A remény könyvtára (értékelés és nyereményjáték)
Kate Thompson regényében egy kis óvóhelyen működő könyvtár kerül a középpontba és az azt kezelő könyvtárosok. Londonban a háború idején igencsak fontos szerepet kaptak a könyvek és az olvasás, s a Libri Kiadó által megjelenített kötet bár fikció de rengeteg történelmi tényen alapul. Tartsatok bloggereinkkel, hogy megismerkedjetek a kis háborús könyvtár mindennapjaival, s ha velünk tartotok megnyerhetitek a kiadó által felajánlott könyvet is.
Kiadó: Libri Kiadó, 2023
Oldalszám: 480 oldal
Eredeti cím: The Little Wartime Library
Fordította: Palásthy Ágnes
ISBN: 9789636041168
A könyvet ITT tudod megrendelni!
Fülszöveg:
„A könyvek segítenek embernek maradni egy embertelen világban.”
London, 1944
A II. világháború idején a befejezetlen Bethnal Green metróállomás csaknem ötezer embernek nyújt menedéket: a légiriadók elől a város lakói az alagutakba menekülnek, és az ott kialakított bunkerekben húzzák meg magukat. Az állomás azonban sokkal több egyszerű óvóhelynél: színháznak, kávézónak, orvosi rendelőnek, óvodának és egy könyvtárnak is helyet ad.
A könyvtár szíve és lelke a fiatal özvegyasszony, Clara Button, akinek a férje Dunkerque-nél esett el. Clara és barátnője, Ruby arra teszik fel az életüket, hogy minden rászorulónak segítsenek. Mindent elkövetnek, hogy az otthonaikból evakuáltak, a több műszakban dolgozó munkások vagy éppen a bántalmazott nők vigaszra és reményre találjanak a föld alatti könyvtárban. Ám ahogy egyre inkább elhúzódik a háború, és egyre inkább próbára teszik őket a körülmények, nehéz erősnek maradniuk, és lehet, hogy épp a hozzájuk legközelebb állókat nem tudják majd megmenteni…
„Szívmelengető történet arról, hogy a legnehezebb időkben milyen megtartóereje van a barátságnak és az írott szónak.”
Janet Skeslien Charles, A párizsi könyvtár szerzője
Véleményem:
Többször írtam már arról, hogy igyekszem minden évben elolvasni minél többet azokból a frissen megjelent kötetekből, melyek a II. világháború eseményeit dolgozzák fel valamilyen szempontból. Mivel viszonylag sok ilyen könyvet olvastam már, mindig felcsillan a szemem, ha ez a bizonyos szempont valamiféle újdonságot, sajátos nézőpontot jelent. Pont ezért kaptam fel a fejemet Kate Thompson regényére, ami sokkal több egy, a háború szörnyűségeit bemutató olvasmánynál. A remény könyvtára egy csodálatos történet az olvasás erejéről, az összetartozásról, a bátorságról és az igazi szabadságról.
A történetünk a jelenben kezdődik, de hamar visszakanyarodik a múltba, egész pontosan 1944. márciusába, a londoni Bethnal Green metróállomás földalatti birodalmába. Amikor a háború elérte a brit fővárost, leálltak a metróépítés munkálatai, az emberek pedig szinte külön kis várost rendeztek be a föld alatt több, mint húsz méterrel. Az óvóhelyen nem csupán színház, orvosi rendelő és óvoda működött, hanem egy könyvtár is, miután eredetije megsérült egy bombázásban. Ez a földalatti könyvtár lesz a regény fő helyszíne, itt dolgozik a fiatalon megözvegyült Clara és liberális elveket valló barátnője, Ruby. A megmentett köteteket kincsekként őrzik, a könyvtárat pedig olyan menedéknek tekintik, ahová bárki betérhet, hogy a könyvek varázslatos ereje által kicsit kiszakadjon a háború borzalmaiból és lélekben teljesen máshová utazhasson.
A fejezeteket váltott szemszögből olvashatjuk, hol Clara, hol pedig Ruby nézőpontját megismerve. Történetükből rengeteg dolog kiderül arról, hányféle veszteség érte az embereket a háború során, ahogy arról is, hogy fiatal nőként milyen megpróbáltatásokat állított eléjük az élet. Clara már négy éve elveszítette a férjét, ami miatt azóta is gyötri a bűntudat, hiszen a társadalom és a saját családja is azt várná tőle, hogy forradalmi gondolatok és munka helyett inkább méltóságteljesen gyászoljon. Clara egyébként egészen fegyelmezett életet él, minden idejét a könyvtár és az oda járó gyerekek töltik ki, ez viszont megváltozni látszik, amikor megismeri a titokzatos mentőst, Billyt. Vele szemben Ruby nagyon is szabad életet él, könnyen keveredik felszínes viszonyokba, ugyanakkor a felszín alatt ő is súlyos terheket cipel egy régi trauma és a családjában dúló erőszak miatt. A két nő kapcsolata szerintem fantasztikus, igazi és mély barátság van közöttük, és még ha nagyon különbözőek is, sosem árulnák el egymást és bármit megtennének egymásért.
A földalatti könyvtár több szempontból is veszélybe kerül a történet során, legfőképp akkor, amikor Clara egyre forradalmibb újításokat vezet be. Szeretné, ha az oda járó nők olyan történeteket olvashatnának, melyek felszabadítják őket és rámutatnak arra, hogy igenis mindenkinek jár a boldogság. Az igazgatóság - és a férjek - viszont nem nézik jó szemmel ezeket az újításokat, meggyőződésük, hogy a nőket csak összezavarják az efféle olvasmányok, és eltérítik őket attól, hogy a hagyományos szerepeiket, kötelességeiket teljesítsék. Ebből a szempontból ez egy igazi feminista regény is a szó legnemesebb értelmében, hiszen gyönyörűen rámutat arra, hogy a könyvek és az olvasás mennyit tehet azért, hogy az emberek között igazi egyenlőség legyen.
Időről időre betör a regénybe a háború kendőzetlen borzalma, hőseinket is érik veszteségek, sok fájdalmas jelenetet olvashatunk a könyvben. Emellett viszont folyamatosan felcsillan valami, ami reményt ad a szereplőknek és az olvasóknak egyaránt, így a történet nyomasztó helyett sokkal inkább felemelő és megható. A regény végén részletesen olvashatunk a Bethnal Green metróállomás és a könyvtár igaz történetéről, szerintem Kate Thompson remek munkát végzett azzal kapcsolatban, hogy a valós tényeket és a fikciót összedolgozza egymással. Az pedig külön kis hab a tortán, hogy minden fejezet elején olvashatunk egy rövid idézetet könyvtárosoktól, ez is csak azt hangsúlyozza, hogy mennyire fontos ez a hivatás és azt, hogy az olvasás még a legsötétebb órákban is reményt és célt adhat az embernek. Összességében várakozáson felüli történetet kaptam, és őszintén ajánlom mindenkinek (azt pedig csak zárójelben jegyzem meg, hogy szerintem megfilmesítésért kiált).
Értékelésem: 5/5
Kinek ajánlom? Minden igazi könyvmolynak és azoknak, akik szeretik a különleges, érzékeny történelmi fikciókat.
Nyereményjáték:
Mivel a regényben minden fejezetet egy könyvtárakról szóló idézettel indítanak, a játékunkban is ilyeneket találtok. Megfejtésként az idézet szerzőjét írjátok be a Rafflecopter megfelelő sorába.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Feladvány:
"Minden könyvtárat, bárhol is legyenek a világban, összekötnek egymással a könyvmolylyukak, amelyeket a nagyobb könyvgyűjtemények körül keletkező téridőtorzulások hoznak létre az űrben."
Állomáslista:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése