Magyar népmesék- A kártyajáték
A Magyar Népmesék társasjátékot régebb óta ismerem már, korábban írtam is róla a blogon (ITT). Pár hete azonban sikerült beszerezni a munkahelyemre a mese alapján készült kártyajátékot is, mely a nagy társastól teljesen független, önálló játék. A Kard és Korona által kiadott kártya ugyanúgy csodaszép, mint "nagytesója", köszönhetően Lenhardt Balázs, Gracza Balázs és Neuberger Gizella munkájának.
Engem egyébként nem könnyű kártyajátékokkal elkápráztatni, nagyon finnyás és konzervatív vagyok ezen a téren (értsd ez alatt, hogy a Snapszer-Kanaszta-Uno-tengelyen mozgok), csak akkor hoz lázba valami, ha az agyalósnak és a pörgősnek egy jófajta kombinációját mutatja. Szerencsére ennél a játéknál ez maximálisan teljesült.
A Magyar Népmesék kártyajáték alapvető célja a gyűjtögetés, ebből a szempontból picit hasonlít a römire: a pakliban 1-4-ig szerepelnek pontot érő, pozitív kártyák, ezekből kell vagy sort, vagy teljesen egyformákat gyűjteni (még Joker is van, csak itt Pinkónak hívják). A játékidő addig tart, amíg az osztás után a húzópakli el nem fogy, és az nyer, akinek végül a legtöbb pontot sikerül összegyűjtenie. Ez eddig egyszerűen hangzik, viszont van néhány trükkös dolog is. Mindjárt itt van az elején, hogy a saját körünkben csak egyetlen akciót hajthatunk végre: vagy húzunk, vagy dobunk, vagy lepakolunk. Mindezt annak fényében, hogy 8 lapnál több soha nem lehet a kezünkben.
Ráadásul nem csak pozitív lapok vannak a pakliban, hanem negatívak is, amiktől érdemes minél előbb megszabadulnunk, ugyanis ha valaki felhúzza a pakliból a 3 db Éjfél-kártya egyikét, akkor minden kezünkben lévő ilyet le kell pakolni, és a végén le kell vonnunk az értéküket az összpontszámunkból. Persze sokat elárul a személyiségemről, hogy pont ezek a lapok tetszenek a legjobban, kisgömböc és ordas farkas, hát mégis mennyire király már! :)
Aztán vannak itt mindenféle akciókártyák is, amik tovább bonyolítják a játékot, illetve amelyekkel kellemesen megszívathatjuk a társainkat. Ilyen például az, amelyikkel elhúzhatunk, vagy amelyikkel átadhatunk lapokat egy tetszőleges játékosnak.
Összességében nekem nagyon bejött ez a kártya, kellett egy kis idő, amíg minden részletét felfogtuk, de utána már nagyon pörgős lett a játék. Külön pozitívum, hogy ketten is élvezhető, és viszonylag sokan, nyolcan is játszhatják egyszerre. A doboz 4 éves kortól ajánlja, én ezt kicsit korainak érzem, de kisiskolásoknak már biztos megfelelő. Az meg már csak hab a tortán, hogy az illusztrációk-a meséhez hasonlóan-gyönyörűek és viccesek, így zárszóként fogadjátok szeretettel a Rest leány képét, aki még ahhoz is rest volt, hogy epiláljon.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése