The One – A tökéletes pár (értékelés és nyereményjáték)
A Netflix készít a közeljövőben 10 részes sorozatot John
Marrs: The One című regényét alapul véve. Ismerjétek meg ezt a különleges
történetet, mely akár napjainkban is játszódhatna: felfedezték azt a gént,
melynek segítségével megtalálhatod a DNS-párodat, aki a legjobban illik
hozzád. De mi van, ha már van párod? És ez csak egy a millió kérdés közül, ami
felmerül a sokszor sokkolóan izgalmas történetben. Tarts bloggereinkkel és
nyerd meg a Maxim Kiadó által felajánlott
3 példány egyikét a játékunk során.
Kiadó: Maxim, 2018
Oldalszám: 416 oldal
ISBN: 9789632619316
Eredeti cím: The One
Fordító: Ipacs Tibor
A könyvet ITT tudod megrendelni!
a Rafflecopter giveaway
Fülszöveg:
Meddig mennél el, hogy megtaláld az igazit?
Nem kell hozzá más, csak egy egyszerű DNS-teszt. Gyorsan
mintát vesz az ember, és már össze is párosítják a DNS-párjával – azzal, aki
genetikailag neki rendeltetett.
Ezt ígéri egy DNSPárod nevű alkalmazás. Egy évtizeddel
ezelőtt egy nagyvállalat bejelentette, hogy megtalálták azt a gént, ami
párosítja az embereket a lelki társunkkal. Azóta világszerte emberek milliói
találták meg a DNS-párjukat. Azonban ennek a felfedezésnek megvannak az
árnyoldalai: a teszteredmények miatt számtalan párkapcsolat bomlott fel, és a
feje tetejére állították a klasszikus értelemben vett románcot, randevúzást és
szerelemet. Öt nagyon különböző ember kap értesítés arról, hogy megtalálták a
DNS-párjukat. Mindegyikük hamarosan találkozni fog az igaz szerelmével. De nem
mindenki fog „boldogan élni, amíg meg nem hal.” Mert még a lelki társaknak is
vannak titkaik. És némelyik bizony sokkolóbb, mint azt bárki sejtené…
Ez a lebilincselő regény bemutatja, hogy még a legtökéletesebb
felfedezéseknek is lehetnek súlyos következményei.
Véleményem:
Ez a regény tipikusan az a kategória volt, ami felett alapjáraton átsiklott volna a figyelmem, ha nincs a Blogturné Klub. Valamiért azt gondoltam első blikkre, hogy ez egy lityi-lötyi romantikus történet, de aztán ahogy vettem a fáradtságot, és pl. rendesen elolvastam a fülszöveget (na igen, ez egy hasznos lépés tud lenni:)), már sokkal kíváncsibb lettem. Még így is voltak fenntartásaim, így talán kijelenthetem, hogy az idei év egyik legpozitívabb csalódása volt John Marrs regénye. Rengeteg műfaji és stílusbeli vonás keveredik benne, hol romantikus, hol thriller, hol disztópia, nem is gondoltam volna, hogy egy ilyen színes turmix működni tud, itt azonban nem csak arról van szó, hogy működik, hanem egyenesen robban, mindezt úgy, hogy folyamatosan önreflexióra, gondolkodásra késztet.
A regény cselekménye azon az alaphelyzeten alapul, hogy a nem túl távoli jövőben kifejlesztenek egy olyan eljárást, melynek segítségével megtalálhatjuk a DNS-párunkat. A folyamat nagyon egyszerű, csak regisztrálunk, beküldjük a mintát, ha pedig egyezés van, a cég értesít minket, és viszonylag csekély összegért cserébe megkapjuk az illető elérhetőségét. Izgalmas lehetőség, nem? Maga az ötlet nem teljesen újszerű, valami hasonlóval kísérletezett Cate Woods a Bárcsak ismernélek című regénynél (bár ott DNS helyett a számítógépezési szokások alapján párosít egy bonyolult algoritmus), viszont minden, ami ott nekem picit foghíjas volt, itt teljesen korrektül került kidolgozásra. Maga a tudományos rész nincs annyira kifejtve itt sem, így nehéz megítélni, hogy ez ebben a formában mennyire tudna tényleg működni, de ha olvasóként úgy döntünk, hogy nem kukacoskodunk, hanem elfogadjuk ezt az alaptézist, izgalmas kérdések sora nyílik meg előttünk. Először is, vajon tényleg létezhet egy darab igazi, aki mindennél erősebb vágyat és szerelmet ébreszt bennünk? Mennyire lenne etikus egy ilyen eljárás, tudva, hogy aztán meglévő családok ezreit fogja szétzilálni? Milyen pozitív hozadékai lennének, figyelembe véve, hogy az emberek boldogabbak lennének, és kevesebb lenne a válás a DNS-pár megtalálása után? Szerencsére ezek a kérdések nem csak bennünk merülnek fel, hanem az íróban is, aki azt a stratégiát választotta, hogy eljátszott a gondolattal, mik lehetnek a legextrémebb helyzetek egy ilyen világban, és azokkal kezdett el dolgozni.
Mivel számtalan furcsa szituáció és élethelyzet adódhat a fentiekből, a szerző nem áll meg egy lehetséges történet-szálnál, hanem mindjárt ötöt is elénk tár. A fejezetek is így épülnek fel, öt főszereplő szemszögéből ismerhetünk meg öt különféle sorsot. Mandy már régóta szeretne megállapodni, irigykedve figyeli nővéreit, akik már megtalálták a boldogságot, ám amikor végre neki is lesz DNS-párja, adódik egy kis bökkenő: az illető ugyanis meghal, mielőtt találkozhatnának. Mandy mégsem tud teljesen lemondani róla, és különös kapcsolatba keveredik a férfi családjával. Aztán itt van Nick, aki boldog kapcsolatban él menyasszonyával, és inkább egyfajta poénként végeztetik el a tesztet, azonban nagy a meglepetés, amikor kiderül, hogy Nick DNS-párja valójában egy másik férfi. A fiatal és öntudatos Jade is megtalálja az igazit, aki ugyan a világ másik végén él, ez mégsem riasztja el a nőt attól, hogy felkeresse, bár arra nem számít, hogy szerelme egészen más, mint amilyennek a távolból tűnt...A maradék két szereplőt hagytam a végére, ugyanis számomra ők voltak a legizgalmasabbak. Az egyik Christopher, a vonzó, okos és sikeres pasi, akivel csak egyetlen apró bökkenő van: hogy egy pszichopata sorozatgyilkos. Imádtam belebújni a fejébe és az érzelemmentes-sztoikus gondolkodásmódját olvasni, a cselekmény pedig még izgalmasabbá vált, amikor kiderült, hogy neki is van DNS-párja, aki ráadásul rendőr. A másik kedvenc történetszálam Ellie-é volt, a milliomos üzletasszonyé, aki a magánéletben rendkívül zárkózott, éppen ezért óvatsan nyílik meg potenciális igazija előtt, aki ugyan nagyon megnyerő, mégis úgy érezzük, valami nem stimmel vele.
Először nagyon furcsa volt, hogy a fejezetek elég rövidek és folyamatosan váltakozik a nézőpont, nem egyszer bosszankodtam, hogy amikor végre beindul egy szál, át kell rágni magam előtte négy másikon, mielőtt folytathatnám. De aztán a könyv felénél eljött az a pont, amikor annyira izgalmas lett az összes, hogy szinte mindegy is volt, melyik következik éppen, mindegyik vonalra nagyon kíváncsi voltam, mi fog kisülni belőle. A végére kapunk jó pár csattanót és krimibe illő fordulatot, így együttesen tényleg eléri a regény azt a hatást, hogy ne tudjuk letenni egy percre sem. Akár szimpatizálunk valakivel, akár nem, mindenképpen tudni akarjuk, hogy melyik sorsnak lesz happy-end a vége - ha lesz ilyen egyáltalán.
Ahogy korábban is írtam, szinte lehetetlen műfaji szempontból besorolni ezt a könyvet. Bár vannak könnyedebb, adot esetben humorosabb vagy szívmelengetőbb részei, mindenképpen drámai történetnek gondolom, amibe sok thriller-elem vegyül. Bár nem megy rettenetesen mélyre a filozófiai kérdések boncolgatásában, azért felvet rengeteg erkölcsi dilemmát, amivel kapcsolatban az olvasóra van bízva, milyen tanulságot fogalmaz meg. Bárminek is tekintjük, szerintem mindenképpen működik, és érdemes tenni vele egy próbát, még akkor is, ha első látásra mást is megtéveszt a cím vagy a borító.
Értékelésem: 5/4,5
Kinek ajánlom? Mivel nagyon kevert műfajú regényről van szó, szerintem sokan meg fogják találni benne a számításaikat, én elsősorban azoknak ajánlom, akik szeretik a több szálon futó, elgondolkodtató és izgalmas történeteket.
Ez a regény tipikusan az a kategória volt, ami felett alapjáraton átsiklott volna a figyelmem, ha nincs a Blogturné Klub. Valamiért azt gondoltam első blikkre, hogy ez egy lityi-lötyi romantikus történet, de aztán ahogy vettem a fáradtságot, és pl. rendesen elolvastam a fülszöveget (na igen, ez egy hasznos lépés tud lenni:)), már sokkal kíváncsibb lettem. Még így is voltak fenntartásaim, így talán kijelenthetem, hogy az idei év egyik legpozitívabb csalódása volt John Marrs regénye. Rengeteg műfaji és stílusbeli vonás keveredik benne, hol romantikus, hol thriller, hol disztópia, nem is gondoltam volna, hogy egy ilyen színes turmix működni tud, itt azonban nem csak arról van szó, hogy működik, hanem egyenesen robban, mindezt úgy, hogy folyamatosan önreflexióra, gondolkodásra késztet.
A regény cselekménye azon az alaphelyzeten alapul, hogy a nem túl távoli jövőben kifejlesztenek egy olyan eljárást, melynek segítségével megtalálhatjuk a DNS-párunkat. A folyamat nagyon egyszerű, csak regisztrálunk, beküldjük a mintát, ha pedig egyezés van, a cég értesít minket, és viszonylag csekély összegért cserébe megkapjuk az illető elérhetőségét. Izgalmas lehetőség, nem? Maga az ötlet nem teljesen újszerű, valami hasonlóval kísérletezett Cate Woods a Bárcsak ismernélek című regénynél (bár ott DNS helyett a számítógépezési szokások alapján párosít egy bonyolult algoritmus), viszont minden, ami ott nekem picit foghíjas volt, itt teljesen korrektül került kidolgozásra. Maga a tudományos rész nincs annyira kifejtve itt sem, így nehéz megítélni, hogy ez ebben a formában mennyire tudna tényleg működni, de ha olvasóként úgy döntünk, hogy nem kukacoskodunk, hanem elfogadjuk ezt az alaptézist, izgalmas kérdések sora nyílik meg előttünk. Először is, vajon tényleg létezhet egy darab igazi, aki mindennél erősebb vágyat és szerelmet ébreszt bennünk? Mennyire lenne etikus egy ilyen eljárás, tudva, hogy aztán meglévő családok ezreit fogja szétzilálni? Milyen pozitív hozadékai lennének, figyelembe véve, hogy az emberek boldogabbak lennének, és kevesebb lenne a válás a DNS-pár megtalálása után? Szerencsére ezek a kérdések nem csak bennünk merülnek fel, hanem az íróban is, aki azt a stratégiát választotta, hogy eljátszott a gondolattal, mik lehetnek a legextrémebb helyzetek egy ilyen világban, és azokkal kezdett el dolgozni.
Mivel számtalan furcsa szituáció és élethelyzet adódhat a fentiekből, a szerző nem áll meg egy lehetséges történet-szálnál, hanem mindjárt ötöt is elénk tár. A fejezetek is így épülnek fel, öt főszereplő szemszögéből ismerhetünk meg öt különféle sorsot. Mandy már régóta szeretne megállapodni, irigykedve figyeli nővéreit, akik már megtalálták a boldogságot, ám amikor végre neki is lesz DNS-párja, adódik egy kis bökkenő: az illető ugyanis meghal, mielőtt találkozhatnának. Mandy mégsem tud teljesen lemondani róla, és különös kapcsolatba keveredik a férfi családjával. Aztán itt van Nick, aki boldog kapcsolatban él menyasszonyával, és inkább egyfajta poénként végeztetik el a tesztet, azonban nagy a meglepetés, amikor kiderül, hogy Nick DNS-párja valójában egy másik férfi. A fiatal és öntudatos Jade is megtalálja az igazit, aki ugyan a világ másik végén él, ez mégsem riasztja el a nőt attól, hogy felkeresse, bár arra nem számít, hogy szerelme egészen más, mint amilyennek a távolból tűnt...A maradék két szereplőt hagytam a végére, ugyanis számomra ők voltak a legizgalmasabbak. Az egyik Christopher, a vonzó, okos és sikeres pasi, akivel csak egyetlen apró bökkenő van: hogy egy pszichopata sorozatgyilkos. Imádtam belebújni a fejébe és az érzelemmentes-sztoikus gondolkodásmódját olvasni, a cselekmény pedig még izgalmasabbá vált, amikor kiderült, hogy neki is van DNS-párja, aki ráadásul rendőr. A másik kedvenc történetszálam Ellie-é volt, a milliomos üzletasszonyé, aki a magánéletben rendkívül zárkózott, éppen ezért óvatsan nyílik meg potenciális igazija előtt, aki ugyan nagyon megnyerő, mégis úgy érezzük, valami nem stimmel vele.
Először nagyon furcsa volt, hogy a fejezetek elég rövidek és folyamatosan váltakozik a nézőpont, nem egyszer bosszankodtam, hogy amikor végre beindul egy szál, át kell rágni magam előtte négy másikon, mielőtt folytathatnám. De aztán a könyv felénél eljött az a pont, amikor annyira izgalmas lett az összes, hogy szinte mindegy is volt, melyik következik éppen, mindegyik vonalra nagyon kíváncsi voltam, mi fog kisülni belőle. A végére kapunk jó pár csattanót és krimibe illő fordulatot, így együttesen tényleg eléri a regény azt a hatást, hogy ne tudjuk letenni egy percre sem. Akár szimpatizálunk valakivel, akár nem, mindenképpen tudni akarjuk, hogy melyik sorsnak lesz happy-end a vége - ha lesz ilyen egyáltalán.
Ahogy korábban is írtam, szinte lehetetlen műfaji szempontból besorolni ezt a könyvet. Bár vannak könnyedebb, adot esetben humorosabb vagy szívmelengetőbb részei, mindenképpen drámai történetnek gondolom, amibe sok thriller-elem vegyül. Bár nem megy rettenetesen mélyre a filozófiai kérdések boncolgatásában, azért felvet rengeteg erkölcsi dilemmát, amivel kapcsolatban az olvasóra van bízva, milyen tanulságot fogalmaz meg. Bárminek is tekintjük, szerintem mindenképpen működik, és érdemes tenni vele egy próbát, még akkor is, ha első látásra mást is megtéveszt a cím vagy a borító.
Értékelésem: 5/4,5
Kinek ajánlom? Mivel nagyon kevert műfajú regényről van szó, szerintem sokan meg fogják találni benne a számításaikat, én elsősorban azoknak ajánlom, akik szeretik a több szálon futó, elgondolkodtató és izgalmas történeteket.
Nyereményjáték:
Igaz-hamis játék a DNS-ünkkel: Minden állomáson találsz egy
érdekességet, amiről el kell döntened, hogy igaz vagy hamis. A nyerteseket azok
közül sorsoljuk, akik minden állomáson helyes megfejtést írnak be a doboz
megfelelő sorába. A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz! Sok szerencsét!
Feladvány:
Az édestestvérek genetikai állományának 50%-a azonos, míg az egypetéjű ikrek 100%-os egyezést mutatnak.
Állomáslista:
07.21 Sorok között
07.23 Kelly & Lupi olvas
07.26 Spirit Bliss - Sárga könyves út
07.29 A Szofisztikált Macska
08.01 Könyv és Más
07.23 Kelly & Lupi olvas
07.26 Spirit Bliss - Sárga könyves út
07.29 A Szofisztikált Macska
08.01 Könyv és Más
Megjegyzések
Megjegyzés küldése