Méhek

Fülszöveg:

Alig akad olyan gyerek, aki ne szeretné a mézet. De azt már bizonyára kevesebben tudják, hogyan készül ez a finom csemege. Piotr Socha lengyel illusztrátor nagyszerű könyvét végiglapozva bepillanthatunk a méhek titokzatos életébe: megtudhatjuk, mióta léteznek, hogyan építenek kaptárt, miért lejtenek táncot egymás előtt, hogyan gyűjtenek virágport és miként lesz ebből később méz. Megismerhetjük a méhész munkáját, a különböző mézfajtákat, sőt, az is kiderül, milyen gyógymódok léteznek – a fokhagymától kezdve a fogkrémig – a méhszúrás okozta fájdalom enyhítésére.

Véleményem:

Szerencsére most már tagadhatatlanul elkezdődött a tavasz, ami nem csak abban nyilvánul meg, hogy melegebb van és az első krókuszok is kidugták a fejüket a földből, hanem abban is, hogy lassan megjelennek apró, zümmögő barátaink, a méhek is. Nem is tudok tehát alkalmasabb ráhangolódást az évszakra, mint Piotr Socha Méhek című csodálatos albumát, amit abban a pillanatban szerettem volna megkaparintani, hogy először megláttam.

A méhecskék gyakori szereplői különböző meséknek vagy történeteknek, ugyanakkor a többségünk viszonylag kevés igazi információval rendelkezik arról, hogyan is élnek és dolgoznak ezek a szorgalmas kis lények. Amellett, hogy a Manó Könyvek gondozásában megjelent kötet lenyűgözően gyönyörű és egyben humoros illusztrációkkal van ellátva, rengeteg érdekességet tartalmaz ezekről a rovarokról, és biztos, hogy még az avatottabb szakértőknek is tud újat mondani.

Formai szempontból is tekintélyt parancsoló ez a kötet, hatalmas, színes, szuper minőségű papírra nyomtatva. Beljebb kukkantva jól felépített, logikusan tagolt fejezetekben olvashatunk mindarról, amit a méhekről tudni érdemes, nem csak biológiai, hanem történelmi vagy kulturális vonatkozásban is. Megtudhatjuk, mikor  jelentek meg először a bolygónkon, hogyan épül fel a testük, hogyan készítik a mézet, vagy milyen növények beporzásában segíthetnek. Olvashatunk a méhészkedés mesterségéről és az ehhez kapcsolódó eszközökről is, vagy arról, hogy a történelem során a különböző népcsoportok hogyan viszonyultak ezekhez a különös állatokhoz. Újra és újra rá kellett csodálkoznom, hogy látszólagos egyszerűségük ellenére mennyire bonyolult társadalom és hierarchia szerint élnek, és milyen jó technikáik vannak arra, hogy kommunikáljanak egymással. Persze az ember mostanában amúgy is sokat hall arról, hogy vigyáznunk kell a méhekre, mert nagyon fontosak a mezőgazdaság szempontjából, de ez az album tényleg rávilágít, mekkora bajban lennénk a kis fullánkosok nélkül.

Nekem nagyon tetszett, hogy a könyv egyáltalán nem gyerekes, sőt, néhány helyen nagyon is naturalisztikusan mutatja be a valóságot (például amikor arról ír, hogyan büntették meg régen a méztolvajokat). Emiatt persze nem gondolom, hogy a legkisebb gyerekeknek egy az egyben fel kellene olvasni, de a csodás képekbe ők is bele tudnak feledkezni. A kedvenc fejezeteim az úgynevezett "Zümmögő" rovatok voltak, amelyek úgy lettek kialakítva, mintha egy újság lapjait olvasnánk, bennük egy csomó apró érdekességgel a méhekkel vagy a mézzel kapcsolatban. Külön öröm, hogy még néhány mézes sütireceptet is találunk a hasábokon. 

Elképesztő igényes és tartalmas ismeretterjesztő könyvvel van tehát dolgunk, amiről még a borsosabb ára ellenére is azt gondolom, méltó darabja lehet a családi könyvespolcnak. Az oldalak kialakítása tényleg annyira részletes, hogy többször is elő lehet venni, sőt, egyes fejezeteket oktató célra is felhasználhatunk a csemetéknél (például ragyogóan meg lehet rajtuk tanulni a virágok, zöldségek, gyümölcsök neveit). Nagyon örülök, hogy hozzám is eljuthatott, és biztos vagyok benne, hogy sokszor fogom még forgatni.

A könyvet köszönöm szépen a Manó Könyveknek!

Értékelésem: 5/5

Kinek ajánlom? Mindenkinek, akit érdekelnek a méhek vagy a méz készítése, illetve természetbúvár gyerekeknek (ja, és persze a medvéknek is, csak hogy tudják, mihez tartsák magukat:)).