Ezüstfonás (értékelés és nyereményjáték)


Naomi Novik már bebizonyította a Rengeteggel, hogy milyen nagyszerű történetmesélő, most pedig itt van a legújabb könyve, az Ezüstfonás, amely szintén a szláv mesevilágba kalauzolja el az olvasókat. Ha szeretnétek ti is a részesei lenni ennek az izgalmas világnak, akkor tartsatok a Blogturné Klub hat bloggerével és játsszatok a könyvért! 


Kiadó: GABO Kiadó, 2018
Oldalszám: 454 oldal
ISBN: 9789634067344
Eredeti cím: Spinning Silver
Fordító: Heinisch Mónika


A könyvet ITT tudod megrendelni!




Fülszöveg:

Mirjem ​pénzkölcsönzők családjába született, de apja olyan nehézkesen szerzi vissza kölcsönadott pénzét, hogy az éhhalál szélére sodorja családját. Mirjem kénytelen kezébe venni a sorsukat. A megkeményedett szívű lány elindul begyűjteni a tartozásokat, és hamarosan elterjed a hír, hogy arannyá tudja változtatni az ezüstöt.
Amikor az erdőben meggondolatlanul henceg képességével, felkelti a fák között kísértő, zord, jégtestű lények, a sztarikok királyának figyelmét. A névtelen király lehetetlen feladatot tűz Mirjem elé, aki akaratlanul szövött cselszövésébe bevonja Vandát is, a parasztlányt, meg egy boldogtalan hercegnőt, akit a cár feleségének szánnak.
Csakhogy a cár, az ifjú Mirnácjusz sem az, akinek látszik. Gondosan őrzött titka az emberek és a sztarikok országát is fenyegeti. A rossz döntések között őrlődő Mirjem valószínűtlen szövetségeseivel indul felfedezőútjára, amely áldozatkészségét, erejét és szeretetre való képességét is próbára teszi.
A mítoszokból és tündérmesékből merítő Ezüstfonás varázslatos és sokrétegű története éppúgy elbűvöli majd olvasóit, mint Novik Rengeteg című, Nebula-, Locus- és Mythopoeic-díjas regénye tette.

Véleményem:

Az én nézőpontom talán kicsit rendhagyó olyan értelemben, hogy ez volt az első olvasásom Naomi Noviktól. Ugyan a Rengeteg is ott csücsül a polcomon már jó ideje, valamiért mindig halogattam, pedig sokan dicsérték azok közül, akiknek adok a véleményére. Az Ezüstfonás megjelenése után viszont úgy éreztem, nincs több kifogás, muszáj végre megismerkednem az írónő munkásságával, és mivel ez is egy önálló kötet, éppen olyan jó választásnak tűnt, mint bármi más. Nos, abban már most teljesen biztos vagyok, hogy ezek után a Rengeteg sem várathat sokat magára, ugyanis teljesen elvarázsolt az az egyedi történetszövés és sötét mesevilág, ami a lapok közül elém tárult.


Nagyívű, összetett regény ez, mely több kulcsfontosságú szereplő szemszögéből meséli el az eseményeket, de talán ha ki kellene emeleni egy főhőst, Mirjem lenne az, a zsidó családból származó, határozott és gyakorlatias lány, aki szüleivel együtt Litvászban él. Mirjem édesapja pénzkölcsönző, viszont túlságosan lágyszívű hozzáállása miatt a faluban élő emberek már egyáltalán nem veszik komolyan, és nem mutatnak hajlandóságot adósságuk törlesztésére. A tél egyre hidegebbé és kegyetlenebbé válik, Mirjem édesanyja is egyre többet betegeskedik, így a lány belátja, hogy ha javítani szeretne családja életkörülményein, muszáj kezébe vennie a dolgokat, és szép lassan átveszi apja munkáját. Kérlelhetetlen, józan és rideg fellépésének köszönhetően egyre sikeresebb a pénzbehajtásban, további kölcsönök adásával és csereberéléssel rohamosan gyarapítja vagyonukat. Kérdés persze, hogy milyen áron, édesanyja is többször kifejezi abbéli aggodalmát, hogy a szíve egyre zordabbá fog válni, akárcsak a kint tomboló, jeges tél. 

A fantasztikum először abban a formában kúszik be a történetbe, amikor megtudjuk, hogy az emberi világ mellett/azzal párhuzamosan élnek a különös, kegyetlen tündérszerű lények, a sztarikok, akik egyre gyakrabban háborgatják az emberek birodalmát, hogy aranyat szerezzenek tőlük. Amikor Mirjem egyszer óvatlanul azzal kérkedik, hogy arannyá tudja változtatni az ezüstöt, a sztarikok fejedelme meglátogatja és próba elé állítja: háromszor kell az ezüstöt arannyá változtatnia, és ha sikerül, magával viszi a birodalmába a lányt...Hamar világossá válik, hogy ezek a tündérek nem gyermekmeséink szépséges és elbűvölő alakjai (mármint ha a cenzúrázott, fogyasztóbarát mesékre gondolunk), hanem rettenetes, kegyelmet nem ismerő teremtmények, akik számára egy emberi élet semmit nem jelent, és akik egyre inkább azzal fenyegetnek, hogy az örök tél birodalmává változtatják az ismert világot. Mirjem felelőtlen kijelentésének köszönhetően olyan események láncolatát indítja el, amire egyáltalán nem számított, és akaratán kívül sorsfordító módon összekapcsolja emberek és tündérek sorsát.
"Az igazság feleannyira sem szép, mint ahogy feltüntetik."

Ha nem lenne elég egy erős női karakter, Novik mindjárt mutat nekünk még kettőt. Vanda, a Mirjemék családjánál is szegényebb parasztlány régóta szenved erőszakos édesapja miatt, azonban egy alkunak köszönhetően elkezd Mirjem családjánál dolgozni, ahol szép lassan megismeri, milyen is a valódi szeretet és törődés. A korábban sebezhető és tehetetlen lány egyre erősebbé válik, és később ő maga is nagyszabású tettek végrehajtására lesz hivatott. A harmadik karakter Irina, a csúnyácska hercegnő, akit apja szintén eléggé semmibe vette egész életében, és egyetlen hasznát abban látja, ha hozzáadja feleségül a cárhoz, Mirnácjuszhoz. A három nő sorsa szép fokozatosan kapcsolódik össze a regény során, ráadásul egészen bravúros, ahogyan mindhárman komoly személyiségfejlődésen esnek át. Ki-ki a maga feladatának és szerepének megfelelően kerül olyan helyzetekbe, ahol tanúbizonyságot kell tennie bátorságról, bölcsességről vagy önfeláldozásról- mindezt úgy, hogy az érdekeik nem mindig esnek ugyanarra az oldalra.


Az egész regényt áthatják a csodás (döntően népmesei) elemek, ezeket sajnos azért nem tudtam mélyebben boncolgatni, mert nem igazán ismerem a szláv mese- és mondavilágot. Ettől függetlenül sok, univerzális elem felbukkan különböző mesés lények, fordulatok és próbatételek formájában. Ebben a mesében ugyanakkor semmi sem fekete vagy fehér, és a történet bőven tartogat számunkra meglepetést abból a szempontból is, hogy ki az igazi gonosz, vagy kitől kell valójában rettegnie az embereknek. Mindezt gyönyörű, szépirodalmi minőségű szövegbe ágyazva olvashatjuk, ahol még a lassabb, leíró részek is élvezetesek, a váltott szemszögnek köszönhetően pedig nem unjuk el egyik történetszálat sem. Novik tényleg nagyon érzékletesen ír, komolyan mondom, szerintem még soha életemben nem fáztam ennyire olvasás közben, függetlenül attól, hogy most egyébként is tél van. Nagyon sajátos az egész regény hangulata, egyszerre szép és kegyetlen, akárcsak a sztarikok birodalma. 

