jelentek volna meg, így viszont újra szemezgethetünk kontinenseken átívelően a kortárs horror-novellák közül. Lássuk, mit nyújtott számomra A ​borzalmak hívása – Rémtörténetek a világ minden tájáról című kötet!


A könyvben összesen húsz novellát találunk, melyek szerzői tizenkilenc különböző országból származnak. A merítés ezúttal is igen széleskörű lett, akad a könyvben máltai, észt, izraeli, Puerto Rico-i, japán, indiai és brazil szerző műve is, a teljesség igénye nélkül. Nekem nagyon tetszik az a vizuális és egyben informatív megoldás, hogy egy dupla oldalpáron egy térképen vannak bejelölve az egyes novellák, egy nagyon rövid, de frappáns tartalmi összefoglalóval. Az előszó után rögtön bele is vághatunk a borzongató kalandba, hogy akár kisebb dózisokban, akár habzsolva fogyasszuk a legkülönfélébb történeteket, melyekre szerintem ezúttal is igaz, hogy a véres brutalitás helyett inkább a lélektani, vagy éppen társadalmi jelenségeket helyezték a középpontba (de nyugi, azért annak sem kell aggódnia, aki éppen a véresebb darabokat kedveli, azért olyat is találni a gyűjteményben). 

Ennyire vegyes és sokszínű összeállításnál szerintem kifejezetten nehéz átfogó képet adni vagy véleményt írni, főleg úgy, hogy bennem is ellentmondásos érzések vannak az olvasás után. Azt mondjuk mindenképpen el kell mondanom, hogy rám ez a kötet nem volt akkora hatással, mint az előző, összességében kicsit gyengébbnek éreztem a történetek színvonalát, illetve akadt egy-két olyan novella, aminél nem igazán tudtam eldönteni, hogy mi lehetett vele a szerző szándéka, milyen üzenetet szeretett volna vele közvetíteni. Lehetett volna kicsit több a zsigeri borzongásból, nem feltétlenül a vért vagy a brutalitást hiányoltam, inkább azt a fajta iszonyatot vagy letaglózó sötétséget, amit az ember keres ezekben a történetekben. De tulajdonképpen ennyivel le is tudtam a negatívumok sorolását, mert szerencsére most is akadtak olyan gyöngyszemek, melyek miatt már önmagában megérte elolvasni a kötetet, és amik még biztos, hogy sokáig velem maradnak. 

Az egyik ilyen az észt Indrek Hargla A tammõkülai gabonaszárító című novellája, melyben a címben nevezett mezőgazdasági létesítményt gonosz szellem szállja meg. A faluba érkező látó igyekszik kideríteni a gonosz lélek indítékait, arra viszont senki sem számít, milyen titokra fog fény derülni. Tulajdonképpen nem maga a cselekmény volt az, amit annyira eredetinek éreztem, sokkal inkább az erős atmoszféra megteremtése, az igazán hátborzongató karakterek, jelenetek és a sokkoló végkifejlet. A második számú kedvencem Mélanie Fazi francia írónő Hamuálmok című műve volt, mely egy fiatal lányról szól, aki még gyerekkorában meglátott egy alakot a tűzben, ami azóta sem ereszti, és akivel mániákusan keresi az újraegyesülés lehetőségét. Számomra ez a történet egy szépséges és fájdalmas szimbóluma volt a felnőtté válásnak, de közben ugyanúgy párhuzamba tudtam állítani különféle mentális betegségek vagy viselkedési függőségek lélektani hátterével. Az aranyérmet nálam a görög Konsztandínosz Kélisz Elsőszülött című novellája vitte el, melyben egy fiatal pár éppen a nő családjával készül szembenézni, akik a hagyomány alapján valamilyen titokzatos módon igényt tartanak nemrég született gyermekükre. A történet szerintem remekül idézi meg a görög mitológia és tragédiák egyes elemeit, ráadásul a befejezése egészen katartikusra sikeredett. 

Sok olyan történet volt a kötetben, ami számomra kevésbé hozta, amit egy horrortól várok, ugyanakkor fontos társadalmi vagy lélektani kérdések, jelenségek jelentek meg bennük. Elgondolkodtató volt A háború című novella Wojciech Gunia-tól, ami tűpontosan ábrázolta az emberek viselkedését olyan helyzetben, amikor egy láthatatlan veszély fenyegeti őket, a végén egy kiszámítható, ugyanakkor erős csattanóval. Emlékezetes volt számomra Csang Jüezsan Fehércsont hárfa című darabja is, ami leginkább arról szól, hogyan áldozza fel valaki magát egy párkapcsolatban a másik fél érdekében, tele csodaszép és fájdalmas képekkel. Val Votrin A Regensburgi Fesztiválja pedig kísérteties hasonlóságot mutatott egyes törekvésekkel, melyek arra irányulnak, hogy az egyén inkább már fiatal korában simuljon szépen bele a normákba és az egyformaságba, ahelyett, hogy megpróbálná az egyéniségét vagy az önállóságát érvényesíteni. Talán már ennyiből is látszik, hogy a történetek a témájukat tekintve is elég változatosak, és többségük ténylegesen elgondolkodtat az élet valamely fontos kérdéséről, az pedig már ízlés dolga, hogy az egyes novellák stílusa, hangulata mennyire kerül közel az olvasóhoz. 


Összességében semmiképpen sem bánom, hogy ezt a válogatást is elolvastam, hiszen több kiemelkedő történetet is olvashattam benne. Nekem tényleg csak egy kicsivel több erő hiányzott, illetve arányaiban talán kevésnek éreztem a kiemelkedő alkotást. Ettől függetlenül szerintem fontos, hogy az ember tágítsa az ismereteit, én nagyon izgalmasnak találtam, hogy ennyiféle ország szerzőjétől olvashattam, azt pedig külön szeretem, hogy ezekben a kötetekben a novellák elején olvashatunk is egy kis ismertetőt az adott ország horrorirodalmáról és az íróról. Szerintem ez egy nagyon fontos kezdeményezés a horror érdekében, amit lehet szeretni vagy nem szeretni, de el kell ismerni, hogy ez a műfaj tökéletesen alkalmas az emberi lélek ábrázolására, egy adott népcsoport sorsának, fájdalmának vagy tragédiáinak elmesélésére, ahogy azoknak a kérdéseknek a feltevésére is, melyek a modern kor embere számára a legaktuálisabbak. Ha lesz harmadik kötet, én biztos, hogy arra is vevő leszek. 

Értékelésem: 5/4
Kinek ajánlom? Mindenkinek, aki szeretne egy széleskörű novella-válogatást olvasni a horror műfajának kortárs képviselőitől.

Nyereményjáték:

Mostani nyereményjátékunkban az Agave Könyvek borzongatóbb kínálatából szemezünk. Minden állomáson találtok egy-egy borítórészletet, a ti feladatotok pedig, hogy a könyv címét beírjátok a rafflecopter-doboz megfelelő helyére!
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Feladvány:



Állomáslista:
03.24. Könyv és más
03.26. Milyen könyvet olvassak?
03.28. Spirit Bliss Sárga könyves út

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések