Christmasaurus

Fülszöveg:

Felejts ​el gyorsan mindent, amit eddig az Északi-sarkról tanultál, és ismerkedj meg: 

– egy Trundli Vili nevű fiúval 

– az apjával, Trundli Gyurival 

– a Mikulással (igen! az igazi Mikulással!) 

– egy Csücsöri nevű manóval 

– Undok Brendával, a legutálatosabb lánnyal az iskolában (vagy talán az egész világon) 

– egy Vadász nevű otromba alakkal és a kutyájával, Vicsorral 

– és egy igazán különleges dinoszaurusszal… 

A Christmasaurus varázslatos mese arról, hogy amit nagyon  szeretnénk, az nem mindig az, amire igazán vágyunk.

Tom Fletcher 1985-ben született, Londonban. Népszerű énekes, író, YouTube-sztár, vlogger és nem mellesleg két fiú édesapja. 

Egyik kedvenc filmje a Vissza a jövőbe – ezért együttesét Marty McFlyról nevezte el. A zenekar szövegeit nagyrészt Tom írja, és már első lemezükkel bekerültek a Guinness-rekordok Könyvébe mint a legfiatalabb, zenei toplistákat vezető zenekar a Beatles után. 

Első regénye, a Christmasaurus 2017 karácsonyán színdarabként is debütál Londonban, de már rajzfilmsorozat is készül belőle.

"Ott állt előtte egy igazi, hús-vér, lélegző dinoszaurusz! Testét fényes, jeges pikkelyek borították, hatalmas szeme kéken csillogott; ez a dínó úgy nézett ki, mint egy téliesített oroszlán. De tetőtől talpig belegabalyodott a szalagba, a csomagolópapírba, a girlandba és az izzósorba. Kifejezetten hasonlított egy karácsonyfára. Vili közelebb lépett hozzá, és meglátott a dínó hátán egy ajándékkártyát: 

Vilinek a Mikulástól"

Véleményem:

Idén télen már jó előre betáraztam csodás karácsonyi gyerekkönyvekből, hiszen ez az a műfaj, amit soha nem tudok megunni, és nagyon jól segít ráhangolódni az ünnepekre. Mivel 2017-ben nekem kimaradt egy akkori újdonság, nevezetesen Tom Fletcher Christmasaurus című könyve, úgy döntöttem, ezt is bepasszírozom az idei olvasmányok közé. Ennél jobban nem is dönthettem volna, ugyanis egy annyira édes, kedves, eredeti és szórakoztató mesét kaptam, ami abszolút feltette a pontot a 2018-as olvasásaim tetejére. 

A történetünk egy szomorú eseménnyel kezdődik: a dinoszauruszok korában járunk, ahol megismerhetjük Anyuszauruszt és Apuszauruszt, akik nagy becsben tartják és óvják utolsó megmaradt tojásukat. De ahogyan azt sajnos előre sejtjük, hamarosan megjelenik az égen egy lángoló csillag, mely egyre közeledik a Föld felé...minden élő elpusztul a felszínen, de szerencsére a kis tojásnak sikerült biztonságos helyre, a tenger mélyére gurulnia. Évmilliókkal később természetesen a tojás előkerül, méghozzá a lehető legjobb kezekbe, a Mikuláshoz és segítő manócskáihoz. Ezzel párhuzamosan megismerhetjük történetünk másik főhősét is, a dinoszaurusz-rajongó Trundli Vilit, aki édesapjával él nagy szeretetben és boldogan, legalábbis egy darabig.

Ugyanis az iskolába, és egyben Vili szomszédjába érkezik egy borzasztó utálatos kislány, Undok Brenda, aki egy véletlen baleset után megorrol a kisfiúra, és minden tőle telhetőt megtesz, hogy megkeserítse az életét. Vili egyre szomorúbb és magányosabb lesz, már a karácsony közeledte sem tudja jókedvre deríteni, az egyetlen dolog, ami tartja benne a lelket, a Mikulásnak írt levél. Egy levél, amiben nem mást kér ajándékba, mint egy igazi dinoszauruszt. A fenti információk alapján már sejthetjük, hogyan fog összefonódni Vili és a tojásból kikelt dínó, Christmasaurus sorsa, aki ugyan csak egy véletlen baleset révén, de szenteste mégis Viliék házában köt ki, hogy utána elválaszthatatlan barátok legyenek. A történet bővelkedik a komisz szereplőkben, ugyanis hamarosan a színre lép a Vadász, akinek egyetlen célja, hogy minél több különleges és ritka állatot kerítsen puskavégre, és aki sajnálatos módon megpillantja a világ legutolsó, élő dinoszauruszát is...

Megkezdődik tehát az akció és a kaland, melynek során hőseinknek valahogy ki kell cselezni a gonosz Vadászt, meg kell szelídíteni a velejéig romlottnak tűnő Brendát és még mufurcabb édesanyját, ráadásul Christmasaurust is vissza kell juttatni igazi otthonába. Mindeközben rengeteg humor, szeretet és bölcsesség van a történetben, ami igazán megmelengeti a szívünket.

Nagyon tetszettek a történet karakterei és azok kidolgozottsága. Az olvasás egy bizonyos pontján szembesülünk azzal, hogy Vili egy kerekesszékes kisfiú, aki egyébként nagyon jól boldogul és teljes életet él addig, amíg az iskolában el nem kezdik a többiek piszkálni. Nagyon fontos üzenet ez a kisebbek (sőt, még a felnőttek) számára, a történet jó érzékenyítés lehet a témában, és megtámogatja, hogy előítéletek helyett igyekezzünk elfogadással, empátiával és valódi segítőkészséggel fordulni a társaink felé. Nagyon szerettem Vili apukáját is, aki felesége halála után nehéz helyzetbe került, mégis töretlen jókedvvel és végtelen szeretettel neveli kisfiát. Az ő viselkedése abszolút példaértékű volt számomra. Aztán itt van még a Mikulás is, akivel sok könyvben találkozunk, itt mégis különösen jópofára sikeredett, egyszerre volt bölcs és mókás. Brenda pedig egy igazán jól megformált, összetett karakter, akit elsőre nagyon könnyű megutálni, de aztán szép lassan rájövünk arra, hogy az ő története sem egészen fekete-fehér. Végül pedig Christmasaurus: hát nála kedvesebb, szeretni valóbb lénnyel ritkán találkoztam, úgyhogy ezennel ünnepélyesen kijelentem, hogy jövő karácsonyra én is dínót szeretnék! :)

"Az emberek egy csomó vad, lökött, dilinyós és csodálatos dolgot hisznek, de ez nem jelenti azt, hogy egyesek tévednek, másoknak pedig feltétlenül igazuk van. Nem az a lényeg, mi a tévedés, mi az igazság, mi a valóság, mi a hamisítvány, mi az igaz és mi nem. Az a lényeg, hogy ha hiszel valamiben, az boldogabb, jobb emberré tesz téged."

Összességében rettenetesen élveztem ezt a csodás kalandot, szinte faltam a lapokat, szerintem nagyon jó kis olvasmány lehet tizenéves kortól bárkinek (korábbi olvasásban kicsit bizonytalan vagyok, mert azért vannak benne komolyabb vagy megrázóbb részek). A történetet csodásan kiegészítik Shane Devries gyönyörű illusztrációi, a szereplők szinte életre kelnek a lapokon. Nálam egyértelműen kedvenc lett, és biztos vagyok benne, hogy nem ez volt az utolsó karácsony, hogy fellapoztam.

A könyvet köszönöm szépen a Kolibri Kiadónak!

Értékelésem: 5/5
Kinek ajánlom? Ha például valaki szerette Matt Haig A fiú, akit Karácsonynak hívnak c. sorozatát, szerezze be nyugodtan, nem fog csalódni.