A fák beszéde

Hála az őszi szünetnek, megint volt egy kis időm arra, hogy elbíbelődjek valamilyen technikával, és új bejegyzés készülhessen a Könyv extrákkal rovatba. Azt már egy ideje kigondoltam, hogy a könyv, amihez kapcsolódóan szeretnék készíteni valamit, Peter Wohlleben Érted a fák beszédét? című kötete lesz (értékelés ITT), csak még abban nem voltam biztos, honnan is közelítsem meg a kérdést.

Néhány hónappal ezelőtt sikerült a hobbiboltban beszereznem egy olcsó pirográfot (egész pontosan kettőezerpárszáz forintért), amit még nem volt érkezésem rendesen kipróbálni, így adta magát az ötlet, hogy azzal eszkábáljak valamit. És ha már fákról beszélünk, jól illeszkedik a téma, hogy egy fáról készült képet készítsek el egy készen kapható fadarabra, amit utána kiszögelhetek a falra dekoráció gyanánt.

Az előkészületeket tekintve nem volt nehéz dolgom, csak egy megfelelő munkaterületet kellett kialakítanom, illetve olyan felületet, amire ráhelyezhetem a forró eszközt, amikor éppen nem használom. Aztán szükségem volt még egy fogóra is, amivel cserélgetni tudom majd a különböző fejeket, ugyanis ezeket szintén nem lehet használat közben puszta kézzel megfogni. Mielőtt nekiláttam volna a fadarabnak, előre felrajzoltam ceruzával a kiválasztott mintát, így tulajdonképpen csak a meglévő vonalakat kellett áthúznom a gravírozóval.

Fontos, hogy a konkrét használat előtt ismerkedjünk az eszközünkkel és a különböző, cserélhető fejekkel. Erre teljesen alkalmas egy darab fa, amire nincs szükségünk, először ezen próbálgattam, milyen vonalakat, milyen intenzitással tudok készíteni. Értelemszerűen minél forróbb a fej, annál könnyebben ég bele a minta, szóval tényleg sok gyakorlásra van szükség ahhoz, hogy magabiztosan tudjuk kezelni a pirogravírozót. Szerencsére ez egy elég hálás technika abból a szempontból, hogy akkor is tudunk mutatósabb dolgokat készíteni, ha még eléggé kezdők vagyunk ezen a téren (én például nagyon szenvedtem az egyenletes vonalakkal). Ennél a képnél főleg csak az egyik, görbe fejjel dolgoztam, nekem az volt kényelmes, de biztos, hogy nagyon sok mindent ki lehet még hozni a többiből is kellő mennyiségű gyakorlás után.

Ha nem is lett minden részletében tökéletes, én azért elégedett voltam a végeredménnyel, főleg azért, mert az előkészületekkel együtt sem telt túl sok időbe. Már most gondolkodom rajta, milyen tárgyakon gyakorolhatnék, illetve milyen apró ajándékokat készíthetek még ezzel a technikával. Úgyhogy jó szívvel ajánlom mindenkinek, kezdőként teljesen jól elboldogulhatunk egy olcsóbb eszközzel, csak fontos, hogy a forróság miatt óvatosan bánjunk vele. Az elkészült képet kiszögelhetjük a falra, vagy egyszerűen neki is támaszthatjuk valaminek, jól fel tud dobni akár egy könyvespolcot is. 

Ha pedig a könyv is felkeltette az érdeklődéseteket, feltétlenül szerezzétek be (ITT megrendelhető), ugyanis rengeteg kulisszatitkot megtudhattok belőle a fák életéről, kicsiknek és nagyoknak egyaránt hasznos és szórakoztató olvasmány! :)