Valami ​az emeleten (értékelés és nyereményjáték)

 

J.D. Barker végre új regénnyel örvendeztette meg olvasóit, ami ezúttal leginkább a horror rajongóinak kedvez. A Valami ​az emeleten című kötetben egy váratlanul megörökölt, kietlen szigeten álló, titokzatos ház kapja a főszerepet, ahol egyre különösebb és nyomasztóbb dolgok történnek a szereplőkkel. Ha kíváncsiak vagytok, tartsatok három bloggerünkkel, válaszoljatok a kérdésekre, és nyerjétek meg az Agave Könyvek által felajánlott példányt!

Kiadó: Agave Könyvek, 2025

Oldalszám: 480 oldal

Eredeti cím: Something I Keep Upstairs

Fordította: Sepsi László

ISBN: 9789635984299

A könyvet ITT tudod megrendelni!

Fülszöveg:

Egy kísértetház születéséhez valakinek előbb meg kell halnia.

New Castle-ben, az álmos partvidéki kisvárosban a tizenhét éves Billy Hasler élete hamarosan borzalmas fordulatot vesz. Amikor legjobb barátja, David Spivey örököl egy titokzatos házat egy közeli szigeten, úgy tűnik, tökéletes helyet találtak arra, hogy együtt töltsék az utolsó nyarukat a főiskola előtt. Nincsenek szülők. Nincsenek szabályok. Nincsenek következmények.

Miközben elmélyednek a sziget sötét történelmében, felébresztenek egy ősi, gonosz erőt, amely generációk életére volt hatással. Az ártatlannak induló nyári kaland hamarosan vérfagyasztó lidércnyomássá fajul.

A Valami az emeleten hátborzongató történet barátságról, áldozathozatalról és az emberi értelem számára felfoghatatlan sötétségről. J.D. Barker ezúttal a horror műfajában engedte szabadjára a képzeletét, története letehetetlen az utolsó dermesztő pillanatig.

Véleményem:

Nagyon vártam már, hogy új J.D. Barker regény jelenjen meg, valahogy, amióta személyesen is volt szerencsém találkozni vele tavaly, még jobban kedvelem az írót és a munkásságát. A kíváncsiságomat fokozta, hogy a Valami az emeleten ezúttal a horror műfajában íródott, és az sem tántorított el, hogy az értékelések között hideget és meleget egyaránt olvashattam a történetről. Nem akarok csigázni senkit, ezért már az elején leszögezem: nekem kimondottan tetszett ez a könyv, de megértem azokat is, akik a szerző előző regényei alapján valami egészen másra számítottak, és emiatt csalódottak lehetnek. 

A történetet, mely 2010-ben játszódik, egy Billy Hasler nevű fiú meséli el nekünk, aki az események ideje alatt középiskolába járt a partvidéki New Castle városában. Billy legjobb barátja, David Spivey sosem volt különösebben népszerű fiú, azonban ez hamar megváltozik, amikor egy nap váratlanul felkeresik a rendőrségtől, és közlik vele, hogy elhunyt nagyanyja után ő örökli a parthoz közeli Wood-szigetet és a rajta álló házat. Hamarosan egy rejtélyes ügyvéd is felbukkan, aki egy sor különös szabályt ismertet Spivey-val. Ilyen például, hogy tizenhat évnél fiatalabb személyek nem léphetnek a szigetre, hogy soha nem adhatja el az örökségét, vagy, hogy mindig meg kell etetni Emersont...

Spivey élete eleinte egy valóra vált tündérmesére emlékeztet: végre népszerű lesz a többi srác körében, akik egyre több időt töltenek a szigeten, a minden szükséges felszereléssel ellátott házban. Billy azonban érzi, hogy valami nem stimmel ezzel a tündérmesével, ezt erősíti az is, hogy barátja szülei minden erejükkel igyekeznek rávenni fiukat arra, hogy hagyja el a szigetet. Mégsem menekülhet ő sem a ház vonzásától, a kezdeti kamaszos bulizások pedig szép fokozatosan átcsapnak valami baljósabb, sötétebb dologba. Az események akkor kezdenek igazán eszkalálódni, amikor eltűnik egy környékbeli lány, aki után a helyi rendőrfelügyelő nyomoz, Billy pedig a zsigereiben érzi, hogy valakinek, aki közel áll hozzá, köze lehet az eltűnéshez. 

Bár mindez még nyomokban sem fedi le a teljes sztorit, ez is egy olyan regény, ahol minden további információ a cselekményről a későbbi olvasás rovására menne. Ezért inkább a benyomásaimat összegzem, amik egyébként kimondottan pozitívak. A regény lassan csordogál, de nekem nagyon bejött ez a nosztalgikus felvezetés és visszaemlékezés, ami magában hordozza a kamaszkor és a felnőtt lét határának mással össze nem hasonlítható hangulatát. Nagyon izgalmasnak találtam a szereplők közti dinamikát, ahol az igazi hűség és az árulás egyaránt jelen van, többször éreztem felsejleni Stephen King hatását ebből a szempontból (is). Az egyre misztikusabb, évszázadok óta jelen lévő, megmagyarázhatatlan jelenségek különös atmoszférát adtak a történetnek, csakúgy, mint a zord sziklákon meghúzódó sziget és a ház a maga sötét titkaival. 

Kritikaként azt tudnám felhozni, hogy az arányokkal lehetett volna kicsit máshogy bánni. Én simán elbírtam volna több feszültséget, rettegést és borzalmat, úgy éreztem, az igazi gonosz csak rám kacsint egy visszapillantó tükörből ahelyett, hogy egyenesen a képembe bámulna. Ettől függetlenül engem végig lekötött a történet, és nem is igazán arra voltam kíváncsi, mi fog kisülni belőle (egyébként nekem ezzel sem volt gondom, a maga keretrendszerében szerintem ez egy logikusan felépített, kerek sztori volt), hanem arra, milyen módon fognak megmérettetni a hőseink, és hogyan fognak szerepelni ezeken a próbatételeken. Összességében tehát továbbra is hűségesen kitartok az író mellett, örülök, hogy egy újabb oldalát ismerhettem meg, és remélem, nem most kalandozott utoljára a horror műfajában. 

Értékelésem: 5/4,5

Kinek ajánlom? Mindenkinek, aki szereti a kísértettörténetekkel operáló horrorokat, illetve a felnőtté válás témáját a műfajon belül. 

Nyereményjáték:

Mostani nyereményjátékunkban J.D.Barker további regényeinek nyomába eredünk. Minden állomáson találtok egy-egy idézetet, a ti feladatotok pedig, hogy a könyv címét beírjátok a Tally doboz megfelelő helyére!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Feladvány: 

"A kimondatlan szavak néha többet fejeznek ki egy egész beszélgetésnél."

 

Állomáslista:

Blogturné

11.23. Könyv és más

11.26. Milyen könyvet olvassak?

11.28.Hagyjatok! Olvasok!