Felnőttek nélkül- The Enemy 1. (értékelés és nyereményjáték)


Az Athenaeum Kiadó egy izgalmas zombis YA-regény megjelentetésével kezdte az új évet, amelyben egy pusztító járványt követően a 14 évesnél idősebb túlélők vérszomjas lényekké változnak! Főszereplőink kisebb-nagyobb gyermekek, akik Londonban bújkálva igyekeznek túlélni, ám egy nap felbukkan a titokzatos Jester, aki úgy tudja, hogy a Buckingham-palotában biztonságos menedékre lelhetnének mindannyian - a fiatalok persze útra kelnek! Tartsatok velünk a hat állomásos blogturnénk során, és a turné végén a helyes válaszokat beküldők között 3 Felnőttek nélkül regényt sorsolunk ki a kiadó jóvoltából!


Kiadó: Athenaeum, 2019
Oldalszám: 398 oldal
ISBN: 9789632938677
Eredeti cím: The Enemy (1.)
Fordító: Horváth Márta Zsanett

A könyvet ITT tudod megrendelni!



Fülszöveg:


Charlie ​Higson regénye egy young adult disztópia első része. Az ismeretlen vírus pusztította London romjain gyerekek próbálnak egy új világot felépíteni.
A végzetes járványt követően ugyanis bomlásnak indult testű, vérszomjas lényekké változtak mindazok, akik életben maradtak és elmúltak tizennégy évesek. A kiskamaszok különböző épületekben barikádozták el magukat London-szerte, és csak akkor merészkednek ki az utcára, ha élelmet kell keresniük.
A bátor Arran és az érzékeny Maxie vezette gyerekcsapat a Waitrose szupermarketben él. Tartalékaik megfogyatkoztak. Ám felbukkan egy titokzatos fiú, Jester, aki azzal kecsegteti őket, hogy a Buckingham-palotában biztonságos menedékre lelhetnek, ételben, italban sem lesz hiány. Nekivágnak az útnak, miközben városszerte mindenütt (a sikátorokban, az elhagyatott házakban, a föld alatt) lesben állnak a felnőttek.
Vajon eljutnak a gyerekek a biztonságos helyre? A palotában tényleg boldog jövő vár rájuk, vagy a látszat csal?

A váratlan csavarokban bővelkedő The Enemy – Felnőttek nélkül megpróbál választ találni arra a kérdésre, hogyan élhetjük túl a rémálmainkat is messze meghaladó borzalmakat. Miközben az olvasó szembesül egy másik, filozofikusabb problémával is: mivé lesz a társadalom, ha a közösségek a gyerekek elképzelései szerint szerveződnek újra?

Véleményem:

Amint először megpillantottam a beharangozókat, egyből felkeltette az érdeklődésemet ez a kötet, kíváncsi voltam, mit lehet kihozni egy posztapokaliptikus, kicsit zombis, kicsit horroros, a Legyek urára hajazó történetből, amelyet ráadásul elsősorban az ifjúsági kategóriába lőttek be. Az ehhez hasonló regényektől én legnagyobb részt szórakoztatást és borzongást várok, ha pedig emellett csurran-cseppen némi lélektani vetület vagy társadalomkritika, az csak hab a tortán. Később láttam, hogy ez egy nyolcrészes sorozat kezdő kötete, ilyenkor egy picit szkeptikus is vagyok, hiszen nagyon nehéz ilyen hosszan fenntartani a minőséget és a változatosságot, de úgy gondoltam, mindenképpen szeretnék esélyt adni Charlie Higson könyvének- és szerencsére nem is kellett megbánnom, hogy így döntöttem.



Az olvasás kezdetén a szerző egyből belecsöppent minket az események sűrűjébe: nem magyarázza el, mi történt a világgal, a felnőttekkel, milyen katasztrófa vezetett a jelen helyzethez, egyszerűen csak ott találjuk magunkat egy rakás gyerek között, akiket váratlanul megtámadnak az öntudatukat vesztett, zombi-szerű felnőttek. Az ilyen támadások mindennaposnak számítanak London utcáin az új világban: mindenkit, aki betöltötte a tizennegyedik életévét, rejtélyes kórság kerít a hatalmába, egyszerre pusztítva a testet és a szellemet, míg végül nem marad más, csak az állatias ösztön a táplálkozásra. Az életben maradt gyerekek kisebb-nagyobb csapatokba verődve igyekeznek túlélni, de a fogyatkozó készletek és a felnőttek egyre agresszívabb támadásai miatt úgy tűnik, nem sokáig tartható ez az életforma. Az olvasó az egyik ilyen gyerekcsoport életébe pillanthat bele, több szereplő emlékeit és nézőpontját is megismerve, ami szerintem elég jó megoldás, tetszett, hogy nincsen fix főszereplő (sőt, ami azt illeti, csínján kell bánnunk hőseink megszeretésével is, ugyanis az író néha hajlamos kegyetlen húzásokra...).

Az egy kicsit furcsa volt, hogy tizenéves gyerekek az életkorukhoz képest néha szerintem túl felnőttesen gondolkodtak és kifinomultan fogalmaztak, de ezen túl lehetett lendülni, meg hát nyilván ott van az is, hogy egy felnőttek nélküli világban az idősebb gyerekek kénytelenek magukra vállalni a felelősségteljes, vezető szerepet. Éppen ez adta a regény lélektani vonulatát, többször meg is fogalmazódik magukban a szereplőkben is, hogy ez így nagyon nincs rendjén, hiszen nekik még gondtalanul kellene játszaniuk és szórakozniuk, nem pedig komoly döntéseket hozniuk. Persze vannak olyanok is, akikből ez a helyzet a rosszabbik oldalukat hozta ki, és mint a hasonló témájú regények esetén (pl. Legyek ura), itt is megmutatkozik a gyermeki kegyetlenség. Ugyanakkor az igazi gonoszok mégis csak a felnőttek, és a gyerekek hamar belátják, hogy csak úgy van esélyük, ha egy oldalon állnak. A dolgok akkor változnak meg, amikor a csapat egy része összetalálkozik egy magányos fiúval, aki a Buckingham-palotából érkezett és azt állítja, hogy az ott élő fiatalok sokkal jobb körülmények között, szervezetten működnek saját közösségükben. Főhőseink tehát szerencsét próbálnak, de mind az odavezető út, mind pedig az ott tapasztaltak bőven tartogatnak számukra meglepetéseket. Ezzel párhuzamosan egy másik akciódús cselekményszálat is olvashatunk az egyik fiú szemszögéből, akit a regény elején elhurcolnak a felnőttek, de sikerül megszöknie, az viszont már egyáltalán nem biztos, hogy épségben vissza is talál társaihoz.
"Még a patkányok is eltűntek. Miután nem maradtak szemetelő emberek, a patkányok nem találtak elég ételt maguknak. Éhen haltak vagy továbbálltak, esetleg megették őket a macskák. A macskák megették a patkányokat, a kutyák a macskákat, a felnőttek pedig bármit, amit találtak – patkányt, macskát, kutyát, gyereket, egymást. Mindenki meg akarta enni a másikat."

A regény nagyon olvasmányos, könnyen lehet haladni vele, az izgalmas jeleneteknek köszönhetően pedig nem is nagyon akaródzik letennünk. Helyenként meglehetősen ijesztő és gusztustalan, így fiatalabb gyerekeknek nem ajánlanám az olvasását, ahhoz azonban kellőképpen komoly, hogy felnőttek is gond nélkül élvezhessék. Az akciódús, menekülős-harcolós eseményeket kiegészítik a gyerekek között zajló interakciók, hatalmi harcok és intrikák, ráadásul egyre újabb és újabb szereplők kapcsolódnak be a képbe. Arról nem tudunk meg túl sokat, hogy mi történt a világgal, miféle betegség az, ami csak a felnőtteket érinti, de feltételezem, hogy a további hét részből egyre több információt kapunk majd az előzményekről, illetve arról is, hogy mi a helyzet a világ többi részével, esetleg vannak-e valahol olyan felnőttek, akik valamilyen módon megúszták a fertőzést.



A sok szereplőnek köszönhetően biztosan találunk benne olyan karaktert, akit megkedvelünk és akivel tudunk azonosulni, a legtöbb esetben ezek a figurák kellően kidolgozottak, érthetőek a motivációik és a szándékaik. Nagyon megkedveltem Blue-t, a másik londoni gyerekcsoport vezetőjét, Kis Sam-et, aki apró termete ellenére nagyfokú bátorságról tett tanúbizonyságot, illetve Freak-et, aki sokszor csinál hülyeséget, mégis a helyén van a szíve. Egy-két rövidebb visszaemlékezésből megtudhatjuk, kik voltak ők a régi világban, milyen volt az életük vagy a családjuk, mielőtt bekövetkezett a katasztrófa, de tényleg csak érintőlegesen, én nem bántam volna, ha ezeket a részeket kicsit bővebb lére ereszti a szerző. Ettől függetlenül szerintem teljesen korrekt bevezető rész volt, épp eléggé kedvet csinál ahhoz, hogy az ember folytatni akarja, ráadásul a befejezés is eléggé ütős és függővéges, így csak remélni tudom, hogy a kiadó minél előbb kihozza a folytatásokat is. 

Értékelésem: 5/4,5
Kinek ajánlom: Elsősorban ifjúsági regényként van megjelölve, de szerintem idősebb korban is nyugodtan kézbe vehető, persze azzal a kiegészítéssel, hogy az ember nem egy felnőtt horrort vár. Izgalmas és szórakoztató, téli estékre ideális választás.

Nyereményjáték:
Szerencsére elég sok ifjúsági és YA zombis regényt/képregényt adnak ki manapság, aminek a zombis regények és filmek rajongói igazán örülhetnek! Mivel mostani könyvünkben is hemzsegnek a bomlásnak indult testű, vérszomjas lények, úgy gondoltam, hogy vicces lenne, ha idézetek alapján próbálnátok kitalálni honnan származik az idézet!

Röviden: a feladatotok nem más, mint kitalálni, hogy melyik magyarul is megjelent, zombis (vagy hasonló élőhalottas) regényből idéztünk, és a helyes KÖNYVCÍMet beírni a dobozba.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Feladvány:
"Az Őrzők már évekkel ezelőtt rájöttek, hogy az átadást nem szabad elkapkodni, mert a még életében az Erdőbe kivetett ember nem több, mint táplálék az Elátkozottak számára, akik addig szaggatják és falják a húsát, míg semmi sem marad belőle."

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista:

01/26 - Könyv és más
01/30 - Ambivalentina
02/01 - Könyvvilág
02/03 - Hagyjatok! Olvasok!
02/05 - Kelly és Lupi olvas

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések