Minden Dolgok Neve (értékelés és nyereményjáték)

 


Folytatódik Jenn Lyons monumentális fantasy sorozata, a Sárkányok kórusa, továbbra is az Agave kiadó gondozásában. A Minden Dolgok Nevében megtudjuk, mit tesz Kihrin a fővárosban történtek után, és végre élőben is találkozunk a jorati lánnyal, Janellel. Tarts velünk, ha érdekel, mit gondolunk a regényről!




Kiadó: Agave Kiadó, 2020
Oldalszám: 780 oldal
ISBN: 9789634197560
Eredeti cím: The Name of All Things
Fordító: Sárpátki Ádám


A könyvet ITT tudod megrendelni!


Fülszöveg:

A megfelelő áldozatért cserébe bármit megkaphatsz…

Kihrin D’Mon egy egész birodalom haragja elől menekül, mióta megsemmisítette a Béklyókövet, és ezzel szabadjára engedte a démonokat Quurban. Szökési kísérlete Janel Theranon, a rejtélyes jorati nő útjába sodorja, aki azt állítja, hogy ismeri őt.

Amikor Janel arra kéri, hogy segítsen, Kihrinnek számos veszéllyel kell szembenéznie: egy titkos lázadással, egy sárkánnyal, amely képes elpusztítani egy egész várost, valamint régi ellenségével, a Relos Var nevű varázslóval.

Janel úgy hiszi, Relos Var rendelkezik a világ egyik legnagyobb hatalmú ereklyéjével – a Sarokkővel, amelyet úgy hívnak: Minden Dolgok Neve. És ha a nőnek igaza van, akkor talán semmi sem akadályozhatja meg Relos Vart abban, hogy megkapja, amit akar.

Márpedig ő Kihrin D’Mont akarja, ám lehet, hogy a világnak ezért súlyos árat kell fizetnie.

Véleményem:

A tavalyi év egyik (már méreteiből adódóan is) kiemelkedő olvasmányélménye volt Jenn Lyons regénye, a Királyok veszte (értékelésem ITT), mely a Sárkányok kórusa című sorozat nyitókötete. Egy rendkívül komplex módon felépített fantasy világba csöppenhettem a történet által, melyben istenek, démonok, mágia, sárkányok, sok-sok intrika, lélekvándorlás és persze rengeteg akció tette mozgalmassá és különlegessé az olvasást. Már akkor is írtam, hogy az élmény nem adta könnyen magát, Lyons megköveteli az odafigyelést az olvasóitól, rengeteg különféle helyszínt, szokatlan hangzású neveket, uralkodóházakat, isteneket és képességeket kell észben tartanunk, viszont az első rész esetében úgy éreztem, ez a befektetett munka abszolút megtérült. Kíváncsian vártam a folytatást, ugyanakkor bevallom, hogy kicsit izgultam is, hiszen már annak idején is nehéz volt mindent fejben tartani és ügyesen eligazodni a felépített világban, közel egy év alatt pedig rengeteget felejtettem. Szerencsére a Minden Dolgok Nevére is igaz volt, hogy ha az ember kellően koncentrált és átadta magát a történéseknek, akkor azért bele lehetett rázódni Lyons világába, és még ha voltak is homályosabb foltok, azok is a helyükre kerültek idővel. 


A cselekmény csak pár nappal később folytatódik, mint ahol véget ért az első rész. Kihrin megsemmisítette a Béklyókövet, visszatért a halálból és elszabadította a démonokat a birodalomban. Szökése során megismerkedik Janel-lel, a nemesi származású, harcias jorati nővel és társaságával, aki a fiú segítségét kéri, és annak érdekében, hogy meggyőzze arról, hogy a helyes oldalon áll, elmeséli főhősünknek, mi minden történt vele az elmúlt években. Azt gondoltam, ez csak egy rövid kitekintő lesz, de a rövid jelen esetben több, mint 650 oldalt jelent. A fejezetek váltott szemszögből kerülnek elmesélésre, hol Janel, hol pedig szerzetes barátja, Qown testvér visszaemlékezéseit olvashatjuk, és ezáltal nem csupán a Kihrin történetszálához kapcsolódó előzményekről tudunk meg kiegészítő információkat, hanem egy teljesen új főhőst és mellékszereplő-gárdát ismerhetünk meg. A visszaemlékezéseket néha megszakítják a jelenben játszódó beszélgetések, amiket abból a szempontból hasznosnak éreztem, hogy segítettek az olvasottak értelmezésében, feldolgozásában, jól esett Kihrinnel együtt töprengeni a történteken.

Bevallom, eleinte kicsit furcsállottam, hogy a regény nagy részét Janel és társainak visszaemlékezései töltötték ki, arra voltam hangolódva, hogy Kihrin jelen idejű kalandjai fognak majd folytatódni, de erre bizony várni kellett egészen a könyv végéig. Amiatt is nehéz volt ez így, mert a Kihrinhez kapcsolódó személyeket és történéseket már úgy-ahogy megértettem és megjegyeztem egyszer, most pedig teljesen új személyek és azok viszonyrendszere bontakozott ki előttem, illetve a felépített világon belül is más területek, népek kerültek a középpontba. Utólag már úgy érzem, hogy ez teljesen jól volt így, Janel karakterét nagyon hamar megszerettem. A fiatal lány annak ellenére, hogy biológiailag nőnek született, a jorati lovas nép szokásai szerint csődörnek számít, hiszen társadalmi pozíciója, kiemelkedő fizikai ereje és határozottsága a dominánsabb társadalmi nembe sorolja. Nekem nagyon tetszett ez az ötlet a könyvben, hogy a különféle nemi szerepek ennyire összetetten és több szempontból jelentek meg, ráadásul Janel igazán erős és harcias karakter, aki bátran kiáll az elvei, a népe és a szerettei mellett. Kihrinhez hasonlóan az ő származásával kapcsolatban is rengeteg a kérdőjel (értem ezalatt az előző életeket), illetve sokáig rejtély övezi azt is, hogy egész pontosan mi történt vele a lonezh-i Pokoljárás során és milyen kapcsolatban áll a démonokkal. 


Már az előző kötetben is nagyon tetszett, hogy a fő elbeszélést mintegy kiegészítendő lábjegyzeteket olvashatunk egy kezdetben titokzatos karakter tollából. Míg az első részben ez a karakter Thurvisar D'Lorus, addig ebben a kötetben egy Senera nevű boszorkány, aki később a cselekmény aktív alakítójaként is felbukkan. Őszintén szólva azt hiszem, az ő megjegyzései voltak az egyik legkedvesebb részeim a könyvben, szarkasztikus stílusának és sötét humorának köszönhetően többször is hangosan felnevettem olvasás közben. Ráadásul a lábjegyzetek végig azt sugallták, hogy itt bizony sokkal bonyolultabb cselekménnyel és motivációkkal számolhatunk, mint azt elsőre gondolnánk (pedig elsőre sem piskóta a dolog!), az embernek végig olyan érzése van, hogy a narrátorok alapvető információkat hallgatnak el előle, és szinte biztosra vehető, hogy a teljes kép sokkal árnyaltabb annál, mint ahogy Kihrin és Janel gondolják. Sok figuráról nem lehet egykönnyen eldönteni, hogy a jó vagy a rossz oldalon állnak-e, főleg amiatt, hogy igazából azt sem tudjuk, pontosan milyen a jó oldal. Ezt a világot ugyanis rendkívül bonyolult törvények és varázslatok szabályozzák, ahol istenek, istenkirályok és mágusok alakítják a történelmet, és ahol még a második kötet befejezése után sem teljesen tiszta, hogy kinek mi a célja, ki fogja romlásba taszítani a világot, ki pedig megmenteni azt.
"Néha mindenki téved, és neked el kell döntened, kinek a tévedése elfogadhatóbb."

A könyv most sem szűkölködik az extra tartalmakkal, a fejezetek előtt szépen kidolgozott térképeket találunk, rövid összefoglalást a birodalom tartományairól, a kötet végén pedig egy igen részletes függeléket a fontosabb szereplőkről, tárgyakról, helyszínekről. Az olvasás nagy részében sűrűn forgattam ezt a részt (sőt, volt, ahol az első könyvet is), viszont egyre klasszabb érzés lett, amikor kezdtem helyre tenni, ki kicsoda pontosan (bár ehhez hozzátartozik, hogy a lélekvándorlásnak és testcseréknek köszönhetően akkor sem tudnám a birodalmi családfákat felsorolni, ha az életem múlna rajta). Minél kevesebb gondom volt a tájékozódással, annál inkább át tudtam adni magam Lyons stílusának, aki egyébként csodálatosan mesél, a 780 oldalas történet szöveg szempontjából nagyon könnyen csúszott. Szeretem az írónő fanyar humorát, ami sok karakter személyiségén keresztül tükröződik, illetve azt is, hogy mindig tud valamit csavarni a történeten, aminek köszönhetően végig fent tartja az érdeklődésünket. 

Összességében tehát azt gondolom, hogy ez a regény és maga a sorozat mindenkinek jó választás lehet, aki egy igazán igényesen és aprólékosan kidolgozott, karakterekben, helyszínekben és ötletekben gazdag fantasy-t szeretne olvasni, ahol semmi sem fekete vagy fehér. Bár ez a második kötet a jelen cselekményei szempontjából nem hozott sok akciót (bár a vége igen ütős lett), a más szempontból elmesélt történetek és új főhősök színesítették, gazdagították a világgal kapcsolatos ismereteimet, a különböző szálak pedig szépen összekapcsolódtak egymással. Nagyon remélem, hogy hamar jön a következő rész, de azért a biztonság kedvéért azt hiszem, készítek pár jegyzetet a jövőre nézve.:)

Értékelésem: 5/4,5
Kinek ajánlom? Azoknak, akik a könnyedebb, ifjúsági fantasy-regények után egy komplexebb és masszívabb darabbal próbálkoznának, ami ugyanúgy nem szűkölködik drámában, humorban és izgalmakban sem.

Nyereményjáték:

A játékban való részvételhez nem kell mást tennetek, mint az idézetek alapján egy-egy (ismertebb) sárkányos könyv vagy könyvsorozat címét beírni a Rafflecopter dobozba.
UI: az idézetekben [XY] jelöléssel takartunk ki olyan neveket, amelyek alapján túl könnyű lenne kitatálni a megfejtést.
Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.

Feladvány:

Ott feküdt az irdatlan vörös-arany sárkány, mély álomba merülve; állkapcsai közül és orrlyukából monoton hang- meg füstfoszlányok törtek elő, de tüzei épp csak pislákoltak. Alatta, összes végtagja és ormótlan, összetekeredett farka alatt, meg körülötte mindenütt, az egész láthatatlan padlón megszámlálhatatlan halomban hevertek a különféle értékes holmik, megmunkált és megmunkálatlan arany, ék- és drágakövek és a rőt fényben pirosan csillogó ezüstneműk.

 

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista:
03.05. Readinspo
03.09. Könyv és más

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések