Kirké (értékelés és nyereményjáték)
A 2018-as év egyik nagy kitikai és közönségsikerét mondhatta
magáénak Madeline Miller Kirké című regénye, amely jól ismert görög mítoszt
dolgoz fel egy különleges szereplő szemszögéből. A General Press Kiadó
jóvoltából a regény már magyarul is olvasható. Tartsatok a blogturné három bloggerével,
akik belevetették magukat a görög istenek, istennők és hősök lenyűgöző
világába. Természetesen a nyereményjáték sem marad el, melynek végén egy
könyvet sorsolunk ki a kiadó jóvoltából.
Oldalszám: 424 oldal
ISBN: 9789634522195
Eredeti cím: Circe
Fordító: Frei-kovács Judit
A könyvet ITT tudod megrendelni!
Fülszöveg:
Az Akhilleusz dala szerzőjének merész, káprázatos és várva
várt új regénye, amely kiválóan rajzolja újra az Odüsszeiából ismert hatalmas
varázslónő, Kirké életét.
A leghatalmasabb titán, a Napisten, Héliosz házában egy
kislány születik. Kirké furcsa gyermek - nem rendelkezik hatalommal, mint az
apja, sem azzal a rosszindulatú vonzerővel, mint az anyja. Ám amikor
társaságért a halandók világa felé fordul, felfedezi, hogy mégiscsak van egy
különleges tehetsége: a varázslás képessége, amelynek révén szörnyekké tudja
változtatni a riválisait, ráadásul még az istenekre is veszélyt jelenthet.
Fenyegetettségében Zeusz száműzi őt egy lakatlan szigetre,
ahol az istennő tökéletesíti titkos tudományát, vadállatokat szelídít, és a
híres mitológiai alakok közül többel is találkozik: a vérszomjas Minótaurosszal,
az ügyes kezű Daidalosszal, a gyilkos Médeiával és persze a fortélyos
Odüsszeusszal is.
Ám egy nőnek veszélyes egyedül élni, Kirké pedig akaratlanul
is magára vonja mind az emberek, mind az istenek haragját, és végül az egyik
legrettegettebb olümposzi istennel találja szemközt magát. Hogy megvédje, amit
a leginkább szeret, minden erejét össze kell szednie, és egyszer s mindenkorra
választania kell az istenek és a halandók világa között.
Madeline Miller regénye mámorító eposz a családi
vetélkedésről, intrikáról, szerelemről és veszteségről, illetve a férfiak
uralta világban is rendíthetetlen női erőről.
Véleményem:
Az írónő előző kötete, az Akhilleusz dala nagy siker lett a hazai olvasók körében is 2014-ben, hozzám is eljutott a híre, de valamiért féltem belevágni. Azt gondoltam, ez egy komolyabb, nehezebben emészthető mű, amihez akkor éppen nem volt hangulatom, így elsikkadt a rengeteg olvasmány között. A Kirké azonban már akkor felkeltette az érdeklődésemet, amikor még nem tudtam, hogy ugyanarról a szerzőről van szó, nagyon kíváncsivá tett a titokzatos istennő története. A görög mitológia egyébként sem áll távol tőlem, már fiatalabb koromban is szerettem ezeket a történeteket, különösen Odüsszeuszét, akivel kapcsolatban már volt szerencsém más megközelítésből is olvasni (az egyik ilyen kedvencem Márai Sándor Béke Ithakában című regénye). Kirké alakja az Odüsszeiában inkább amolyan mellékszereplői, csak egy a sok viszontagság és akadály közül, melyeken a hős férfinak át kell küzdenie magát, mielőtt végre hazatérhet családjához. Én pedig, mivel különösen vonzódom a titokzatosabb és érdekesebb mellékszereplőkhöz, egyből tudni akartam, mit adhat egy olyan regény, amelyik a varázslónőt helyezi cselekménye középpontjába.
Utólag nem is örülhetnék jobban, hogy belevágtam ebbe a kalandba, ugyanis már most biztos vagyok benne, hogy a 2019-es év egyik legjobb olvasmányát tarthattam a kezemben.
Az írónő előző kötete, az Akhilleusz dala nagy siker lett a hazai olvasók körében is 2014-ben, hozzám is eljutott a híre, de valamiért féltem belevágni. Azt gondoltam, ez egy komolyabb, nehezebben emészthető mű, amihez akkor éppen nem volt hangulatom, így elsikkadt a rengeteg olvasmány között. A Kirké azonban már akkor felkeltette az érdeklődésemet, amikor még nem tudtam, hogy ugyanarról a szerzőről van szó, nagyon kíváncsivá tett a titokzatos istennő története. A görög mitológia egyébként sem áll távol tőlem, már fiatalabb koromban is szerettem ezeket a történeteket, különösen Odüsszeuszét, akivel kapcsolatban már volt szerencsém más megközelítésből is olvasni (az egyik ilyen kedvencem Márai Sándor Béke Ithakában című regénye). Kirké alakja az Odüsszeiában inkább amolyan mellékszereplői, csak egy a sok viszontagság és akadály közül, melyeken a hős férfinak át kell küzdenie magát, mielőtt végre hazatérhet családjához. Én pedig, mivel különösen vonzódom a titokzatosabb és érdekesebb mellékszereplőkhöz, egyből tudni akartam, mit adhat egy olyan regény, amelyik a varázslónőt helyezi cselekménye középpontjába.
Utólag nem is örülhetnék jobban, hogy belevágtam ebbe a kalandba, ugyanis már most biztos vagyok benne, hogy a 2019-es év egyik legjobb olvasmányát tarthattam a kezemben.
John William Waterhouse képe Kirkéről. Forrás: Wikipedia
Olvasás közben folyamatosan kutakodtam és utánaolvastam bizonyos dolgoknak, mégsem állíthatom, hogy a görög mitológia szakértője lennék. Ettől függetlenül az volt a benyomásom, hogy az írónő a lehető legtöbb tényleges "információt" használta fel (értem ezalatt mitológiai történetek lévén, hogy az azokat leíró eredeti forrásokat vette alapul), és ezeket a történet-darabkákat szőtte össze az írói fantáziával és a csodálatos, érzékletes stílussal. A regény főszereplője Kirké, aki a napisten Héliosz és a nimfa Perszéisz gyermeke, és aki szerteágazó rokonságával együtt éli a halhatatlanok mindennapjait. Az elbeszélés a kezdetektől fogva nagyon személyes, hiszen a fiatal istennő legmélyebb gondolatait és érzéseit ismerhetjük meg általa. Hamar megtudjuk, hogy mennyire különbözik testvéreitől és a többi isteni lénytől, hiába igyekszik szülei- különösen apja- kegyeiben járni, mindenki csak gúnnyal és megvetéssel fordul hozzá. Kritizálják rikácsoló hangja, semmitmondó természete miatt, ami leginkább abban nyilvánul meg, hogy nem hajlandó a többi nimfához hasonlóan egész nap mások ellen áskálódni és pletykálkodni. Bennem nagyon hamar együttérzést és szimpátiát váltott ki a fiatal hősnő, és az ő szemén keresztül én is elborzadva néztem, hogy az istenek milyen ridegen, kegyetlenül bánnak mind a halandókkal, mind egymással.
"Arra gondoltam, a halandók így tehetnek szert hírnévre. Gyakorlással és szorgalommal gondozzák a tehetségüket, mint egy kertet, egészen addig, amíg virágba nem borul a nap alatt. Ám az istenek testnedvből és nektárból születnek, a kiválóságukat egyszerűen kirázzák a kisujjukból. Ezért ők úgy keresik a hírnevet, hogy megnézik, mit tehetnek tönkre: városokat rombolnak le, háborúkat robbantanak ki, pestist és szörnyetegeket engednek szabadon. Ennyit ér a sok füst és íz, amely az oltárainkról száll fel. Csak hamu marad utána."
Az első igazi fordulópont akkor következik be, amikor Kirké találkozik Prométheusszal, aki éppen büntetését várja amiatt, hogy megismertette a tüzet az emberekkel. Prométheusz az első, aki elülteti a szkepticizmus magjait a lányban, aki ezután maga is sokkal nyitottabb és kíváncsibb lesz az emberek világára. Ráadásul ezzel párhuzamosan lassan ráébred arra, hogy ha különleges és látványos isteni erőt nem is, de a varázslathoz való tehetséget igenis örökölt: képes a növényeket, a természet ajándékait a hatalma alá hajtani, és a megfelelő szavak kiejtésével varázslatokat végezni. Ezt a hatalmat fiatalabb évei során többször használja önös érdekből, amikor komisz unokanővérét, Szküllát, vagy halandó szerelmét, Glaukuszt átváltoztatja. Praktikái nem maradhatnak megtorlatlanul: egyébként is ingatag lábakon áll a fegyverszünet a titánok és az új, olümposzi istenek között, így Héliosz büntetés gyanánt Aiaié szigetére száműzi Kirkét. Véleményem szerint itt kezdődik az igazi történet, ahol szemtanúi lehetünk egy nő összetett és lenyűgözően ábrázolt személyiségfejlődésének, miközben a görög mitológia alakjai is megelevenednek a lapokon.
Az egyik dolog, ami a leginkább megfogott a történetben, a halhatatlanok ábrázolása volt. Miller zseniálisan ruházta fel őket olyan jellemvonásokkal, amitől érezhetően másnak tűntek, mint az emberek, sajátos logikával, egyedi értékrenddel és erkölccsel, és a legtöbb esetben számunkra rideg és szívtelen hozzáállással. Ugyanakkor kicsinyes intrikáik, hirtelen haragjuk, lojalitásuk vagy kötődéseik mégis sokszor nagyon emberivé tette őket. Ez a fajta kettősség tette igazán érdekessé számomra a regényben zajló interakciókat, párbeszédeket. A másik kiemelkedő pozitívum maga Kirké személye és az ő jellemfejlődése: az ő életén keresztül megélhetünk számtalan szerepet, érzést és állapotot, a kirekesztettségtől kezdve a dacos élni akaráson át az elfogadó bölcsességig. Együtt félünk, szeretünk, remélünk és küzdünk a varázslónővel, aki szép lassan ráébred saját értékeire és megtalálja helyét a világban. Mindezek mellett a regény nyelvezete lenyűgöző, szépirodalmi minőségű, tele rengeteg érzéssel és gondolattal, kiírásra váró idézettel. A fel-felbukkanó mitológiai alakok nagyon jól színesítik az eseményeket, jó volt kicsit közelebbről megismerni mind a görög isteneket (különösen Hermész karakterét találtam érdekesnek), mind a sorsukhoz kapcsolódó halandókat. Közülük Pénelopeiat emelném ki- hasonló okokból, mint Kirkénél, itt is örültem, hogy egy korábban inkább mellékszereplőként nyilvántartott, erős női karakterről tudhattam meg többet a szerző varázslatos világában.
John William Waterhouse: Pénelopé és a kérők. Forrás: Wikipedia
Kevés regénynél vagyok ennyire biztos abban, hogy valamikor újra fogom olvasni, engem teljesen levett a lábamról. Egyszerre volt borzasztóan érdekes, izgalmas és megható, Kirké pedig valóban egy olyan főhős, akit megérdemelnek az olvasók, könnyű vele azonosulni, és az egész regény során elég érdekes tud maradni ahhoz, hogy végig aggódjunk sorsának megnyugtató alakulása miatt. Bevallom, még meg is könnyeztem néhány helyen, nem azért, mert giccses vagy hatásvadász lett volna, sokkal inkább letisztult és húsba vágóan őszinte. Nagyon hálás vagyok a kiadónak, hogy elhozta nekünk ezt a könyvet, és remélem, hogy minél több olvasóhoz eljut majd.
"Ez volt az első lecke, amelyet megtanultam. A dolgok sima, ismerős felszíne alatt van egy másik, amely csak arra vár, hogy kettészakítsa a világot."
Értékelésem:5/5
Kinek ajánlom: Ha valaki kicsit is érdeklődik a mitológia iránt, bátran vágjon bele, hiszen amellett, hogy egy izgalmas, női sors-regényt olvashatunk végig, akarva-akaratlanul megtudunk rengeteg információt a görög istenek világáról.
Nyereményjáték:
A görög mitológiában majdnem minden szigetnek van valami
külön története. Feladványaink a mítoszokhoz kapcsolódnak és megoldásként 1-1
sziget nevét kell beírni a Rafflecopter megfelelő sorába.
Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése
után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország
területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül
nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.
Feladvány:
Poszeidón beleszeretett egy nimfába, akit elrabolt és ezen a szigeten rejtegetett. A lányról kapta nevét a sziget.
Állomáslista:
02.10 Olvasónapló
02.12 Nem félünk a könyvektől
02.14 Könyv és más
Megjegyzések
Megjegyzés küldése