Időtlen (értékelés és nyereményjáték)

A Boook Kiadó gondozásában nemrég megjelent Rácz Ráchel Időtlen című kisregénye. A történelmi fantasy 1900-tól napjainkig mutat be egy szerelmi háromszöget. Amitől különleges ez a kötet, hogy az irodalmi forgatókönyv műfaját eleveníti fel, vagyis filmregény, amely az Y generáció gondolkodására reflektál. A könyvet most három bloggerünk véleményezi, és természetesen ti is nyerhettek egy saját példányt a turné végén.

Kiadó: Boook, 2018

Oldalszám: 116 oldal

ISBN: 9786155417498

A könyvet ITT tudod megrendelni!

Fülszöveg:

Milyen mértékben van kiszolgáltatva a legintimebb szféra is egy történelmi kontextusnak? Hogyan hatnak a kollektív tudatalattiban lappangó múltbeli traumák a jelen társadalom Y generációjára? A történelmi fantasy 1900-tól napjainkig játszódik, mialatt a szereplők nem öregednek, minden korban ugyanannyi idősek. Natasa, Artúr és Kornél szerelmi háromszöge mentén töredékesen megjelenik a „boldog békeidők”, 1918, a ’30-as évek, az 1944-es nyilas időszak, az ’50-es évek első fele, a gulyáskommunista éra, a ’90-es évek, s végül az online világra áttelepült jelen.

Véleményem:

A fülszöveg és az oldalszám alapján eleinte nehezen tudtam elképzelni, mire is számíthatok pontosan ennél a könyvnél, akár a műfaját, akár a tartalmát tekintve. A kortalan főszereplők ötlete és a történelmen való "átutazás" gondolata kifejezetten csábító volt, az pedig még inkább, hogy ismét magyar szerzőtől olvashatok, várhatóan egy sok szempontból újszerű és kísérletező kedvű könyvet. Bár voltak dolgok, amiket nem igazán tudtam hova tenni, azért összességében kellemesek voltak a tapasztalataim Rácz Ráchel Időtlen című történetével. 

Az első pozitív tapasztalatom mindjárt a kötet felépítésével volt kapcsolatos. A fejezetek elején található színes képek olyanok, mintha a főhősöket egy film vagy színházi előadás jelenetei közben kapták volna lencsevégre, ehhez hasonló megoldással nem találkoztam még regényeknél. Szintén kicsit színházszerű az is, hogy a könyv elején rövid leírást olvashatunk a három főhősről, akik a szerelmi háromszöget kiteszik majd a történetben. Ezek a leírások eléggé sejtelmesek, kevésbé konkrét információkat, mint inkább kicsit szürreális benyomásokat, a karaktereket leíró archetípusos jellemzőket tartalmaznak, így már az elején érezzük, hogy valamelyest elvont, különös olvasmányt tartunk a kezünkben. Tovább színesítették a kötetet a fejezetek elején található Bródy János idézetek, melyek valamilyen módon mindig kapcsolódtak a történtekhez. Ezután következik a tényleges cselekmény, melynek során több kisebb fejezetre bontva rohanunk végig a fontosabb történelmi korszakokon (rohanás alatt értem azt, hogy egy 116 oldalas, képekkel illusztrált kisalakú könyvben nyilván nem időzhetünk sokáig egy-egy időszaknál), melyek lefedik a teljes 20. századot. Hőseink kortalanok, nem öregszenek, ez adja a mű fantasy-jellegét, bár úgy gondolom, ettől eltekintve nincs kapcsolódás ehhez a műfajhoz. Indokoltabbnak tartanám a mágikus realizmus címkéjét, hiszen a szereplők időtlen jelenléte csak eszköz ahhoz, hogy a szerző kifejezze mondanivalóját. De mi is lehetett ez a mondanivaló, és mennyire jött át az olvasás során? Bizonyos szempontból túlságosan is, bizonyos szempontból pedig kevéssé, bár nekem is kihívást jelent jól megfogalmaznom, miért is látom így.

Ugyebár, ahogy korábban is írtam és a fülszöveg is utal rá, itt egy szerelmi háromszögről olvashatunk többek között. Natasa, Artúr és Kornél mindhárman jelen vannak az aktuális korszakok művészeti és/vagy politikai mozgalmaiban, kezdetben fiatalok, lelkesek, nyitottak az új, modern eszmékre, legyen szó a nők egyenjogúságáról, a demokratikus eszmékről vagy a művészi szabadságról. Vonzódnak egymáshoz, az viszont alakul és változik az évek és korszakok során, hogy a lány éppen melyik férfihoz kerül közelebb. Nekem ezzel kapcsolatban volt komolyabb hiányérzetem. Értem, hogy ez a könyv terjedelmileg és stílusát tekintve sem engedheti meg magának, hogy mélyebben belemenjen az érzések vagy viszonyok boncolgatásába, én viszont így azt éreztem, csak felületesen ismerhetem meg a karaktereket, nem értettem vagy éreztem át, éppen milyen belső erők mozgatják vonzalmaikat és választásaikat, de talán nem is ez volt a fontos. Mert a mondanivaló oroszlánrésze vélhetően abban van (legalábbis bennem ez fogalmazódott meg), hogy az ember akármennyire szeretné megőrizni saját személyiségét, elveit és ideáit, a történelmi változásoknak, a szörnyű és kegyetlen körülményeknek és a túlélésért vívott küzdelemnek köszönhetően akarva-akaratlanul elveszíti kicsit önmagát. Az csak felerősíti ezt a mondanivalót, hogy a három főhős végigéli ezeket a korszakokat és újra meg újra találkoznak egymással, közvetlenül megtapasztalják, kiből mit hozott ki az aktuális rendszer vagy hogyan nyomorította és ábrándította ki őket, hogy aztán végül olyan sebek keletkezzenek rajtuk, amiket már a végtelen idő sem tehet jóvá.



Aztán persze, ahogy a különböző történelmi korszakok párhuzamba lesznek állítva egymással, felmerülnek értékekkel (vagy éppen azok válságával) kapcsolatos kérdések is, akár az emberi kapcsolatok, akár az eszmék tekintetében, vagy olyan értelemben, hogy az adott generációkat aktuálisan mik foglalkoztatják. Kicsit feljebb ezzel kapcsolatban írtam, hogy néha szerintem túl konkrét a mondanivaló, én egy picit didaktikusnak éreztem az ezzel kapcsolatos üzenetet, de ez csak ízlés kérdése. Az viszont nagyon jól átjött, hogy a kor előrehaladtával hogy lesz minden egyre gyorsabb, kapkodóbb és felületesebb- ezt illusztrálták az egyre rövidebb fejezetek is. Szerencsére akadt sok minden, ami kifejezetten tetszett és lekötött az olvasás során. Nagyon szerettem például, hogy az egyes történelmi korszakok esszenciálisan, a lényeget jól megmutatva jelennek meg a kötetben. Én nem vagyok nagy szakértője (sajnos) a történelemnek, de laikus olvasóként úgy éreztem, mintha magam is egy időutazáson vennék részt, ahol belekóstolhatok ezeknek a koroknak a környezetébe, látványvilágába, politikai és ideológiai sajátosságaiba, illetve  a fiatalokat aktuálisan érintő kérdésekbe. Egyes fejezetek (főleg az 1944-ről szóló) különösen mélyen érintettek, ebből is látszik, hogy még egy nagyon rövid terjedelem esetén is lehet érdemben hatni az olvasók érzéseire. 

Sok gondolatot összegyűjtöttem, mégis kicsit gondban vagyok azzal, hogyan értékeljem a kötetet. Kicsit furcsa, kicsit zavarba ejtő a szokatlan stílus, forma és tartalom miatt, de az én mérlegem valahogy a hiányosságok ellenére is a pozitív irányba billen. Azt gondolom, hogy fontos a múltunkkal foglalkozni, amit nagyon sokan meg is tettek és tesznek folyamatosan, én pedig nagyon értékelem, ha ezzel kapcsolatban valaki akar, mer és tud valami újfajta megoldáshoz nyúlni, ami esetleg a fiatalabb olvasókat is jobban eléri. Így összességében azt kell mondanom, hogy Rácz Ráhel meggyőzött arról, hogy figyeljek rá a későbbiekben is, mert még ha nem is biztos, hogy sikerült teljesen megértenem, nagyon egyedi és érdekes az a hang, amin ő megszólal. 

Értékelésem: 5/4
Kinek ajánlom? Mindenkinek, aki nyitott egy különös időutazásra, ahol egyedi pillanatképeket kaphatunk a magyar történelem fontos korszakairól. 

Nyereményjáték:

Az Időtlen egy történelmi fantasy, de más típusú fantasyk is léteznek. Nincs más dolgotok, mint a turnéállomásokon található képek alapján kitalálni, melyik fantasyregényre gondoltunk, és beírni a Rafflecopter doboz megfelelő soraiba.

Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!

Feladvány:

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista:

02. 23. Spirit Bliss Sárga könyves út

02. 25. Szembetűnő

02. 27. Könyv és más