Egy élet a bolygónkon- A szemtanú vallomása – és látomás a Föld jövőjéről (értékelés és nyereményjáték)
David Attenborough utolsó könyvében nem kevesebbre vállalkozik, minthogy megpróbálja megmenteni bolygónkat az egyre fenyegetőbb környezeti katasztrófáktól. Könyvében sorra veszi a problémákat, lehetséges kimenetelüket, de nem csak ijesztget, a megoldásokat is tálcán kínálja fel nekünk, csak élnünk kell a lehetőséggel.
Tarts velünk, hogy megtudhasd, milyen hatással volt bloggereinkre!
Kiadó: Park Kiadó, 2020
Oldalszám: 300 oldal
ISBN: 9789633557006
Eredeti cím: A Life on Our Planet
Fordító: Makovecz Benjamin
A könyvet ITT tudod megrendelni!
Az angol természettudós és filmes személyiség saját bevallása szerint is szerencsésnek mondhatja magát, hiszen hosszú élete legnagyobb részében azzal foglalkozhatott, amit a legjobban szeretett. Ugyanakkor pont több évtizedes munkássága és tapasztalata képez egy rettentően erős kontrasztot, amikor megpróbálja megmutatni számunkra, hogy csak az ő életében mennyit változott a bolygó, hogyan növekedett a népesség, hogyan csökkentek és pusztultak el csodálatos területek, és hogyan növekedett a szén-dioxid kibocsátás. Az Egy élet a bolygónkon tehát valahol személyes vallomás és életút is, viszont egyetlen másodpercig sem öncélú: a szerző pusztán arra használja saját életét, hogy legyen mihez viszonyítani a változásokat. Először az azonos címmel készült filmet láttam télen, ami óriási hatással volt rám, így, bár tartalmát tekintve szinte teljes az átfedés, egy cseppet sem haboztam, amikor a könyvváltozatot is volt lehetőségem elolvasni.
A kötet első fele tehát néhány nagyobb mérföldkövön keresztül mutatja meg, hogy David Attenborough életében hogyan változott a bolygónk, az ő nézőpontja és tanúvallomása pedig kiemelten hitelessé válik azáltal, hogy ezeket a változásokat a két szemével látta és tapasztalta meg. Közben olvashatunk néhány érdekes információt az életéről és a munkájáról is, aminek nagyon örültem, mert szerintem csodálatos életút az övé. A kötet ezáltal egészen személyessé válik, mégis végig törekszik a tényszerűségre és a tudományosan alátámasztott állításokra. Egy következő egységben egy igen lesújtó vízióról olvashatunk azzal kapcsolatban, hogy mi vár a Földre és az emberiségre a következő évtizedekben, ha nem változtatunk sürgősen. A könyv ezen része azt a célt tölti be többek között, hogy kellően sokkolja az olvasót, hiszen a számok szintjén egész elképesztő látni, mennyi élőhelyet pusztítottunk el, hogyan járultunk hozzá a biodiverzitás csökkenéséhez vagy éppen a globális felmelegedéshez. Azonban a könyv továbbmegy a puszta elrettentésnél, hiszen rögtön ezután a lehetséges megoldásokra fókuszál, és hosszasan fejtegeti, hogy a különböző területeken hogyan, milyen eszközökkel lehetne olyan változásokat elérni, melyek az emberiség jólétét és a fenntarthatóságot egyaránt szolgálják. Nagyon sokféle területre terjed ki ez a rész, olvashatunk a megújuló energiaforrásokról, fenntartható halászatról, mezőgazdaságról, táplálkozási szokások megváltoztatásáról, illetve különféle országok eddigi követendő példáiról, jó gyakorlatairól. Hatalmas pozitívum, hogy végig nagyon érthető és világos a nyelvezet, és még a tudományosabb részeket is könnyű megérteni, a kötet végén pedig egy kislexikont is találunk a fontosabb fogalmakkal.
Az egyén számára szerintem mindig az a legnehezebb, hogy megtalálja a saját szerepét abban, amit az emberiség tehet a Föld védelméért. A saját ismeretségi körömből is gyakran hallom, hogy ugyan mit tehet az egyén, amikor úgyis a kormányok, cégek fognak döntéseket hozni, mit számít az, ha én személy szerint nem veszek több műanyag zacskót vagy nutellát. Azt viszont muszáj megérteni, hogy a nagy cégek is az alapján hozzák a döntéseiket, hogy mi, fogyasztók mire tartunk igényt és mit utasítunk el, így nem szükséges más, mint hogy egyszer elérjen egy kritikus tömeget azoknak a száma, akik felelősen gondolkodnak a jövőről. Én személy szerint nem támasztottam hatalmas elvárásokat magammal szemben, inkább kisebb, de következetesen megvalósítható célokat tűztem ki (minimális húsfogyasztás, pálmaolajat tartalmazó termékek kiiktatása, csomagolásmentes élelmiszerek előnyben részesítése), amiket próbálok másokkal is megosztani, mert hiszem, hogy így lehet változást elérni. David Attenborough is hisz abban, hogy most még nem késő, hogy az emberiség észhez térjen, ennek érdekében pedig több olyan tanácsot is ad, amit nem csupán országok vagy kormányok szintjén, hanem a személyes életekben, mindennapokban is meg lehet valósítani.
Fülszöveg:
Kilencvennégy éves vagyok. Rendkívüli élet jutott osztályrészemül; csak most kezdem felismerni, hogy mennyire rendkívüli.
Fiatalkoromban úgy éreztem, hogy odakint a szabadban az érintetlen, őseredeti természet vesz körül – ez azonban nem volt egyéb, mint illúzió. Korunk nagy tragédiája – az érintetlen természeti környezet folyamatos zsugorodása és a biológiai sokféleség, a biodiverzitás csökkenése – alig észrevehetően nap mint nap itt zajlik körülöttünk.
Tanúja voltam ennek a hanyatlásnak. Az Egy élet a bolygónkon a tanúvallomásom, egyben a látomásom is. Történet arról, miként követtük el a leghatalmasabb tévedésünket, és annak felvázolása, hogy ha haladéktalanul cselekszünk, hogyan tudjuk helyrehozni ezt a tévedést.
Ma még – utoljára – van esélyünk arra, hogy tökéletes otthont teremtsünk magunknak, és helyreállítsuk az épségét annak a csodálatos világnak, amelyet örököltünk.
Csak akarnunk kell.
Földünkön az élővilággal osztozunk, mely az elképzelhető legcsodálatosabb, évmilliárdok alatt kialakult létfenntartó rendszer. Bolygónk stabilitása azonban megingott, miközben a biológiai sokféleség vészesen lecsökkent – a kettő ugyanis szorosan összefügg. Helyre kell állítanunk a biodiverzitást, amit oly kíméletlenül pusztítottunk. Ez az egyetlen kiút a magunk által előidézett válságból. Vissza kell vadítanunk a világot.
A könyvhöz kapcsolódó film, Egy élet a bolygónkon címmel, a Netflixen látható.
Véleményem:
Szerintem a legtöbb ember szeret úgy gondolni saját magára, mint olyasvalakire, aki számára fontos a természet. Én is sokáig így gondoltam magamra, hiszen mindig szerettem az állatokat, az erdőt, nem szemeteltem az utcán, szelektívbe dobtam a palackot, és nem használtam fújós dezodort. Aztán eljött az a pont az életemben, körülbelül két évvel ezelőtt, amikor már érezni kezdtem, hogy ez egyáltalán nem elég, hiszen a bolygónkat fenyegető hatások és folyamatok lassan elvezetnek ahhoz a ponthoz, ahonnan már nem lesz visszatérés, és ami alapjaiban fogja megváltoztatni a földi életet. Erről nem elég hallani a különböző intelmeket, hanem szükséges, hogy az ember egyszer csak elkezdje személyes ügynek tekinteni, azáltal, hogy az általa felfogott következmények kellemetlensége erősebbé válik, mint a kényelmes élet pozitívumai. Úgy gondolom, ahhoz, hogy minél több ember eljusson erre a pontra, ahhoz szükségesek nagy hatású, roppant meggyőző erővel bíró könyvek és filmek, David Attenborough pedig nem kevesebbre vállalkozott (mellesleg 94 évesen), mint hogy ezeket elkészítse a számunkra, mint egy utolsó figyelmeztetést és lehetőséget a változásra.
Szerintem a legtöbb ember szeret úgy gondolni saját magára, mint olyasvalakire, aki számára fontos a természet. Én is sokáig így gondoltam magamra, hiszen mindig szerettem az állatokat, az erdőt, nem szemeteltem az utcán, szelektívbe dobtam a palackot, és nem használtam fújós dezodort. Aztán eljött az a pont az életemben, körülbelül két évvel ezelőtt, amikor már érezni kezdtem, hogy ez egyáltalán nem elég, hiszen a bolygónkat fenyegető hatások és folyamatok lassan elvezetnek ahhoz a ponthoz, ahonnan már nem lesz visszatérés, és ami alapjaiban fogja megváltoztatni a földi életet. Erről nem elég hallani a különböző intelmeket, hanem szükséges, hogy az ember egyszer csak elkezdje személyes ügynek tekinteni, azáltal, hogy az általa felfogott következmények kellemetlensége erősebbé válik, mint a kényelmes élet pozitívumai. Úgy gondolom, ahhoz, hogy minél több ember eljusson erre a pontra, ahhoz szükségesek nagy hatású, roppant meggyőző erővel bíró könyvek és filmek, David Attenborough pedig nem kevesebbre vállalkozott (mellesleg 94 évesen), mint hogy ezeket elkészítse a számunkra, mint egy utolsó figyelmeztetést és lehetőséget a változásra.
Az angol természettudós és filmes személyiség saját bevallása szerint is szerencsésnek mondhatja magát, hiszen hosszú élete legnagyobb részében azzal foglalkozhatott, amit a legjobban szeretett. Ugyanakkor pont több évtizedes munkássága és tapasztalata képez egy rettentően erős kontrasztot, amikor megpróbálja megmutatni számunkra, hogy csak az ő életében mennyit változott a bolygó, hogyan növekedett a népesség, hogyan csökkentek és pusztultak el csodálatos területek, és hogyan növekedett a szén-dioxid kibocsátás. Az Egy élet a bolygónkon tehát valahol személyes vallomás és életút is, viszont egyetlen másodpercig sem öncélú: a szerző pusztán arra használja saját életét, hogy legyen mihez viszonyítani a változásokat. Először az azonos címmel készült filmet láttam télen, ami óriási hatással volt rám, így, bár tartalmát tekintve szinte teljes az átfedés, egy cseppet sem haboztam, amikor a könyvváltozatot is volt lehetőségem elolvasni.
A kötet első fele tehát néhány nagyobb mérföldkövön keresztül mutatja meg, hogy David Attenborough életében hogyan változott a bolygónk, az ő nézőpontja és tanúvallomása pedig kiemelten hitelessé válik azáltal, hogy ezeket a változásokat a két szemével látta és tapasztalta meg. Közben olvashatunk néhány érdekes információt az életéről és a munkájáról is, aminek nagyon örültem, mert szerintem csodálatos életút az övé. A kötet ezáltal egészen személyessé válik, mégis végig törekszik a tényszerűségre és a tudományosan alátámasztott állításokra. Egy következő egységben egy igen lesújtó vízióról olvashatunk azzal kapcsolatban, hogy mi vár a Földre és az emberiségre a következő évtizedekben, ha nem változtatunk sürgősen. A könyv ezen része azt a célt tölti be többek között, hogy kellően sokkolja az olvasót, hiszen a számok szintjén egész elképesztő látni, mennyi élőhelyet pusztítottunk el, hogyan járultunk hozzá a biodiverzitás csökkenéséhez vagy éppen a globális felmelegedéshez. Azonban a könyv továbbmegy a puszta elrettentésnél, hiszen rögtön ezután a lehetséges megoldásokra fókuszál, és hosszasan fejtegeti, hogy a különböző területeken hogyan, milyen eszközökkel lehetne olyan változásokat elérni, melyek az emberiség jólétét és a fenntarthatóságot egyaránt szolgálják. Nagyon sokféle területre terjed ki ez a rész, olvashatunk a megújuló energiaforrásokról, fenntartható halászatról, mezőgazdaságról, táplálkozási szokások megváltoztatásáról, illetve különféle országok eddigi követendő példáiról, jó gyakorlatairól. Hatalmas pozitívum, hogy végig nagyon érthető és világos a nyelvezet, és még a tudományosabb részeket is könnyű megérteni, a kötet végén pedig egy kislexikont is találunk a fontosabb fogalmakkal.
