Hazatérés (értékelés és nyereményjáték)


Ava Dellaira különleges, keserédes és finom stílusát sokan megszerethették már előző, Kedves halottak című regénye által. Új könyvében, a Hazatérésben ismét egy nagyon érzékeny, megható és elgondolkodtató, váltott idősíkban játszódó történetet hoz el nekünk, melyben egy anya és lánya sorsát követhetjük végig. Vajon sikerül megküzdeni a múlt kísérteteivel és begyógyítani a régi sebeket a szeretet és megértés által? Ezekre a kérdésekre is választ kaptok, ha elkíséritek öt bloggerünket. Ha pedig velünk játszotok, most megnyerhetitek a Ciceró Könyvstúdió által felajánlott három példány egyikét!



Kiadó: Ciceró, 2018
Oldalszám: 360 oldal
ISBN: 9789634320968
Eredeti cím: In Search of Us
Fordító: Till Katalin

  

A könyvet ITT tudod megrendelni!




Fülszöveg:

A nagysikerű Kedves Halottak! után a szerző új regényében két, párhuzamos szál bontakozik ki: az első a 90-es évek végén kezdődik, és a 17 éves Marilyn a főszereplője, a második napjainkban játszódik, és Marilyn lánya, Angie története.
A tizenhét éves, félvér Angie számára Marilyn a keményen dolgozó, gyerekét egyedül nevelő, őt nagyon szerető anya. De Marilyn is volt fiatal. Tizenhét évesen szeretett bele Angie apjába, az afro-amerikai Jamesbe. Ám Angie sosem találkozott az apjával – Marilyn azt mondta, meghalt, mielőtt ő megszületett volna.
Angie nem tud belenyugodni abba, hogy semmit sem tud az apjáról, ezért ex-barátjával, Sammel elindul Los Angelesbe Új-Mexikói otthonából, hogy kiderítse, mi történt vele.
Utazása során nemcsak a múltat sikerül földerítenie, de sok mindent megtud saját magáról is: arról, hogy hol a helye a világban, és ki is ő valójában.

Véleményem:

Annak idején nekem nagyon tetszett az írónő előző regénye, a Kedves halottak. Szeretem a komolyabb hangvételű, érzékeny és elgondolkodtató ifjúsági könyveket, és a Hazatérés fülszövegét olvasgatva úgy tűnt, ezúttal sem kell majd csalódnom. Ezt aztán megerősítette az olvasás élménye is, bár kezdetben kicsit nehezen rázódtam bele a történet ritmusába, amikor sikerült, már el sem eresztett és jóformán alig tudtam letenni. A végére még egy nyilvános bömbölés is befigyelt a buszon, ami még akkor is nagy szó, ha figyelembe vesszük, hogy én még a kóla reklámokon is képes vagyok pityeregni. De nézzük meg közelebbről, mi volt az, ami nagy hatással volt rám ebben a történetben.



Maga a konkrét cselekmény se nem túl bonyolult, se nem túl egyedi: egy tinédzser lány engedély nélkül elutazik a volt fiújával Los Angelesbe, hogy édesapja után nyomozzon, aki anyja elbeszélése alapján már régen meghalt egy autóbalesetben. Mégis van számtalan apró trükk és csavar, ami miatt ez az egyszerűbb kerettörténet különösen megindító és érdekes lesz. Az egyik ilyen, hogy nem csupán Angie szemszögén keresztül olvashatjuk a történteket, hanem párhuzamosan az édesanyja, Marilyn nézőpontjából is. Sőt, ami azt illeti, az övé még dominánsabb is a regényben. A váltott szemszög és az idősíkokban való ugrálás egy igazán egyedi utazást tesz lehetővé: szép lassan megértjük, hogyan fonódik össze anya és lánya sorsa, illetve hogy a régi sérelmek, fájdalmak és traumák hogyan okozhatnak a következő generációban is komoly károkat, akkor is, ha azok nincsenek tudatosítva és a felszínre hozva.

Plusz csavart jelent az is, hogy Angie apja afro-amerikai volt. Ez talán nem tűnik nagy dolognak, de a félvér kislány számára meghatározó volt a saját identitásának kialakításában- pontosabban inkább a hiányok és a betöltetlen űr miatt, hiszen fehérbőrű, szőke édesanyja mellett folyamatosan azt érezte, hogy ő más, és hogy a lénye egy nagyon fontos részéhez semmilyen kapcsolódási pontja nincs, sem rokonok, sem ismerősök formájában. Ráadásul az sem segít, hogy Marilyn nagyon elzárkózik a múlt elől, nem szívesen beszél a lány édesapjáról, holott a visszaemlékezésekből hamar kiderül, hogy hatalmas szerelem volt az övék. Angie érzései nagyon ellentmondásosak ezzel kapcsolatban. Egyrészt rajongva szereti édesanyját, aki egyedül nevelte fel és mindent megadott neki, amit csak tudott, másrészt haragszik is, hiszen úgy érzi, csupán kísértetek veszik körül, akiknek nem tud nevet vagy formát adni, és ami miatt komoly problémái lesznek a saját kötődései kialakításával.


Igazán azokat a fejezeteket szerettem, amelyek Marilynről szóltak, akinek egyáltalán nem volt könnyű gyerekkora. Édesanyja a lány álmai helyett a sajátjait igyekszik kivetíteni rá és megvalósítani, ráadásul nehéz anyagi helyzetük miatt kénytelenek az alkoholista nagybácsinál meghúzni magukat. Az egyetlen fénypont a kilátástalanságban a szomszéd család, különösen a tizenhét éves fiú, James, akinek a segítségével Marilyn rájön arra, hogy kicsoda valójában, milyen értékekkel rendelkezik és mi a valódi álma, amit bármi áron meg szeretne valósítani. Tetszettek az "apróságok" is, amik színesítették a regényt, ilyenek voltak a folyamatosan felbukkanó zenei utalások, vagy a fényképezéssel kapcsolatos információk is, Marilynnek ugyanis titkos vágya, hogy egyszer fotóművész lehessen. Jó volt az ő érzékeny szemén keresztül látni a világot. Emellett nagyon pozitívnak tartottam, hogy folyamatosan követhetjük a jellemfejlődését, ahogy egyre határozottabb és bátrabb lesz, ugyanakkor sajnos azt is érezzük, hogy valami sötét és szomorú végkifejlet felé haladunk...
"Az a furcsa a szépségben, (…) hogy a létezése semmilyen módon nem teszi semmissé a szenvedést, az igazságtalanságot, a fájdalmat, de ő mégis bátran kiáll a jogaiért, mert ez az ő igazsága. "
Sokszor a történetekbe nem kell semmi természetfeletti vagy igazán extrém körülmény ahhoz, hogy végtelenül érdekesek és lebilincselőek legyenek. Számomra a legizgalmasabb téma amúgy is az emberi lélek, ebben a regényben pedig nagyon jól sikerült a szerzőnek ennek mélységeit ábrázolnia. Nagyon jó pszichológiai érzékkel látja és láttatja, hogy a múltbeli eseményeknek vagy a ki nem mondott szavaknak milyen hatása lehet a jelenre, és azt is, hogy a jóvátételhez és a megbocsátáshoz soha nem lehet túl késő. Engem is váratlanul ért, hogy a végére mekkora érzelmi katarzisba futott össze anya és lánya története, ami egyszerre volt fájdalmas és felszabadító. Nagyon örülök tehát, hogy kézbe vettem a könyvet és részt vehettem ezen a különleges hangulatú, szép és megható utazáson.

Értékelésem: 5/4,5
Kinek ajánlom? Azoknak, akik szeretnének egy különleges utazásra indulni térben és időben egyaránt, és akik szeretik, ha egy történetnek többféle dimenziója és mélysége van.

Nyereményjáték:

A regényben központi szerepet játszik a fényképezés, Marilyn fiatal korában sokat álmodozik arról, hogy egyszer elismert fotós lesz. Az egyes állomásokon most híres, magyar származású fotóművészekről találtok egy rövid leírást, a ti feladatotok pedig, hogy a rafflecopter doboz megfelelő helyére beírjátok az adott művész nevét.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Feladvány:

Kolozsváron született, Életének fő állomásai: Budapest, Berlin, New York. A legnagyobb magazinok fotósa, híres és gazdag. A szabadtéri portré és a divatfotó megteremtője, az érzékeny életképek mestere. Nyomorgó néger családoktól, világhírű sztáokon át az Egyesült Államok elnökéig mindenkit fotózott. A fényképezés technikája változásával az egykor világhírű sztárfotós szegényen és elfeledve hunyt el, de a világ legnagyobb fotóművészei szellemi elődjüknek tekintik.

a Rafflecopter giveaway


Állomáslista:
02. 22. - Könyv és más
02. 23. - Nem félünk a könyvektől
02. 24. - Ambivalentina
02. 25. - A Szofisztikált Macska
02. 26. - Könyvvilág

Megjegyzések