Bárcsak ismernélek


Fülszöveg:


Percy ​James átlagos harmincas lány, aki eddigi életét parkolópályán töltötte. Várt az álommunkára, a vékonyabb bokára és a nullánál kicsivel több romantikára. Derült égből villámcsapásként éri, amikor megkeresi az elegáns EROS TECH, a világ legmodernebb társkereső szolgáltatása. Az EROS TECH a Föld összes országában megfigyeli az emberek mobilhasználati szokásait, és az adatok csúcs technológiás elemzése után felkutatja ügyfelei számára az igazi lelki társat. Láss csodát, Percy James telitalálatként jön ki egy dúsgazdag kliens részére. De van egy kis probléma: Percy épp együtt él egy hapsival.

Véleményem:

Ez a könyv úgy akadt a kezembe, hogy egy könnyed, kicsit romantikus, humoros olvasmányra vágytam, aminek nem az a célja, hogy világmegváltó gondolatcsírákat ültessen el az emberben, hanem pusztán a szórakoztatás. A párválasztás és a szerelem viszontagságairól már annyi regényt írtak, mint égen a csillag, a fülszöveg alapján mégis úgy tűnt, hogy ebben a történetben van pár eredeti ötlet, ami miatt kicsit kitűnhet a sok hasonló olvasmány közül. Nos, összességében nem csalódtam, bár végső soron egész más dolgok miatt voltam elégedett, mint azt eleinte gondoltam volna.



A történet főhőse a harmincegy éves Percy, akinek látszólag rendben van az élete: van egy korrekt munkahelye, megértő barátai és egy pasija, aki mindenki szerint (különösen az anyukája szerint) igazi főnyeremény, akinél jobbat nem is lehetne kívánni. Ettől függetlenül mégis úgy érzi, hogy valami hiányzik az életéből, bár még saját magának sem tudja megfogalmazni, pontosan micsoda. Éppen ezért, amikor megkeresik a titokzatos Eros Tech cégtől és közlik vele, hogy bonyolult számításokon alapuló algoritmusuk kiválasztotta őt, mint egy ismeretlen személy lelki társát, kezdeti vonakodása ellenére nem tud ellenállni a lehetőségnek, hogy többet is megtudjon a dologról. Azonban amikor személyes találkozóra kerül a sor, több szempontból is meglepetést okoz számára a potenciális "igazi", és egyre bizonytalanabb lesz azzal kapcsolatban, hogy ki is ő valójában és mire van szüksége. Miután szakít a barátjával, még égetőbb lesz a kérdés, mit is kezdjen önmagával és az életével, sokszor úgy érzi, a magánélete egy átláthatatlan katyvasz (és ezen az sem segít, hogy édesanyja például a kelleténél gyakrabban fejti ki az azzal kapcsolatos aggodalmát, hogy macskás öreg nő lesz belőle, ha így folytatja). Természetesen, ahogy azt egy könnyed romantikus regénytől várjuk, lesz megoldás a fenti problémákra, de addig jó sok kalamajkán és félreértésen kell átverekednünk magunkat, amik az esetek többségében egész mulatságosra sikeredtek.

Percy személyével alapvetően nem volt nehéz azonosulnom: pont annyi idős, mint én, emellett körülbelül azokkal az életvezetési kérdésekkel, problémákkal küszködik, mint bármelyik, családalapítás előtt álló nő ebben az életkorban. Abból a szempontból viszont nehéz volt őt megérteni, hogy indokolatlanul sokat hazudozott és sokszor nagyon gyerekesen viselkedett. Ettől függetlenül végig érződött, hogy kedves, intelligens lány, akinek helyén van a szíve, csak éppen meg kell tanulnia bízni saját magában és bátran felvállalnia a döntéseit és azok következményeit. Mindenképpen pozitívumnak tartom, hogy jelentős jellemfejlődésen ment át a történetben, és sikerült tanulnia a kezdeti baklövéseiből.


Érdemes egy pár szót szólni a kerettörténetről. Alapvetően érdekesnek tartottam azt az ötletet, hogy az ideális társat egy algoritmus választja ki az emberek számára. Ugyanakkor jobban belegondolva kicsit sántított logikailag a dolog (például azért, mert a cég nem csak azokat kutatja, akik regisztrálnak ebbe a szolgáltatásba, hanem minden egyes embert a Földön, szerintem ez így nem túl etikus és életszerű). Ettől függetlenül jó alapot nyújtott a további gondolkodásra, érdemes elmélázni azon, hogy vajon az összeillőség mennyire számszerűsíthető, és vajon garantált-e a szerelem abban az esetben, ha valakivel egyébként tökéletesen passzolunk. 

Tetszett, hogy a könyvben megfogalmazódik nagyon sok életszerű gondolat és probléma a női lélekkel, a különböző elvárásokkal és szerepvállalással kapcsolatban. Manapság egyre gyakoribb, hogy valaki a harmincas évei elején kezdi el azt érezni, hogy "oké, mostanáig tanultam, próbálkoztam, kicsit kitomboltam magam, de most már el kellene végre dönteni, mit is akarok kezdeni az életemmel". Nőként ráadásul sokszor Damoklész kardjaként lebeg a fejünk felett a családalapítás és gyermekvállalás, amit nyilván sokan szeretnénk is, de egész más, ha mindez elvárásként jelenik meg. Nagyon jó, hogy a könyv ki mert mondani ezzel kapcsolatos félelmeket és gondolatokat, mert ezeket olvasva az ember tényleg magáénak érezhette Percy vívódásainak egy részét. A regény tartalmaz egy elég erős LMBTQ-szálat is, amit most csak azért nem konkretizálnék, hogy ne lőjek le semmilyen poént. Mindenesetre örülök, hogy ez a téma előkerült, és sok kérdést felvetett az identitással, szerelemmel és előítéletekkel kapcsolatban.
"Rádöbbentem, hogy az elmúlt harmincegy évben végig arra vártam, hogy elkezdődjön az életem, és közben az egész szép csendben elment mellettem. És most először látom be azt, hogy ha továbbra is csak várom a szuper állást vagy a karcsúbb bokát, újabb harmincegy év fog eltelni hiába, aztán egyszer csak arra ébredek, hogy mindenem fáj, és a kertészeti tanácsadó műsor szól a rádióban, én pedig eltékozoltam a legszebb éveimet várakozással. Az élet MOST történik, ebben a percben is, és nekem el kell kezdenem élni!"
A mellékszereplőket kicsit élettelennel éreztem ebben a történetben, de ez talán nem olyan nagy baj abból a szempontból, hogy az igazi funkciójuk csak annyi volt, hogy hozzásegítsék Percy-t a helyes út megtalálásához. Ha egy szóval kellene az egészet jellemeznem, akkor azt mondanám, hogy korrekt volt. Egyben volt a cselekmény, volt eleje-közepe-vége, volt fejlődés, tanulság, lehetett rajta nevetni és elgondolkodni is. Az, ami mégis hiányzott, nehezen megfogható, szerintem elbírt volna a sztori egy kicsit több mélységet, akár a karakterek, akár a cselekmény szintjén. De mivel sem a könyv nem ígért, sem én nem vártam többet egy átlagos, szórakoztató történetnél, nem érzem becsapva magam. Bár ez most nem túl szezonális, mégis azt mondanám, hogy ideális strand-olvasmány, egy pohár hűs limonádé vagy koktél mellé. :) 

Értékelésem: 5/3,5
Kinek ajánlom? Egy könnyed, romantikus szórakoztató regényről beszélünk, tehát bárkinek, aki csak kikapcsolódni szeretne, nem pedig agyalni (bár szerintem azt is lehet rajta).

A könyvet köszönöm szépen a Lettero Kiadónak!


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések