Éjféli óra (értékelés és nyereményjáték)
Lehetséges, hogy az angol főváros nem is olyan hétköznapi hely, amilyennek első pillantásra tűnik? Benjamin Read és Laura Trinder (avagy Trindles & Read) könyvében biztosan nem. A szerzőpáros London sötét, Viktória-korabeli dimenzióját teremti meg, mely a mágia és a szörnyek otthona. Vajon sikerülhet-e Emilynek helytállnia az Éji Népség városában? Tartsatok bloggereinkkel az Éjféli Óra titkos világába, és megtudhatjátok! Ha pedig velünk játszotok, akár a Kossuth Kiadó által felajánlott példányt is megnyerhetitek.
Kiadó: Ventus Libro, 2019
Oldalszám: 340 oldal
ISBN: 9786155755200
Eredeti cím: The Midnight Hour
Fordító: dr. Sámi László
Illusztrálta: Laura Trinder
Illusztrálta: Laura Trinder
A könyvet ITT tudod megrendelni
Fülszöveg:
Emily szüleinek nyoma veszett az Éjféli Óra titkos világában – az időben zárványként megdermedt viktoriánus Londonban, a mágia és szörnyek e különös otthonában. Emily-nek itt, az Éji Népség városában kell megtalálnia őket, és e küldetéshez nincs más segítsége, csak némi harapnivaló, egy álmos potyautas sün és a hírhedten nagy szája. Miközben vérszomjas lények lihegnek a sarkában, Emily versenyt fut az idővel, hogy kiderítse az igazságot, és kiszabadítsa a szüleit. Vajon meg tudja-e menteni mindkét világot, mielőtt kifogyna a szendvicsekből?
Véleményem:
Nagyon szeretem a "régi vonalas" ifjúsági történeteket, amelyek középpontjában a gyermeki leleményesség, a varázslat és a fantasztikus kalandok állnak, ezért tudatosan igyekszem elolvasni minden olyan könyvet, ami ezzel az élménnyel kecsegtet. Néhány kedvenc szerzőm igen magasra tette ebben a műfajban a lécet (a teljesség igénye nélkül Neil Gaiman, Michael Ende, Cornelia Funke, Roald Dahl vagy Philip Pullman), de szerencsére a friss megjelenések között időről időre akadnak olyanok, amik megütik ezt a szintet. Benjamin Read és Laura Trinder Éjféli órája már a borítójával felhívta magára a figyelmemet, és nagyon reméltem, hogy egy igazán különleges kalandban lesz majd részem. Igaz, ez most összességében nekem picit kevés volt ahhoz, hogy minden elvárásom maximálisan teljesüljön, de azért így sem bántam meg, hogy elolvastam ezt a regényt.
A történetünk Londonban játszódik, aminek kifejezetten örültem, valahogy ez a város mindig nagyon jó díszlet szokott lenni a fantasztikus könyvekhez. Már az első fejezetben megismerkedünk Emilyvel, aki a tinédzser lányok viszonylag szokványos problémáival küszködik. Gyakran összezördül édesanyjával, akinek különc szokásai és furcsa művészi hobbijai az őrületbe tudják kergetni a lányt. Apukája postásként dolgozik, és unalmasabb alak már nem is lehetne, legalábbis Emily szerint, egyszóval minden adott ahhoz, hogy kiskamaszos sóhajtozásokkal és vállvonogatásokkal viszonyuljon a saját életéhez. A cselekményben akkor áll be nagyobb fordulat, amikor a lány kihallgat egy különös beszélgetést a szülei között, amit nem teljesen ért. Mindenesetre ezek után nem sokkal édesanyja eltűnik, és ha ez nem lenne elég, egyik nap már az apukája sem jön haza a munka után. Emily egy idő után felkerekedik, hogy kiderítse, mi folyik körülötte, és mit titkol előle a családja. Szerencsére nincsen teljesen egyedül ebben a küldetésben, vele tart (pontosabban a zsebében) a kertben talált lelenc süni, aki előszeretettel ráncolja a homlokát a lány ostoba döntései miatt, és falatozik bele a szendvicseibe.
Amikor Emily elindul, hogy szülei nyomára bukkanjon, a lehető legkülönösebb dolog történik vele: egy alternatív Londonba kerül, ami ránézésre sokkal régebbi a sajátjánál, ráadásul egészen furcsa és félelmetes lények népesítik be. A lány hamarosan megtudja, hogy szülei korántsem átlagos és unalmas emberek, és valószínűleg olyan hatalmas titkokat rejtegettek, amiket el se tud képzelni. Amikor megtudja, milyen gonosz erők állnak szülei eltűnése mögött, megpróbál a segítségükre sietni, és túlélni ennek a párhuzamos világnak az összes fenyegetését. Ebben szövetségesekre is lel, többek között az ifjú rendőr, Tarkus személyében, akivel igen szórakoztató szócsatákat vív a regényben. Közben szép lassan egyre többet megtudunk a felépített világról, és arról is, hogyan akadályozhatja meg főhősünk, hogy az Éjféli óra világa összeomoljon, és a veszélyes lények rászabaduljanak a saját világára.
Azt gondolom, hogy mind a felépített világ, mint a cselekmény váza tökéletesen alkalmas volt arra, hogy egy különleges, jó hangulatú ifjúsági kalandregény kerekedjen ki belőle. Ez bizonyos szinten teljesült is, de nekem valahogy hiányzott valami. Lehet, hogy maga a stílus vagy a megfogalmazás nem volt elég gördülékeny és magával ragadó, de sajnos sokszor azon kaptam magam, hogy elkalandozok olvasás közben és nehezen tudok odafigyelni. Pedig maguk a történések, a karakterek és a konfliktusok izgalmasak voltak, de mégsem tudtam annyira bevonódni és a hatása alá kerülni. Ami viszont tetszett, az Emily karaktere és személyiségfejlődése volt. Eleinte egy durcás, kicsit felszínes tinédzsernek tűnik, aztán szép lassan, ahogy kiderül számára az igazság, képes felnőni a feladataihoz. Hitelessé teszi, hogy még a regény közepe-vége tájékán és hoz rossz döntéseket, és néha eluralkodik rajta az önzés vagy a félelem- és pont emiatt az is sokkal jobban értékelendő, amikor bátran és helyesen cselekszik. Leginkább az ő figuráján keresztül képvisel a regény némi szarkasztikus humort, ami szerintem jót tett a történetnek, különösen a Tarkus és Emily közötti párbeszédeket élveztem. Szerintem az alternatív London ötlete is nagyon rendben volt, igaz, a legtöbb elemét már olvashattuk más könyvekben, de a benne élő lényekkel és néhány frappáns ötlettel sikerült egyediséget csempészni ebbe a díszletbe. Tényleg csak azt sajnálom, hogy valahogy a szöveg maga nem ragadott magával jobban.
Összességében azért úgy gondolom, hogy az ifjúsági regények rajongóinak mindenképpen érdemes egy próbát tennie vele, mert könnyen lehet, hogy csak én nem voltam most olyan hangulatban/állapotban, hogy jobban hasson rám. Ha Emily nem is lett a kedvenc főhősöm, azért többnyire izgultam, hogyan alakul a sorsa, és kíváncsivá tett, milyen részletek fognak kiderülni a származásával vagy édesanyja múltjával kapcsolatban. Mindehhez egy kellemesen borongós, régi London adja a hátteret, benne a kelta mitológia lényeivel és egyéb szörnyekkel, repülő biciklikkel és varázsesernyőkkel, no meg némi Sex Pistols-szal. :)
Értékelésem: 5/4
Kinek ajánlom? Azoknak, akik szeretnek más világokba csöppenni, cserfes főhősnőkkel kalandozni, és akik szintén úgy gondolják, hogy semmi vész nem érhet, amíg van nálunk szendvics.:)
Nagyon szeretem a "régi vonalas" ifjúsági történeteket, amelyek középpontjában a gyermeki leleményesség, a varázslat és a fantasztikus kalandok állnak, ezért tudatosan igyekszem elolvasni minden olyan könyvet, ami ezzel az élménnyel kecsegtet. Néhány kedvenc szerzőm igen magasra tette ebben a műfajban a lécet (a teljesség igénye nélkül Neil Gaiman, Michael Ende, Cornelia Funke, Roald Dahl vagy Philip Pullman), de szerencsére a friss megjelenések között időről időre akadnak olyanok, amik megütik ezt a szintet. Benjamin Read és Laura Trinder Éjféli órája már a borítójával felhívta magára a figyelmemet, és nagyon reméltem, hogy egy igazán különleges kalandban lesz majd részem. Igaz, ez most összességében nekem picit kevés volt ahhoz, hogy minden elvárásom maximálisan teljesüljön, de azért így sem bántam meg, hogy elolvastam ezt a regényt.
A történetünk Londonban játszódik, aminek kifejezetten örültem, valahogy ez a város mindig nagyon jó díszlet szokott lenni a fantasztikus könyvekhez. Már az első fejezetben megismerkedünk Emilyvel, aki a tinédzser lányok viszonylag szokványos problémáival küszködik. Gyakran összezördül édesanyjával, akinek különc szokásai és furcsa művészi hobbijai az őrületbe tudják kergetni a lányt. Apukája postásként dolgozik, és unalmasabb alak már nem is lehetne, legalábbis Emily szerint, egyszóval minden adott ahhoz, hogy kiskamaszos sóhajtozásokkal és vállvonogatásokkal viszonyuljon a saját életéhez. A cselekményben akkor áll be nagyobb fordulat, amikor a lány kihallgat egy különös beszélgetést a szülei között, amit nem teljesen ért. Mindenesetre ezek után nem sokkal édesanyja eltűnik, és ha ez nem lenne elég, egyik nap már az apukája sem jön haza a munka után. Emily egy idő után felkerekedik, hogy kiderítse, mi folyik körülötte, és mit titkol előle a családja. Szerencsére nincsen teljesen egyedül ebben a küldetésben, vele tart (pontosabban a zsebében) a kertben talált lelenc süni, aki előszeretettel ráncolja a homlokát a lány ostoba döntései miatt, és falatozik bele a szendvicseibe.
Amikor Emily elindul, hogy szülei nyomára bukkanjon, a lehető legkülönösebb dolog történik vele: egy alternatív Londonba kerül, ami ránézésre sokkal régebbi a sajátjánál, ráadásul egészen furcsa és félelmetes lények népesítik be. A lány hamarosan megtudja, hogy szülei korántsem átlagos és unalmas emberek, és valószínűleg olyan hatalmas titkokat rejtegettek, amiket el se tud képzelni. Amikor megtudja, milyen gonosz erők állnak szülei eltűnése mögött, megpróbál a segítségükre sietni, és túlélni ennek a párhuzamos világnak az összes fenyegetését. Ebben szövetségesekre is lel, többek között az ifjú rendőr, Tarkus személyében, akivel igen szórakoztató szócsatákat vív a regényben. Közben szép lassan egyre többet megtudunk a felépített világról, és arról is, hogyan akadályozhatja meg főhősünk, hogy az Éjféli óra világa összeomoljon, és a veszélyes lények rászabaduljanak a saját világára.
Azt gondolom, hogy mind a felépített világ, mint a cselekmény váza tökéletesen alkalmas volt arra, hogy egy különleges, jó hangulatú ifjúsági kalandregény kerekedjen ki belőle. Ez bizonyos szinten teljesült is, de nekem valahogy hiányzott valami. Lehet, hogy maga a stílus vagy a megfogalmazás nem volt elég gördülékeny és magával ragadó, de sajnos sokszor azon kaptam magam, hogy elkalandozok olvasás közben és nehezen tudok odafigyelni. Pedig maguk a történések, a karakterek és a konfliktusok izgalmasak voltak, de mégsem tudtam annyira bevonódni és a hatása alá kerülni. Ami viszont tetszett, az Emily karaktere és személyiségfejlődése volt. Eleinte egy durcás, kicsit felszínes tinédzsernek tűnik, aztán szép lassan, ahogy kiderül számára az igazság, képes felnőni a feladataihoz. Hitelessé teszi, hogy még a regény közepe-vége tájékán és hoz rossz döntéseket, és néha eluralkodik rajta az önzés vagy a félelem- és pont emiatt az is sokkal jobban értékelendő, amikor bátran és helyesen cselekszik. Leginkább az ő figuráján keresztül képvisel a regény némi szarkasztikus humort, ami szerintem jót tett a történetnek, különösen a Tarkus és Emily közötti párbeszédeket élveztem. Szerintem az alternatív London ötlete is nagyon rendben volt, igaz, a legtöbb elemét már olvashattuk más könyvekben, de a benne élő lényekkel és néhány frappáns ötlettel sikerült egyediséget csempészni ebbe a díszletbe. Tényleg csak azt sajnálom, hogy valahogy a szöveg maga nem ragadott magával jobban.
Összességében azért úgy gondolom, hogy az ifjúsági regények rajongóinak mindenképpen érdemes egy próbát tennie vele, mert könnyen lehet, hogy csak én nem voltam most olyan hangulatban/állapotban, hogy jobban hasson rám. Ha Emily nem is lett a kedvenc főhősöm, azért többnyire izgultam, hogyan alakul a sorsa, és kíváncsivá tett, milyen részletek fognak kiderülni a származásával vagy édesanyja múltjával kapcsolatban. Mindehhez egy kellemesen borongós, régi London adja a hátteret, benne a kelta mitológia lényeivel és egyéb szörnyekkel, repülő biciklikkel és varázsesernyőkkel, no meg némi Sex Pistols-szal. :)
Értékelésem: 5/4
Kinek ajánlom? Azoknak, akik szeretnek más világokba csöppenni, cserfes főhősnőkkel kalandozni, és akik szintén úgy gondolják, hogy semmi vész nem érhet, amíg van nálunk szendvics.:)
Nyereményjáték:
A blogjainkon ezúttal egy-egy részletet találhattok különféle gyermek- és ifjúsági regények borítóiból. A feladatotok annyi lenne, hogy a Rafflecopter megfelelő helyére beírjátok annak a könyvnek a címét, amelynek a borítójáról a részlet származik. A helyesen válaszolók között az Éjféli óra egy példánya kerül majd kisorsolásra.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Feladvány:
Állomáslista:
01.17. Flora the Sweaterist
01.20. Spirit Bliss Sárga könyves út
01.23. Olvasónapló
01.26. Könyv és más
01.29. Hagyjatok! Olvasok!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése