Catriona Ward: Az ​utolsó ház az utcában

 


Kiadó: Maxim Könyvkiadó, 2023
Oldalszám: 368 oldal
ISBN: 9789634996095
Eredeti cím: The Last House on Needless Street 
Fordította: Ipacs Tibor


A könyvet ITT tudod megrendelni!



Fülszöveg:

Ted Bannerman még mindig abban a házban lakik, amelyben felnőtt. Gyakran törnek rá nyugtalanító gyermekkori emlékek, és mániákusan foglalkoztatják azok a dolgok, amiket a közeli erdőben ásott el. Két társa van: az egyik Lauren, a kamasz lánya, aki rendszeres dühkitörésekkel küzd, és akinek nem engedi, hogy rajta kívül bárkivel is kapcsolatba lépjen. A másik pedig Olivia, a hűséges macskája, aki úgy érzi, hogy Istentől kapott küldetése megvédeni Tedet. Rajtuk kívül a férfi egyetlen bizalmasa a „bogárember”, egy terapeuta, aki előtt csak nehezen tudja eltitkolni valódi érzéseit.

A Ted szomszédjába újonnan beköltöző Dee Waltersnek szilárd meggyőződése, hogy Ted rabolta el tizenegy évvel korábban a kishúgát a közeli tó partjáról. Amikor kutatni kezd utána, hirtelen felborítja Ted addigi viszonylag nyugalmas életét…

Az olvasó számára elszórt, finom nyomok rémisztő értelmet nyernek, ahogy lassan kezd összeállni Ted valódi története ebben az izgalmas és kiszámíthatatlan történetben.

Véleményem:

A Maxim Kiadó Pulse Válogatásából eddig mindössze egy könyvet olvastam, pedig alapvetően nagyon szeretem a pszicho-thrillereket, így kerestem már egy ideje a lehetőséget, hogy újabb darabot válasszak. Catriona Ward regénye, Az ​utolsó ház az utcában éppen megfelelőnek bizonyult: nemrég jelent meg a Könyvfesztiválra, igazán borongós és vészjósló a borítója és a fülszövege, így reméltem, hogy megtaláltam az ideális történetet az október végi őszi napokra. Nem is kellett csalódnom, mert bár teljesen mást kaptam, mint amire eredetileg számítottam, ez a más most minden szempontból pozitívum: ebben a műfajban ritkán lepnek meg igazán a szerzők, de Ward alaposan túljárt az eszemen. 


A történet klasszikus thrillerként indul. Először is felelevenít egy régi rejtélyes tragédiát, amikor is a hatéves Lulu a családjával töltött strandolás során eltűnt, és soha többet nem találták meg. Az első elbeszélőnk - és későbbi főszereplőnk- Ted Bannerman, egy ódon házban élő fickó, aki ha lehet, minden létező sztereotípiának megfelel abból a szempontból, hogy igazán gyanússá váljon már az első pillanatban. Ted figyel mindenre, ami a környéken és a közeli erdőben rejtőzik, és bár sejtjük, hogy van valami köze az eseményekhez, az írónő nagyon lassan adagolja a vele kapcsolatos információkat. 

Rajta kívül még három fontosabb szereplővel operál a regény. A második Ted lánya, Lauren, aki csak alkalmanként van együtt a férfival, és akiről már az elejétől sejtjük, hogy valami nem egészen stimmel vele. És ott van még Olivia is, Ted macskája, aki meglepő módon szintén saját nézőpontot kap. Mindez furcsa lehet, én az első fejezetek során nem igazán tudtam eldönteni, hogy mire véljem ezt az írói húzást, de ahogy szép lassan kiderült, mennyire nem bízhatok meg egyik szubjektív nézőpontban sem, kifejezettem segített, hogy egy másik, "külső szemlélő" ablakán is bekukucskálhatok néha. Végül pedig ott van Dee, az évekkel ezelőtt eltűnt kislány nővére, akinek feltett szándéka megtalálni testvére elrablóját, és aki szerint a rendőrség annak idején nem végezte megfelelően a munkáját. Saját kezébe veszi hát a dolgokat, és Ted szomszédjába költözik, hogy meggyőződhessen arról, sejtései nem alaptalanok. 

Talán kicsit kuszának tűnhet eddig a leírás, de az az igazság, hogy ennél több konkrétumot egyszerűen nem szabad megfogalmazni, hiszen az élvezhetőség rovására menne. Azt viszont mindenképpen kifejteném, miért tartom nagyon izgalmas és újszerű regénynek Az utolsó ház az utcábant. Először is, olyat már többször olvashattam, hogy egy gyanús alaknak, vagy éppen egy gyilkosnak mi jár a fejében. Viszont ezek a karakterek többnyire intelligens pszichopaták voltak, akik csak azért nem osztották meg velem, olvasóval a kirakó minden darabkáját, mert egyszerűen így döntöttek. Ted fejében járni teljesen más élmény volt. Sérült pszichéje, töredezett gondolatai olyan erőteljesen vannak ábrázolva, hogy gyakorlatilag a könyv szinte egésze egy sötét, kusza álomnak tűnik, ahol csak próbáljuk megfejteni, mi is történik itt valójában. A végső magyarázat és a lezárás szerintem teljesen érthetőre és elfogadhatóra sikeredett, a feszültséget nagyon szépen adagolta az írónő, és amikor már azt hittem, nem tud újabb fordulattal meglepni, akkor is csavart még egyet a történeten. Az utolsó fejezeteket gyakorlatilag az éjszakába nyúlóan olvastam el, mert képtelen voltam letenni addig, amíg nem derül ki minden. 

Ha valaki szereti az olyan thrillereket, amikben a konkrét cselekmény helyett sokkal inkább az emberi elme legmélyebb bugyrai vannak a középpontban, szerintem mindenképpen érdemes próbát tennie vele, nem mondom, hogy minden pillanatban könnyen emészthető olvasmány, de borzasztó izgalmas élmény a sok töredezett részletből összerakosgatni a teljes képet. Számomra üdítően újszerű volt sok szempontból, és látszik, hogy az írónő alaposan utánajárt a különböző pszichológiai kérdéseknek, mielőtt megírta ezt a történetet. Nagyon bízom benne, hogy a jövőben még más könyveket is olvashatunk tőle. 

Értékelésem: 5/5
Kinek ajánlom? Mindenkinek, aki szereti az olyan thrillereket, ahol az emberi lélek és elme áll a középpontban, és ahol csak az utolsó pillanatban áll össze a teljes kép.



A kötetet köszönöm szépen a Maxim Könyvkiadónak!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések