Az erdő istene (értékelés és nyereményjáték)
Liz Moore második könyve magyarul is megjelent! Az erdő istene olyan rangos elismeréseket nyert el, mint a New York Times – Az év thrillere és a New York Times – Az év krimije, így joggal várhatjuk, hogy egy igazán izgalmas és borzongató történet rejlik a 21. Század Kiadó által megjelentetett, lenyűgöző borító mögött.
Tarts bloggereinkkel ezen a hosszú és fordulatokban gazdag blogturnén, és vegyél részt a játékban, hogy megnyerhesd a kötet egy példányát!
Kiadó: 21. Század Kiadó, 2025
Oldalszám: 512 oldal
Eredeti cím: The God of the Woods
Fordította: Gömöri Péter
ISBN: 9789635685868
A könyvet ITT tudod megrendelni!
Fülszöveg:
1975. augusztus: egyik hajnalban a táborfelügyelő látja, hogy egy fekhely üres. Eltűnt Barbara Van Laar, az egyik táborlakó. Barbara egy átlagos tizenhárom éves: a nyári tábor a családja tulajdonában van, és ez a család a környék legnagyobb munkaadója. Nem először fordul elő, hogy valamelyik gyerek eltűnik a családból. Barbara bátyjának hasonló körülmények között veszett nyoma tizennégy évvel korábban, és azóta se került elő. A tábor személyzete pánikban keresi a lányt, és közben a Van Laar család titkainak újabb és újabb rétegei tárulnak fel, amelyekben a család alkalmazottai is érintettek.
Liz Moore Massachusetts államban nőtt fel, és a manhattani Barnard College-ra, majd a Hunter College-ra járt. 2015-ben Rome Irodalmi Díjat kapott. Jelenleg Philadelphiában, a Temple Universityn tanít kreatív írást. Előző regényét, a Hosszú, fényes folyót beválogatták a Good Morning, America könyvklubba, illetve megjelenésének évében Barack Obama kedvenc könyveinek listáján is szerepelt.
Véleményem:
A mai napra ismét egy KULT Könyvről hoztam értékelést, ami a 21. Század Kiadónál jelent meg. Alapvetően tudatos olvasónak tartom magam - és ehhez kapcsolódóan tudatos döntés, hogy ezen sorozat köteteinek mindig szívesen szavazok bizalmat -, ugyanakkor Liz Moore Az erdő istene című regénye egyértelműen a címével fogott meg. Van benne valami misztikus és ősi, olyan energiákat és atmoszférát ígért, amikre mindig vevő vagyok, ráadásul az írónő előző könyve is szép értékeléseket kapott. Úgy éreztem, minden adott hát ahhoz, hogy egy különleges élményben legyen részem, és szerencsére sok szempontból teljesültek is a várakozásaim.
A regény jelen ideje 1975 nyarán játszódik, az Adirondack-hegység területén található nyári táborban. A tábor a gazdag és befolyásos Van Laar család tulajdonában van, akik hosszú évtizedek óta gondoskodnak arról, hogy a hozzájuk hasonló, kiváltságos családba született gyerekek tartalmasan tölthessék a nyári szünetet. Egy augusztusi napon azonban a tábor felügyelői arra eszmélnek, hogy egy Barbara nevű tizenhárom éves lány eltűnt. Mindez önmagában is elég nagy gond lenne, de ráadásul Barbara a Van Laar házaspár egyetlen gyereke - miután évekkel ezelőtt az akkor nyolc éves Maci nevű fiúkat már ugyanilyen gyanús körülmények között elvesztették. Ez a kiindulópontunk, amire az írónő felfűzi magát az ügy felderítését és a nyomozást, azonban a kötetet olvasva hamar kiderül, hogy ennél sokkal többről van szó, ami miatt Az erdő istene ki is lép a thriller műfaji keretei közül.
A viszonylag rövid fejezetek nem csupán különböző nézőpontokat ismertetnek, de az időben is ugrálnak. Egyrészt a jelen idejű események mellett bepillantást nyerhetünk a Barbara eltűnése előtti időszakba, másrészt a 60-as évekbe is, mielőtt a Van Laar-kisfiú vált köddé. Az írónő rengeteg szereplővel operál, megismerhetjük például az egyik táborlakó lányt, aki közelebbi kapcsolatba került Barbarával, az egyik felügyelőt, az eltűnt gyerekek visszavonultan élő és alkoholproblémákkal küzdő édesanyját, illetve egy Judyta nevű nyomozónőt is, aki igyekszik megoldani a rejtélyt. És éppen emiatt, hogy mind az időt, mind a szereplőket tekintve nagyon szerteágazó a történet, nem is áll meg az egyszerű "történt egy bűncselekmény-ki volt a tettes?"-képletnél. Az erdő istene ennél sokkal többet szeretne elmesélni, társadalmi különbségekről, a kiszolgáltatottak és hatalmasok közti dinamikáról, a közmegegyezéses félrepillantásokról és bűnbak-képzésről, a lázadás különböző formáiról és a hűségről. Számomra a kérdés inkább csak az volt, hogy vajon mennyire sikerül mindezt minőségi módon megvalósítani úgy, hogy az olvasó ne vesszen el a részletekben, inkább azt érezze, hogy az egész olvasás egy kirakó összeillesztéséhez hasonlít, ahol a végén katartikus érzést nyújt, amikor egyben szemlélhetjük az egész képet.
A fenti kérdést tekintve nekem egész picit vegyes érzéseim vannak, azzal együtt, hogy egyébként kifejezetten tetszett ez a könyv. De valahogy úgy vagyok vele, hogy ha egy regénynél azt érzem, hogy most valami mélyebb és komolyabb dologba nyúltam, akkor az elvárásaim is magasabbak lesznek. Nekem nagyon tetszett, hogy az írónő ennyire komplex módon építette fel a történetet, ahogy az is, hogy egy egyszerű nyomozás helyett átfogó képet kaphattam egy családról, egy közösségről és egy csomó társadalmi jelenségről, kiélezve a hatalommal rendelkezők és az őket kiszolgálók ellentétére. Nagyszerű választás volt a helyszín is, a nyári táborban valahogy tökéletesen egyesült a gyermekkor önfeledtsége a közelgő felnőtté válás melankóliájával, minderre pedig súlyos lepelként nehezedett a vadon, ami egyszerre jelent biztonságot és veszélyt. Ugyanakkor a sok nézőpont és gyakori váltások miatt nem tudtam igazán mélyen kötődni egyik szereplőhöz sem - leszámítva a gyerekeket -, annak ellenére sem, hogy az írónő becsülettel törekedett arra, hogy ne sablonosak legyenek a figurái. Azért így is volt, aki hatással volt rám, leginkább az édesanya, Alice karaktere, aki fiatalon és naivan házasodott be a Van Laar családba, hogy aztán szép fokozatosan teljesen elveszítse önmagát. Ugyanakkor iránta is inkább mély sajnálatot éreztem, nem pedig szimpátiát.
Minden kukacoskodásom ellenére szerintem ez egy remekül megírt történet, ahol nagyon sok minden összefügg, és ahol nem csupán az események láncolatát, hanem az igazi oksági összefüggéseket is megérthetjük a kötet végére. A szöveg igényes, szépirodalmi minőségű, és alapvetően olyankor is élvezet olvasni, amikor éppen nem történik érdemi esemény. Sajnálom, hogy egy kevés hiányzott ahhoz, hogy kedvenccé váljon, de azt hiszem, ez inkább egyéni preferenciákon múlt, nem pedig objektív hibákon. Az viszont biztos, hogy ezek után szeretném majd beszerezni és elolvasni Liz Moore másik, Hosszú, fényes folyó című regényét is, amiről szintén nagyon jó véleményeket írtak az olvasók.
Értékelésem: 5/4
Kinek ajánlom? Mindenkinek, aki szereti a lassan építkező, de nagyon részletesen kidolgozott, komplex, szerteágazó drámákat.
Nyereményjáték:
A könyv fontos helyszíne az Emerson tábor, ahol a gyerekek minden évben részt vesznek egy túlélőtúrán. Sajnos nem tudtunk egy egész túrát szervezni nektek, viszont egy rövid teszttel készültünk. Minden állomáson találtok egy kérdést néhány lehetséges válasszal, az erdőben való túlélési praktikákkal kapcsolatban. A helyes válasz betűjelét írjátok be a Rafflecopter megfelelő sorába!
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Feladvány:
Melyik módszer a legalkalmasabb egy kisebb seb ellátására az erdőben?
A) Az érintett terület megmosása folyó vízzel
B) A seb nyilvános levegőztetése
C) A seb hagyása gyógyulni anélkül, hogy bármit is tennénk
D) A seb bezárása levelekkel és földdel
Állomáslista:
05. 08. - Csak olvass!
05. 10. - Olvasónapló
05. 12. - Könyv és más
05. 14. - Booktastic Boglinc
05. 16. - Szembetűnő
05. 18. - Ambivalentina
05. 20. - Kelly és Lupi olvas
Megjegyzések
Megjegyzés küldése