Exodus (értékelés és nyereményjáték)
2020 tavaszán Deborah Feldman története mind könyves, mind pedig sorozatos formában meghódította az országot. A nő az Unortodoxban arról beszélt, milyen volt a fiatalkora a rendkívül zárt és szigorú szatmári haszid zsidó közösségben, New York közepén, és hogyan szabadult ki végül ebből a közegből. Nemrég megjelent folytatásában, az Exodusban már arról beszél, hogyan találta meg mindezután saját magát. Tartsatok velünk, ha érdekel, mit gondolunk a könyvről!
Kiadó: Libri Kiadó, 2021
Oldalszám: 426
ISBN: 9789634338093
Eredeti cím: Exodus
Fordította: Getto Katalin
A könyvet ITT tudod megrendelni!
Fülszöveg:
Az Unortodox – A másik út című sikerkönyv szerzője, Deborah Feldman a brooklyni Williamsburg szatmári zsidó közösségét maga mögött hagyva felejthetetlen utazásra indul, hogy megértse gyökereit és ezáltal önmagát is.
Deborah-nak immár egyedülálló, független nőként kell helyt állnia a zárt zsidó közösségen kívüli világban: gondoskodnia kell a fiáról, biztosítania kell a megélhetésüket, miközben írói karrierjét építi, s meg szeretné találni az igaz szerelmet is.
Deborah végül útnak indul, hogy Európát bejárva megismerje családjának történetét, s felfejtse azokat a misztikus szálakat, amelyek magyar származású őseihez és a zsidó valláshoz kötik. Minderre azért van szükség, hogy megértse azokat a múltban gyökerező kötődéseket, amelyeket néha el kell szakítanunk, hogy igazán önmagunk lehessünk.
Véleményem:
Deborah Feldman Unortodox című könyvét két évvel ezelőtt olvastam (értékelésem ITT), és rögtön nagyon magasra tette a lécet, abszolút ott volt 2020 legjobb olvasmányai között. Még emlékszem, hogy gyakorlatilag egy ültő helyemben olvastam ki, annyira magával ragadott Feldman stílusa, az a nagyon egyedi és zárt világ, amibe bepillantást engedett, valamint a mérhetetlen bátorság, amiről tanúbizonyságot tett, amikor eldöntötte, elhagyja a haszid közösséget. Nagyon tetszett a könyv alapján készült sorozat is, és amikor először hallottam, hogy érkezik a regény folytatása, hatalmas várakozásokkal és türelmetlenül számoltam a napokat a megjelenésig. Azt talán érdemes előre leszögezni, hogy szerintem az Exodus sok szempontból másabb, lassabb és befelé fordulóbb kötet, de legalább annyira érdekes lélektani, történelmi és kulturális szempontból, mint az elődje.
Az Unortodox lapjain főleg azt ismerhettük meg, hogyan él Brooklynban a nagyon zárkózott és szigorú szabályokat követő haszid közösség, illetve azt, hogyan éli meg ezt a zártságot egy fiatal lány, aki ennél sokkal nagyobb szabadságról álmodozik. Végigkövethettük Deborah útját, ahogy az elrendezett házasságára készülődik, majd azt a szomorú időszakot is, amikor ifjú feleségként nagyon igyekszik megfelelni családja elvárásainak, mégsem sikerül. Főhősünk végül elhatározta, hogy szakítva a hagyományokkal új életet kezd, az Exodus című regény pedig nagyjából innen veszi fel a fonalat ismét. Deborah számára nem volt könnyű egyedül újrakezdeni mindent, pláne úgy, hogy kisfiáról is neki kellett gondoskodnia. Bár egész életében Amerikában élt, mégsem érezhette magát igazán amerikainak, hiszen haszid neveltetése egész gyerekkorában elszigetelte. Nagyon nehéz úgy elválasztani magunkat egy identitástól, hogy helyette nincs másik, hanem kőkemény önismereti munkával kell újat építenünk. Ebben a regényben nagyjából ezt a belső munkát követhetjük nyomon, ami a cselekmény szintjén talán kevésbé izgalmas vagy mozgalmas, mint az Unortodox, mégis rendkívül érdekes tanulságokkal szolgál.
Deborah életében mindig is jelen volt az az érzés, hogy nem igazán tartozik sehová, még a zárt közösségben töltött évek alatt sem volt teljesen biztos az identitásában. Mivel nagyon tudatos nő, hamar megérik benne a gondolat, hogy amíg ezzel a kérdéssel nem foglalkozik, nem lehet igazán szabad és boldog. Kiskora óta különös kötelék fűzte nagymamájához, ezért valahol adta magát a megközelítés, hogy a szeretett rokon gyökerein, múltján keresztül kerüljön közelebb saját múltjához is, és hogy ennek mentén definiálja önmagát. A belső utazás mellett fizikailag is útra kel, Amerika mellett számos európai országot keres fel, hogy a történelmi helyszíneken járva újraélje rokonai élettörténetét, ezáltal keresve meg saját helyét a világban. Számomra különösen érdekesek voltak azok a részek, amik Magyarországon játszódtak, de Deborah-val együtt Franciaországtól Svédországig sokféle vidékre ellátogatunk és sokat megtudhatunk a zsidóság történetéről.
Azt el kell mondanom, hogy számomra nem volt ez olyan könnyű olvasmány, mint az elődje. Egyrészt ahogy mondtam, kevesebb benne a tényleges történés, a legnagyobb szerepet Deborah belső útkeresése kapja. Mivel ez egy nagyon személyes folyamat, hiába engedte, hogy olvasóként végigkísérjem a megélt érzéseit és gondolatait, mégis éreztem egy minimális falat, ami elválaszt attól, hogy teljesen átadjam magam a történetnek. Bár ez a könyv is nagyon olvasmányos és érdekes, talán nagyobb fegyelmet és koncentrációt vár az olvasótól, legalábbis akkor, ha tényleg meg akarjuk érteni, milyen végtelenül komplex dolog lehet egy ilyen családba születni és új identitást teremteni, miután hátat fordítottunk annak, amit egész életünkben ismertünk. Tetszett az a belső folyamat és gyógyulás, aminek a tanúja lehettem, különösen azért, mert remekül végig lehetett kísérni, hogy a saját gyökereinket, hagyományainkat és múltunkat ugyanúgy el kell fogadni és beépíteni személyiségünkbe, ha meg akarunk békélni önmagunkkal, mint azt a sok új értéket és impulzust, amit a világ kínál nekünk. Biztos vagyok benne, hogy az írónő sorsa még rengeteg feladatot tartogat, ahogy abban is, hogy útkeresése koránt sem ért véget, de úgy éreztem, megnyugtató módon zárult le élete egy igazán nehéz, mégis tanulási lehetőségekben gazdag szakasza.
Összességében más élményt nyújtott, mint amire számítottam, de ez a más nem jelent rosszat. Nagyon sokat kapunk a különféle lélektani mozzanatokból, és alaposan megismerhetjük egy nem mindennapi sorssal és élettörténettel rendelkező fiatal nő, anya gondolatait. A szöveg végig igényes és olvasmányos, ugyanakkor kellő odafigyelést is igényel. Én mindenesetre nagyon örülök, hogy megismerhettem Deborah Feldman történetét, és hálás vagyok neki azért, amiért ennyire bátran küzdött önmaga megértéséért és elfogadásáért.
Értékelésem: 5/4,5
Kinek ajánlom? Mivel a könyv szorosan összefügg az első résszel, elsősorban azoknak, akiknek tetszett az Unortodox című regény.
Kinek ajánlom? Mivel a könyv szorosan összefügg az első résszel, elsősorban azoknak, akiknek tetszett az Unortodox című regény.
Nyereményjáték:
Mivel Deborah Feldman élettörténete inspirált egy filmes (pontosabban sorozatos) feldolgozást Unortodox címmel, játékunk is eköré szerveződik. Olyan életrajzi könyveket keresünk az idézetek alapján, amelyek szintén képernyőre kerültek. A Rafflecopter dobozba viszont annak a személyiségnek a nevét írjátok be, akiről a könyv és film szól.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
"Ma már úgy gondolom, ez az egyik legfölöslegesebb kérdés, amelyet felnőtt gyereknek feltehet: “Mi leszel, ha nagy leszel?” Mintha a felnőttség lenne a végállomás. Mintha egy adott ponton valamivé válnánk, és ezzel vége is lenne."
Állomáslista:
Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.
VálaszTörlés