David Attenborough. Forrás: Wikipedia
Az egyén számára szerintem mindig az a legnehezebb, hogy megtalálja a saját szerepét abban, amit az emberiség tehet a Föld védelméért. A saját ismeretségi körömből is gyakran hallom, hogy ugyan mit tehet az egyén, amikor úgyis a kormányok, cégek fognak döntéseket hozni, mit számít az, ha én személy szerint nem veszek több műanyag zacskót vagy nutellát. Azt viszont muszáj megérteni, hogy a nagy cégek is az alapján hozzák a döntéseiket, hogy mi, fogyasztók mire tartunk igényt és mit utasítunk el, így nem szükséges más, mint hogy egyszer elérjen egy kritikus tömeget azoknak a száma, akik felelősen gondolkodnak a jövőről. Én személy szerint nem támasztottam hatalmas elvárásokat magammal szemben, inkább kisebb, de következetesen megvalósítható célokat tűztem ki (minimális húsfogyasztás, pálmaolajat tartalmazó termékek kiiktatása, csomagolásmentes élelmiszerek előnyben részesítése), amiket próbálok másokkal is megosztani, mert hiszem, hogy így lehet változást elérni. David Attenborough is hisz abban, hogy most még nem késő, hogy az emberiség észhez térjen, ennek érdekében pedig több olyan tanácsot is ad, amit nem csupán országok vagy kormányok szintjén, hanem a személyes életekben, mindennapokban is meg lehet valósítani.
"Bűnösnek érezném magam, ha látva és felismerve a veszélyeket, mégis úgy döntenék, hogy nem törődöm velük."
Két szempontom is van tehát, ami miatt azt gondolom, hogy ezt a könyvet kivétel nélkül mindenkinek el kellene olvasnia. Az egyik, hogy önmagában egy roppant érdekes és közérthető ismeretterjesztő mű, ami hitelesen és széleskörűen foglalkozik a környezetünket fenyegető hatásokkal és azok várható következményeivel, húsba vágó statisztikákkal és adatokkal sűrűn fűszerezve. A másik pedig, hogy egy fantasztikus ember végtelenül személyes kérése az emberiség felé, aki őszintén törődik velünk és hisz abban, hogy képesek vagyunk kollektív összefogással egy olyan életmódot kialakítani, ami még hosszú ideig fenntarthatóvá teszi a földi életet. Ha nem lenne egy nagyszerűen megírt és szerkesztett könyv, akkor sem tudnék ötnél kevesebb pontot adni rá, mert én is hiszek abban, hogy ez most az egyik legfontosabb feladat, amivel dolgunk van a jelenben, ha élhető jövőt szeretnénk magunknak.
Értékelésem: 5/5
Kinek ajánlom? Mindenkinek, aki számára fontos a bolygónk jövője, és aki szeretné egy nagyszerű és elhivatott szakember életének tanulságait elolvasni.
Nyereményjáték:
Nyereményjáték:
Aktuális játékunkban olyan személyeket gyűjtöttünk össze, akik az állatoknak, a természetnek szentelték életüket, ezáltal közelebb hozva az élővilágot a hétköznapi emberekhez, valamint sokat tettek a környezetünk megóvásáért is. Minden állomáson találhattok egy fotót, nektek pedig csak annyi a dolgotok, hogy megmondjátok, melyik híres természettudóst, kutatót látjátok a képen, és beírjátok a Rafflecopter megfelelő sorába.
Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.
Feladvány:
Állomáslista:
03.08. - Booktastic Boglinc
03.10. - Könyv és más
03.12. - Könyvvilág
03.14. - Readinspo
03.16. - Pandalány olvas
Megjegyzések
Megjegyzés küldése