Nagyon tetszett, hogy a cselekmény mögött rengeteg mondanivalót találhatunk, ha kicsit jobban beássuk magunkat a könyv mélyebb rétegeibe. Érdekes volt számomra a kulturális különbözőség és az azzal kapcsolatos tanulságok. Mirjemnek például nagyon fontos a zsidó kultúra és hagymányok, ami miatt saját szomszédai gyakran elítélik és  gúnyolják (ilyen formában enyhébb módon ugyan, de az antiszemitizmus kérdésköre is megjelenik a kötetben). Amikor a sztarikok birodalmába lép, ő kerül abba a helyzetbe, hogy egy számára teljesen érthetetlen és idegen kultúrával és szokásrenddel ismerkedik meg, amivel kapcsolatban igyekszik egyre nyitottabb és elfogadóbb lenni, hogy az álláspontok minél jobban közeledhessenek egymáshoz. Érdekes volt az is, hogy a sztarikok, akik kegyetlen és rideg teremtményeknek tűnnek, néha pofonegyszerű igazságokkal és bölcsességekkel szolgáltak, egy egészen másfajta szempontot behozva az erkölcsösség fogalmával kapcsolatban. 
"De hallottuk, hogy a napsütötte világban a halandók köszönetet mondanak egymásnak, hogy betöltsék az ürességet, ha nem tudnak viszonzásul felajánlani valamit. Te már annyi mindent adtál nekünk, hogy kizárólag az életünk munkájával tudjuk viszonozni. Nevet adtál nekünk a hangoddal, feljebb emeltél minket rangban, és aranyra váltottad a kincseinket. Mit számít emellett a köszönet?" 

Nehéz lenne kedvenc karaktert megneveznem, mert mindhárom női főhőssel sikerült azonosulnom és drukkolni nekik, de talán éppen ezért én Mirnácjusz figuráját emelném ki (amúgy az én fejemben teljesen úgy nézett ki, mint Ramsay Bolton, bár szerencsére nem volt annyira elvetemült). Róla is kiderül hamar, hogy nem egészen az, akinek mindenki gondolja, és hogy nagyon is érthető előzmények, motivációk állnak cselekedetei mögött. Igazán nem is tudtuk őt megismerni, nagyon titokzatos a személyisége, talán pont ezért voltam rá végig annyira kíváncsi olvasás közben.

Szóval, mindent egybevetve engem most nagyon jó időben és jó helyen talált el ez a történet, jó érzés volt belefeledkezni, és együtt dideregni a főhősökkel, hogy aztán felolvadjak egy-egy gyönyörű mondat vagy meghatóbb pillanat közben. Ha valamilyen negatívumot kell kiemelnem, akkor talán csak azt tudnám, hogy néhány mellék-cselekményszál úgy lett behozva a történetbe, hogy nem igazán értettem a szerepüket illetve igazán ki sem lettek bontva, de ezek tényleg csak apróságok, és eltörpülnek az erények mellett. Nekem is muszáj megemlítenem, hogy a borítója egyszerűen meseszép, ritkán találkozni ennyire különleges könyvvel. Az pedig csak hab a tortán, hogy a tartalom is méltó a külalakhoz.

Értékelésem: 5/4,5
Kinek ajánlom? Mivel nekem is ez volt az első könyvem az írónőtől, bátran ajánlom mindenkinek, aki most kezd ismerkedni vele, illetve azoknak is, akik szeretik a kicsit sötétebb, felnőtteknek szóló tündérmeséket.

Nyereményjáték:

Az Ezüstfonás bővelkedik mesei elemekben, úgyhogy a játékban ezúttal híres szláv/orosz mitológiai alakok neveit kell kitalálnotok a képek és a leírások segítségével. 

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Feladvány:
A szélvészt és a viharfelhőket megszemélyesítő, mozsárban repülő emberevő boszorkány.


a Rafflecopter giveaway

Állomáslista:

02. 11. Never Let Me Go

Megjegyzések