A sivatag hercegnője (értékelés és nyereményjáték)
Cselenyák Imre egy különleges világba kalauzol el bennünket,
a forró Bagdad egzotikus hastáncosnőinek szívszorító, de különleges világába.
Tartsatok a Blogturné Klub négy bloggerével, ismerjétek meg Zubeida történetét
és ha játszotok, egy példányt megnyerhettek a könyvből!
Kiadó: Könyvmolyképző, 2018
Oldalszám: 320 oldal
ISBN:
A könyvet ITT tudod megrendelni!
Fülszöveg:
Bagdad, hastáncosok, fűszeres illatok, földet-eget
megmozgató szerelmek világa!
A kislány Zubeida élete csupa kaland, amíg a bagdadi
bazársoron lakik. De a gondtalan napok véget érnek, amikor az apja tartozása
miatt eladják őt a mara házba, ahol hastáncosokat nevelnek.
Nem elég szépnek lenni, a tehetség is kell, hogy átvészelje
a nehézségeket. Egy nap szemet vet rá a síita főimám, de Zubeida retteg a
férfitől.
A sors közbeszól, és Bagdadban árvíz támad.
Zubeida éppen csak megmenekül, és egy titokzatos, jóképű
férfival kell átvészelnie napokat egy szigeten.
Vajon az-Zahir mit érez iránta?
Tudja szeretni szívből, szenvedélyesen, vagy csak tárgyként
kezeli?
Miért hagyja őt faképnél? Találkoznak még valaha?
És mit tehet Zubeida, amikor újra felbukkan a gyűlöletes
imám, és magának követeli őt?
Zubeida a szerelem szabadságáért küzd egy olyan világban,
ahol a nőknek kevés joguk van választani és ellentmondani.
Lebilincselő hitelességgel és gazdag szókinccsel
megalkotott, letehetetlen történet.
Titkos vágy, tilalmak és szenvedély. Repülj vissza és merülj
el az Ezeregy éjszaka meséinek magával ragadó világában!
Véleményem:
Cselenyák Imre neve már egy ideje benne van a látóteremben (főleg az Áldott az a bölcső kapcsán), de sajnos korábban nem jutottam odáig, hogy el is olvassam valamelyik regényét. Utólag azt mondom, kár volt, mert a Sivatag hercegnője ismét ékes bizonyíték arra vonatkozóan, hogy mennyire érdemes magyar szerzőktől olvasni, akiktől ugyanazt az élményt - ha nem jobbat- megkapjuk, mint a nemzetközi bestsellerek esetében. Ez a könyv főleg a témája miatt hívta fel magára a figyelmemet. Az arab világ, kultúra, a hastáncosok élete mind-mind olyan téma, ami titokzatossága révén arra csábít, hogy jobban meg akarjuk ismerni. Úgy gondoltam, ismerkedésnek pont megfelelő lesz, ha első körben egy viszonylag könnyedebb, kalandos-romantikus történeten keresztül közelítek ezekhez.
A regény egyes szám első személyben meséli el egy fiatal lány, Zubeida történetét, aki egy bagdadi bazársoron él családjával. Apja jóindulatú, ám könnyelmű ember, akit sokszor csábítanak a szerencsejátékok. Egyszer az egyik ilyen játék olyan fogadáshoz vezet, aminek végzetes következményei lesznek: Zubeidát ugyanis eladják a mara házba, hogy apja tartozásait kifizethessék. A kislány először teljesen össze van zavarodva, nem érti, családja miért szabadult meg tőle és mit keres ebben a különös, nők által vezetett házban. Ahogy telnek az évek, a többi lány barátságos viselkedése, a szigorú, de igazságos dujna, illetve a zene és tánc szeretete együttes erővel érik el, hogy Zubeida otthon érezze magát e falak között, biztonságban mindaddig, amíg egy férfi szemet nem vet rá...Ez a férfi később nem más lesz, mint a síita főimám, akinek személye rettegéssel tölti el a fiatal lányt, és akitől nem is szabadulhatna, ha nem történne egy váratlan tragédia, egy mindent elsöprő árvíz formájában.
Miután hosszasan tanulmányozhattuk a mara ház mindennapjait, a hastáncosok különleges és zárt világát, a történet egyszerre kalandregénybe fordul. Zubeida küzd a túlélésért az árvíz alatt, ami talán nem is sikerülne, ha nem találkozna egy titokzatos, vonzó férfival, aki megmenti a biztos haláltól. De ha arra számítunk, hogy egy klasszikus szerelmi történetben lesz részünk, valamelyest csalódnunk kell, hiszen az arab világ szigorú szabályok szerint működik, ahol lehet akármekkora a szerelem, férfi és nő sosem lehet teljesen egyenlő, és ahol egy olyan lánynak, aki kicsit is öntudatosabb és függetlenebb, nagyon komoly akadályokkal kell szembenéznie. Zubeida karaktere végig nagyon szimpatikus, egyszerre ártatlan és erős, így nem esik nehezünkre azonosulni vele és erősen szorítani, hogy végül jól alakuljon a sora. Az pedig külön plusz pont, hogy kislány korától követhetjük végig élete történetét, így szépen kirajzolódik személyisége alakulása, fejlődése is.
Több dolog is volt, amit nagyon érdekesnek vagy informatívnak találtam ebben a regényben. Ilyen volt a mara ház működése és a hastáncos növendékek mindennapjai. A szerző nagyon érzékletesen írja le mind a környezetet, mint a szereplőket, szinte úgy érezzük, mi is ott lépdelünk a gyönyörű csarnokokban, mi is halljuk a derbuka ütemét és a lágy kelmék susogását. Azt eddig is tudtam, hogy az eredeti hastánc jóval több puszta lépések kombinációjánál, de ebben a regényben nagyon szépen kirajzolódik mindaz a végtelen szimbolika és rejtett jelentéstartalom, ami ehhez az ősi mozgásformához kapcsolódik. A másik nagyon érdekes dolog a férfiak és nők kapcsolata volt. Persze valahol ebben sincs újdonság, hiszen tudjuk, hogy az arab világban (vagy régebbi korokban) alapvetően máshogy kezelik/kezelték a nőket, mégis rengeteg érzést vagy indulatot váltottak ki belőlem az ezzel kapcsolatos jelenetek (különösen a kezdetekkor, amikor Zubeidát eladják, vagy később, amikor a főimámmal kerül összetűzésbe, amiért ódzkodik attól, hogy vele menjen). Azt hiszem, az olvasáshoz elengedhetetlen bizonyos mértékű kulturális nyitottság, hiszen ha ezeket a különbözőségeket tényszerűen elfogadjuk és tudomásul vesszük (akkor is, ha teljesen máshogy gondolkodunk), akkor sokkal közelebb kerülünk a megértéshez. Az egyetlen nehézségem azzal kapcsolatban volt, hogy először nem derült ki számomra pontosan, hol is járunk az időben (vagy csak elkerülték a figyelmem az erre utaló mondatok). Később, amikor a mongol hadsereget említették, már könnyebb volt belőni a dolgot, de ebben sokáig bizonytalan voltam.
Azt gondolom, a regény legnagyobb erőssége az, hogy a szerzőnek sikerült jól belehelyezkednie egy fiatal bagdadi lány nézőpontjába, és az olvasónak is segített, hogy ezt megtehesse. És itt nem pusztán a nemi vagy kulturális sajátosságokra gondolok, hanem arra a vallásos szemléletre is, ami alapvetően meghatározza Zubeida gondolkodását vagy a világhoz való viszonyulását. Érdekes volt az ő szemén keresztül megélni, milyen, amikor az ember rábízza magát Allah akaratára, illetve az ebből következő alázatosságot és nyugalmat. A fiatal lány, bár sok viszontagság éri, végig hinni tud abban, hogy okkal történnek vele a dolgok, és hogy minden akadály vagy próbatétel ahhoz vezet, hogy végül beteljesüljön a sorsa. Ráadásul nekünk, olvasóknak is fontos, hogy az arab világhoz kapcsolódóan ne csak napjaink sztereotípiái jussanak eszünkbe, hanem az a mély bölcsesség és gazdagság is, ami ugyanúgy e kultúra sajátja.
Összességében egy igényes, tartalmas és olvasmányos regényt ismerhettem meg, amin végig érződik, hogy komoly kutatómunka és a téma szeretete áll mögötte. Ezután biztos vagyok benne, hogy minél előbb sort kerítek a szerző többi művére is.
Értékelésem: 5/4,5
Kinek ajánlom? Ha valaki szereti a történelmi romantikus regényeket némi kalanddal megspékelve, nem fog csalódni ebben a kötetben.
Cselenyák Imre neve már egy ideje benne van a látóteremben (főleg az Áldott az a bölcső kapcsán), de sajnos korábban nem jutottam odáig, hogy el is olvassam valamelyik regényét. Utólag azt mondom, kár volt, mert a Sivatag hercegnője ismét ékes bizonyíték arra vonatkozóan, hogy mennyire érdemes magyar szerzőktől olvasni, akiktől ugyanazt az élményt - ha nem jobbat- megkapjuk, mint a nemzetközi bestsellerek esetében. Ez a könyv főleg a témája miatt hívta fel magára a figyelmemet. Az arab világ, kultúra, a hastáncosok élete mind-mind olyan téma, ami titokzatossága révén arra csábít, hogy jobban meg akarjuk ismerni. Úgy gondoltam, ismerkedésnek pont megfelelő lesz, ha első körben egy viszonylag könnyedebb, kalandos-romantikus történeten keresztül közelítek ezekhez.
A regény egyes szám első személyben meséli el egy fiatal lány, Zubeida történetét, aki egy bagdadi bazársoron él családjával. Apja jóindulatú, ám könnyelmű ember, akit sokszor csábítanak a szerencsejátékok. Egyszer az egyik ilyen játék olyan fogadáshoz vezet, aminek végzetes következményei lesznek: Zubeidát ugyanis eladják a mara házba, hogy apja tartozásait kifizethessék. A kislány először teljesen össze van zavarodva, nem érti, családja miért szabadult meg tőle és mit keres ebben a különös, nők által vezetett házban. Ahogy telnek az évek, a többi lány barátságos viselkedése, a szigorú, de igazságos dujna, illetve a zene és tánc szeretete együttes erővel érik el, hogy Zubeida otthon érezze magát e falak között, biztonságban mindaddig, amíg egy férfi szemet nem vet rá...Ez a férfi később nem más lesz, mint a síita főimám, akinek személye rettegéssel tölti el a fiatal lányt, és akitől nem is szabadulhatna, ha nem történne egy váratlan tragédia, egy mindent elsöprő árvíz formájában.
Miután hosszasan tanulmányozhattuk a mara ház mindennapjait, a hastáncosok különleges és zárt világát, a történet egyszerre kalandregénybe fordul. Zubeida küzd a túlélésért az árvíz alatt, ami talán nem is sikerülne, ha nem találkozna egy titokzatos, vonzó férfival, aki megmenti a biztos haláltól. De ha arra számítunk, hogy egy klasszikus szerelmi történetben lesz részünk, valamelyest csalódnunk kell, hiszen az arab világ szigorú szabályok szerint működik, ahol lehet akármekkora a szerelem, férfi és nő sosem lehet teljesen egyenlő, és ahol egy olyan lánynak, aki kicsit is öntudatosabb és függetlenebb, nagyon komoly akadályokkal kell szembenéznie. Zubeida karaktere végig nagyon szimpatikus, egyszerre ártatlan és erős, így nem esik nehezünkre azonosulni vele és erősen szorítani, hogy végül jól alakuljon a sora. Az pedig külön plusz pont, hogy kislány korától követhetjük végig élete történetét, így szépen kirajzolódik személyisége alakulása, fejlődése is.
Több dolog is volt, amit nagyon érdekesnek vagy informatívnak találtam ebben a regényben. Ilyen volt a mara ház működése és a hastáncos növendékek mindennapjai. A szerző nagyon érzékletesen írja le mind a környezetet, mint a szereplőket, szinte úgy érezzük, mi is ott lépdelünk a gyönyörű csarnokokban, mi is halljuk a derbuka ütemét és a lágy kelmék susogását. Azt eddig is tudtam, hogy az eredeti hastánc jóval több puszta lépések kombinációjánál, de ebben a regényben nagyon szépen kirajzolódik mindaz a végtelen szimbolika és rejtett jelentéstartalom, ami ehhez az ősi mozgásformához kapcsolódik. A másik nagyon érdekes dolog a férfiak és nők kapcsolata volt. Persze valahol ebben sincs újdonság, hiszen tudjuk, hogy az arab világban (vagy régebbi korokban) alapvetően máshogy kezelik/kezelték a nőket, mégis rengeteg érzést vagy indulatot váltottak ki belőlem az ezzel kapcsolatos jelenetek (különösen a kezdetekkor, amikor Zubeidát eladják, vagy később, amikor a főimámmal kerül összetűzésbe, amiért ódzkodik attól, hogy vele menjen). Azt hiszem, az olvasáshoz elengedhetetlen bizonyos mértékű kulturális nyitottság, hiszen ha ezeket a különbözőségeket tényszerűen elfogadjuk és tudomásul vesszük (akkor is, ha teljesen máshogy gondolkodunk), akkor sokkal közelebb kerülünk a megértéshez. Az egyetlen nehézségem azzal kapcsolatban volt, hogy először nem derült ki számomra pontosan, hol is járunk az időben (vagy csak elkerülték a figyelmem az erre utaló mondatok). Később, amikor a mongol hadsereget említették, már könnyebb volt belőni a dolgot, de ebben sokáig bizonytalan voltam.
"A főimám összevonta szemöldökét, és igen elcsodálkozott. Mint a bagdadi síiták fejének, aligha mondott neki valaki is ellent. És pont az ő fülének kellett ilyet hallania, aki számára a nő nem egyéb, mint engedelmes, oktalan állatka, aki ugyan beszélhet, de véleményt nem alkothat, és mozogni is mozoghat, de ellenkezéshez joga nincs."
Azt gondolom, a regény legnagyobb erőssége az, hogy a szerzőnek sikerült jól belehelyezkednie egy fiatal bagdadi lány nézőpontjába, és az olvasónak is segített, hogy ezt megtehesse. És itt nem pusztán a nemi vagy kulturális sajátosságokra gondolok, hanem arra a vallásos szemléletre is, ami alapvetően meghatározza Zubeida gondolkodását vagy a világhoz való viszonyulását. Érdekes volt az ő szemén keresztül megélni, milyen, amikor az ember rábízza magát Allah akaratára, illetve az ebből következő alázatosságot és nyugalmat. A fiatal lány, bár sok viszontagság éri, végig hinni tud abban, hogy okkal történnek vele a dolgok, és hogy minden akadály vagy próbatétel ahhoz vezet, hogy végül beteljesüljön a sorsa. Ráadásul nekünk, olvasóknak is fontos, hogy az arab világhoz kapcsolódóan ne csak napjaink sztereotípiái jussanak eszünkbe, hanem az a mély bölcsesség és gazdagság is, ami ugyanúgy e kultúra sajátja.
"Négy dolgot nem lehet visszavonni: a kimondott szót, a kilőtt nyilat, az isteni rendeletet és az elmúlt időt."
Összességében egy igényes, tartalmas és olvasmányos regényt ismerhettem meg, amin végig érződik, hogy komoly kutatómunka és a téma szeretete áll mögötte. Ezután biztos vagyok benne, hogy minél előbb sort kerítek a szerző többi művére is.
Értékelésem: 5/4,5
Kinek ajánlom? Ha valaki szereti a történelmi romantikus regényeket némi kalanddal megspékelve, nem fog csalódni ebben a kötetben.
Nyereményjáték:
Cselenyák Imre műveiből adunk közre idézeteket. A feladat,
hogy annak a regénynek a címét írjátok be a Rafflecopter helyes mezőjébe,
amelyhez az adott idézet tartozik.
Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban
javítani. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Kérjük, hogy levelünkre 72 órán
belül válaszoljatok, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk! A kiadó csak
magyarországi címre postáz.
Feladvány:
“Az öregasszony rá se nézett, tett-vett, agyonmosott gyapjú ruhája meg feslett narancssárga kardigánja volt rajta. Örökös viselet! Ezen úgy fölcukkolódott, hogy legalább százhúszra szökött a pulzusa. Jöhet nyár vagy tél, diktatúrák romba dőlnek, csillagok születnek s kialszanak, de a mama nyűhetetlen öltözéke marad.”
Állomáslista:
05.09 - Kelly & Lupi olvas
05.11 - Sorok között
05.13 - Könyvvilág
05.15 - Könyv és más
Megjegyzések
Megjegyzés küldése