Bánatos férfiak kézikönyve (értékelés és nyereményjáték)
P. Szathmáry István első regényében egy kissé fásult krimiíró életébe nyerhetünk bepillantást, aki már beletörődött abba, hogy kiszámítható izgalmakat csak saját könyveiben élhet át. Éppen ezért ő maga számít rá a legkevésbé, hogy egy haláleset és a tökéletes magyar bűnügyi regény felbukkanása majd eltűnése fenekestül felforgatja az életét. Tartsatok három bloggerünkkel a Bánatos férfiak kézikönyve című kötet blogturnéján, játsszatok az állomásokon, és nyerjétek meg a Cser Kiadó által felajánlott példányt!
Kiadó: Cser Kiadó, 2025
Oldalszám: 342 oldal
ISBN: 9789632787923
A könyvet ITT tudod megrendelni!
Fülszöveg:
Férfinak lenni nem könnyű, a regény hőse ezzel a keserű igazsággal régóta tisztában van. Helyzetét az sem teszi könnyebbé, hogy évek óta olcsó akciókrimiket ír, és ellentétben népszerű főhősével, a sármos és kemény öklű zenetörténész Devon Balagannal, messzire kerüli a szakmai siker. Ezek után érthető, ha az sem dobja fel igazán, amikor kiderül, legjobb barátja Vércsetánc címmel megírta a tökéletes magyar krimit.
Hősünk életére igazán ráférne már egy izgalmas fordulat, bár nem éppen az, ami következik. A Vércsetánc szerzőjét holtan találják, hősünk pedig kénytelen lesz megtapasztalni, mennyire más egy nyomozás a való életben, mint egy regény lapjain. Ahogy halad a cselekmény előre, egyre gyanúsabbá válnak megszokott élete állandó szereplői, és kiderül: súlyos titkok feketítik a kulturális élet működését finom iróniával és jó adag szarkazmussal ábrázoló regény szereplőinek közös múltját.
Szathmáry István eddig elsősorban kulturális újságíróként, grafikusként, többek között a nagy sikerű Bestiarium Hungaricum egyik társalkotójaként és Lackfi János Milyenek a magyarok-sorozatának illusztrátoraként volt ismert. A Bánatos férfiak kézikönyve az első regénye.
Véleményem:
Pont a napokban fogalmazódott meg bennem, hogy mennyire hálás vagyok a Cser Kiadónak amiatt, hogy talán ők tágítják a leginkább a komfortzónámat és a látókörömet a könyveikkel. Sok olyan újdonság jelenik meg náluk, amit, mivel alapból nem vág a fő profilomba, nem biztos, hogy elolvasnék, de mivel tudom, hogy mindig minőséget adnak ki a kezeik közül, szívesen kísérletezem, pláne a magyar szerzőktől megjelentetett történeteik esetében. Így ismerkedtem meg P. Szathmáry István első regényével, a Bánatos férfiak kézikönyvével is, amivel kapcsolatban nem is voltak különösebb elvárásaim, mégis, végül az idei évem egyik legegyedibb olvasmánya lett.
A történet kezdetén megismerkedünk főhősünkkel, a kissé fásult krimiíróval. Emberünk már rég lemondott arról, hogy valami igazán maradandót alkosson, kiadója határozott egyetértésével sorra írja inkább a nem túl minőségi, ám fogyasztható tucat-krimiket, és csak néha tűnődik el azon, hogy talán máshogy is alakulhatott volna az élete. Régi íróbarátja, Nagykef teljesen más karakter, az életet nagy kanállal evő, véleményét harsányan hangoztató figura, és hamar megsejtsük, hogy főhősünk, amennyire ódzkodik tőle, legalább annyira irigyli is ebbéli szabadságát. A regény első krimibe illő fordulata akkor kezdődik, amikor Nagykefet holtan találják egy közösen átmulatott éjszaka után a lakásában, közvetlenül azután, hogy főszereplőnk rájön, hogy barátja Vércsetánc címmel valószínűleg az évszázad magyar bűnügyi regényét írta meg. A körülmények meglehetősen gyanúsak, hősünk pedig nem is tudja elengedni egykönnyen a történteket, így saját szakállára kezd nyomozni az ügyben.
Ugyanakkor fontos aláhúzni, hogy itt egyáltalán nem olyan nyomozást fog kapni az olvasó, amihez hozzászokhatott más olvasmányokban. Egyrészt az egész egyfajta belső utazás is, amiben megismerhetjük főhősünk gondolatait és a világról alkotott képét, másrészt egy egyre szürreálisabbá váló rejtély kibontakozása, ahol már egy ponton túl nem lehetünk biztosak abban, hol válik el a valóság és a fikció egymástól. Felbukkan egy titokzatos Nyomozó is, aki hősünkhöz hasonlóan maga is az igazság nyomába eredt, de nem könnyíti meg sem az ő, sem főhősünk dolgát, hogy a regény mellékszereplői következetesen igyekeznek eltitkolni valamit, ami a jelen eseményeinél régebbre nyúlik vissza.
Bevallom, nehéz erről a történetről írnom, mert még sok szempontból a hatása alatt vagyok, és biztos vagyok benne, hogy vannak olyan rétegei, amik első olvasásra nem is tárták fel magukat teljesen. Magamban olvasás közben két nagyobb egységre tudtam osztani a történetet. Az elsőben megismerjük kicsit különc főhősünket, aki silány életéből egyszer csak egy valódi krimibe csöppen, ő maga pedig lázasan igyekszik megfejteni, miért halt meg a barátja és ki állhat az események mögött. Mindehhez elképesztően izgalmas stílust, zseniálisan megfogalmazott mondatokat, ütős hasonlatokat és az élet dolgainak kritikus, de pontos elemzését kapjuk. Aztán jött egy számomra igen markáns fordulat, amikor a történet kezdett kissé cseppfolyóssá válni, nehéz volt kiigazodni abban, hogy ki árul el kit, ki hazudik kinek és ki manipulálja a dolgokat, mindeközben viszont a szöveg minősége ugyanazon a szinten maradt, így végig úgy éreztem, úgy is bele merem vetni magam, hogy nem biztos, hogy kinyílik az ejtőernyőm. Mert akármilyen szokatlan is a történetvezetés és rétegzett a cselekmény, egész egyszerűen jó élmény volt olvasni a sorokat, amik egyaránt mutatnak pillanatképeket a magyar könyvkiadásról, a kisszerűség érzéséről, általában az értelmiségi lét nehézségeiről, vagy éppen egy elhidegült házasság bizonyítékairól.
Összességében nagyon örülök, hogy megismertem ezt a történetet, és azon kevés könyvek közé tartozik, amit legszívesebben máris kezdenék újraolvasni, hiszen annyira sűrű - jó értelemben -, hogy biztosan vannak még benne olyan kincsek, amiket elsőre nem fedeztem fel. Talán egy leheletnyivel több letisztultság kellett volna neki, hogy olvasóként kicsit magabiztosabban igazodjak el benne, de alapvetően nem szoktam egy könyvre haragudni azért, mert erőfeszítést kíván. P. Szathmáry István neve mindenesetre felkerült a radaromra, és bízom benne, hogy a jövőben lesz még arra lehetőségem, hogy tőle olvassak.
Értékelésem: 5/4,5
Kinek ajánlom? Mindenkinek, aki műfaji szempontból rugalmas és izgalmas, nagyon igényes nyelvezetű, kortárs magyar regényt olvasna.
Nyereményjáték:
Mostani nyereményjátékunkban a Cser Kiadó további kötetei után nyomozunk. Minden állomáson találtok egy-egy idézetet, a ti feladatotok pedig, hogy a könyv címét beírjátok a rafflecopter-doboz megfelelő helyére!
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Feladvány:
"Az emberi elme már csak ilyen. Ha bántanak gyerekkorodban, te is bántani fogod magad. A gondolataiddal, a kételyeiddel, a döntéseiddel és a választásaiddal. És önkéntelenül azt az embert keresed mindenkiben, aki megsebzett."
Állomáslista:
06.02. Könyv és más
06.04. Spirit Bliss Sárga könyves út
06.06. Szembetűnő
Megjegyzések
Megjegyzés küldése