A nap felé (értékelés és nyereményjáték)
Julien Sandrel, A csodák könyve című kötet írójának most egy újabb regényét ismerhetik meg a magyar olvasók. A nap felé című kötet egy rendkívül szerethető, ugyanakkor szívfacsaró utazást tár elénk, melyben megismerhetjük Tess, Sacha és Sienna nem mindennapi történetét. Tartsatok velünk, ismerjétek meg ezt a különleges regényt, ha pedig nektek kedvez a szerencse nyerhettek is egy példányt a kötetből.
Kiadó: General Press, 2022
Oldalszám: 304 oldal
ISBN: 9789635841554
Eredeti cím: Vers le soleil
Fordította: Kaló Krisztina
A könyvet ITT tudod megrendelni!
Fülszöveg:
Egyetlen fénysugár is eloszlatja a sötétséget
2018-ban Tess Toscanába indul, hogy a lányához, Siennához és annak színész nagybátyjához, Sachához csatlakozva pár feledhetetlen napot töltsenek el együtt. Útközben meglátogatja a legjobb barátnőjét Genovában, a viszontlátásnak azonban nem sokáig örülhetnek. A genovai autópályahíd leszakad, Tesst a tragédia után eltűntnek nyilvánítják.
Amikor Sacha tudomást szerez a katasztrófáról, a Tess-szel közösen felépített világuk is a darabjaira hullik. Mindössze pár órája van arra, hogy meghozza élete legfontosabb döntését, amely nemcsak a saját, hanem a kislány életét is meghatározza majd. A helyzetét nehezíti, hogy Tessről kiderül, talán még Sachánál is jobb színész, mindenesetre közel sem az a nő, akinek mutatta magát.
Julian Sandrel nem mindennapi története nagyon is mindennapi üzenetet hordoz. Pontosabban olyat, ami átsegít a mindennapokon – toszkán utazás lélektől lélekig.
Véleményem:
Julien Sandrel előző regénye, A csodák könyve kifejezetten tetszett a maga könnyed, mégis elgondolkodtató és megható stílusával, történetével. Kíváncsian vártam A nap felé című új kötetet is, melyben szintén a családi kötelékek és kapcsolatok játsszák a központi szerepet, megfűszerezve még egy - sajnos valós eseményeken alapuló - katasztrófával és az ebből fakadó izgalommal. A viszonylag rövid történet most is magába szippantott, nem akar túlságosan sokat mutatni, arra viszont tökéletes, hogy kikapcsolódjunk és számtalan különféle érzelmet éljünk át.
A regény cselekményének kiindulópontja egy különös kapcsolat. A harmincas Sacha színészként keresi a kenyerét, de nem igazán találja a helyét a világban, míg egy nap rejtélyes nőt pillant meg, aki még rejtélyesebb munkát ajánl neki. Tess azt kéri tőle, hogy kislánya, Sienna előtt játssza el, hogy sosem ismert édesapja régi barátja, és alkalmanként pótoljon egyfajta apaképet a lány számára. Sacha el is vállalja a munkát, közben az eltelt évek során nagyon megszereti Siennát, és Tesshez is egyre közelebb kerül. Az idillnek egy közösre tervezett vakáció vet véget, melynek során a férfi megtudja, hogy Tess, aki hozzájuk indult volna Toscana-ba, eltűnt a 2018-as genovai autópályahíd leszakadása után. Sachának hirtelen kell nagyon komoly döntéseket hoznia azzal kapcsolatban, hogyan reagáljon a történtekre, főleg annak fényében, hogy jogilag semmi köze a kislányhoz, akit viszont valamiért édesanyja nagyon óvott az igazi családjától.
A történetnek több különböző aspektusa van, és nekem pont emiatt tetszett, hogy nem ülünk bele teljesen egy-egy nézőpontba. A 2018-as autópálya-katasztrófáról annak idején nem hallottam, elég megdöbbentő volt olvasni róla, és nagyon feszültté tette a történetet, hogy végig azon izgultam, Tessnek sikerül-e épségben megmenekülnie. Közben pedig ott van a rengeteg lélektani mozzanat, aminek a terén Sacha vitte el abszolút a show-t. Igazán érdekes figura, aki a gyerekkori élményei miatt nehezen kötődik, mégis szépen végigvezette az író, hogyan alakul ki benne fokozatosan a felelősségvállalás és a mélyebb érzelmek. Sienna fantasztikus kislány, akivel kapcsolatban mi is azt érezzük olvasás közben, hogy bármi áron meg szeretnénk óvni, így nem csoda, hogy Sacha néha irreális döntéseket is képes annak érdekében meghozni, hogy biztonságban tudhassa őt. Bár van a regénynek romantikus aspektusa, mégsem azon van a fő hangsúly, sokkal inkább azon, hogy a család nagyon sokféle lehet, és nem feltétlenül a vérségi kötelék számít, sokkal inkább az, ami a szívünkben lakozik.
Nagy erőssége volt a történetnek, hogy csodaszép tájakon játszódik, Toscana vagy akár Velence látképei szinte megelevenednek előttünk, ahogyan a hangok vagy illatok is. Ezt tovább erősítik a nagyon karakteres és szerethető mellékszereplők, főleg a toszkán szálló tulajdonosa, Chiara került közel a szívemhez. A történet tele van szívmelengető pillanattal, melyek arra emlékeztetnek minket, hogy érdemes a mának élni, és nem félni megnyílni azok előtt, akik fontosak számunkra és akik törődnek velünk. Ha valamilyen kritikát kellene megfogalmaznom, az legfeljebb az lehetne, hogy néha picit irreális vagy túl meseszerű volt a cselekmény, de az az igazság, hogy engem ez most nem zavart, mert hinni akartam, hogy csodák igenis létezhetnek, az író pedig tett róla, hogy el is higgyem.
Nagyszerű utazás volt tehát A nap felé, igazi érzelmi hullámvasút, ami garantáltan el tudja vinni az olvasót, ha hajlandó rá felülni. Olyan regény, ami remek választás lehet egy hétvégére vagy egy nyaralásra, köszönhetően az olvasmányos stílusnak és az alapvetően izgalmas történetnek. Remélem, hogy a jövőben olvashatunk még a szerzőtől, mert ez a fajta romantika és érzelmesség még pont abba a tartományba esik, amit jóízűen fogyasztok. :)
Értékelésem: 5/4
Kinek ajánlom? Azoknak, akik szeretik az érzelmesebb, mégis izgalmas történeteket.
Nyereményjáték:
Julian Sandrel regénye a toszkán tájakra repít minket, így ebben a játékban Toszkánáé a főszerep. Minden egyes állomáson találtok egy kérdést, nektek pedig nincs más dolgotok, mint a Rafflecopter megfelelő sorába beírni a helyes megfejtést.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Feladvány:
Melyik városban található Olaszország legferdébb látnivalója?
Állomáslista:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése