Molly Southbourne ezer halála (értékelés és nyereményjáték)
Az Agave Kiadó egy újabb különlegességet hozott el számunkra, ami nem más, mint Tade Thompson kisregénye, a Molly Southbourne ezer halála. A horror és a weird műfaji jellemzőit egyaránt felvonultató, borzongató történetben egy nem mindennapi lány, Molly sorsát ismerhetjük meg, aki szó szerint önmaga ellen harcol, amióta csak él. Tartsatok öt bloggerünkkel, és nyerjétek meg a Kiadó által felajánlott példányt!
Kiadó: Agave Kiadó, 2021
Oldalszám: 128 oldal
ISBN: 9789634199496
Eredeti cím: The Murders of Molly Southbourne
Fordította: Molnár Berta Eleonóra
A könyvet ITT tudod megrendelni!
Nagyon izgatottan vártam Tade Thompson kisregényét, már amikor először megpillantottam a borítót és olvastam a fülszöveget, tudtam, hogy kell nekem ez a bizarr történet. A várakozásaim tehát hatalmasak voltak, amint megkaparintottam a könyvet, be is zárkóztam és leheveredtem vele, mondván, hogy márpedig én innen fel nem állok addig, amíg ki nem végeztem. Szerencsére nem kellett csalódnom, nagyszerűen alakult a kapcsolatunk Mollyval, és bár a történet végével voltak kisebb problémáim, még így is azt mondom, hogy annyira eredeti volt az alapötlet és a cselekmény, hogy meg tudok érte bocsátani.
Fülszöveg:
A szabályok egyszerűek:
Ha látsz egy lányt, aki úgy néz ki, mint te, fuss! Ha nem tudsz, harcolj!
Ne sebesülj meg!
Ha mégis, és vérzel: felmos, felgyújt és fertőtlenít!
Ha lyukat találsz, keresd meg a szüleidet!
Amióta csak az eszét tudja, Molly Southbourne rendszeresen végignézi a saját halálát. Akárhányszor vérzik, egy másik molly születik, aki minden ízében hasonló Mollyhoz, és a lány elpusztítására törekszik.
Molly számos módon képes végezni önmagával, de azzal is tisztában van, hogy amíg él, vadászni fognak rá. Nem számít, mennyire precízen követi a szabályokat, a mollyk előbb-utóbb rátalálnak. Vajon sikerül-e megfékeznie a vérontást, vagy egy hasonmása által éri el a végzete?
Tade Thompson Nommo-díjas kisregénye a horror és weird műfajok eszköztárából építkezik, és egy olyan hátborzongató történetet mesél el, amihez foghatóval még nem volt dolgunk.
Véleményem:
Nagyon izgatottan vártam Tade Thompson kisregényét, már amikor először megpillantottam a borítót és olvastam a fülszöveget, tudtam, hogy kell nekem ez a bizarr történet. A várakozásaim tehát hatalmasak voltak, amint megkaparintottam a könyvet, be is zárkóztam és leheveredtem vele, mondván, hogy márpedig én innen fel nem állok addig, amíg ki nem végeztem. Szerencsére nem kellett csalódnom, nagyszerűen alakult a kapcsolatunk Mollyval, és bár a történet végével voltak kisebb problémáim, még így is azt mondom, hogy annyira eredeti volt az alapötlet és a cselekmény, hogy meg tudok érte bocsátani.
Molly értelmes, érzékeny kislány, ugyanakkor más, mint a többiek. Nagyon, nagyon más. Molly számára ugyanis elég egy csepp vér elhullajtása, hogy a nyomában újabb és újabb mollyk szülessenek, akik az életére törnek. Molly hamar megtanulja szülei segítségével, hogy harcolnia kell, ha nem akar meghalni, így az élete teljesen természetes részévé válik mind a gyilkolás, mind a maga után való eltakarítás. Bár nem nevezhető mindez átlagos gyermekkornak, szülei támogatása és kiképzése sokáig segít abban, hogy Molly felülkerekedjen a nehézségeken, egy idő után azonban szeretné a saját életét élni. Fiatal felnőttként egyre inkább foglalkoztatja a mollyk mibenléte és saját identitása, így a történet legalább annyira tekinthető drámának vagy fejlődéstörténetnek, mint horrornak.
Kezdem azokkal a dolgokkal, amik igazán tetszettek. A kisregény alaptörténete szerintem fantasztikus, egyszerre bizarr és rémisztő (hiszen gondoljunk csak bele, milyen lehet, ha a saját, tökéletes másunk jelenik meg éjjel az ágyunk mellett és próbál megölni), ugyanakkor elgondolkodtató is. Mollyban teljesen érthető módon merülnek fel a saját létezésével kapcsolatos kérdések, nem csak azzal kapcsolatban, hogy miért különbözik ennyire a többi fiataltól, hanem azzal is, hogy vajon a gyilkosságok alkalmával nem veszít-e el egy darabot saját magából. A cselekmény végig nagyon mozgalmas, számos ijesztő vagy éppen hátborzongató jelenettel, attól pedig különösen sejtelmes és misztikus volt az egész hangulata, amíg semmit nem lehetett tudni arról, hogy ezek a mollyk pontosan hogyan és miért jönnek létre. És itt el is érkeztünk ahhoz a ponthoz, ahol a problémáim kezdődtek. A történet vége felé sok mindenre kapunk valamiféle magyarázatot, ami szerintem nagyon nem tett jót ennek a történetnek. Én szeretem az olyan horrort, ahol titok van, ahol nekem olvasóként nem kell mindent értenem, egyszerűen csak természetes alaphelyzetként elfogadhatok valamit, amire egyébként nincsen magyarázat. A szájbarágós okfejtések sokszor a misztikum rovására mennek, itt legalábbis ezt éreztem, jobban szerettem volna a homályban maradni.
Ahogy feljebb is írtam, nekem még ezzel együtt is az év egyik legérdekesebb olvasmánya volt a Molly Southbourne ezer halála, és igazából a befejezés ellenére is sajnáltam, hogy mindössze 128 oldalas a könyv. Kíváncsi vagyok, hogy a folytatásban milyen irányt vesz a cselekmény (meg hát arra is, hogy összesen hány folytatás várható, mennyiben indokolt, hogy az író nem egy, hosszabb regényt írt, hanem több, különálló "epizódot"), főleg annak fényében, hogy sok kérdés így is nyitva maradt. Nagyon kíváncsi vagyok Molly további fejlődésére, személyiségének alakulására, szerintem ebben van az egyik legnagyobb potenciál, amit érdemes lenne kiaknázni a horrorisztikus jelenetek mellett. Mint főhős, nekem egyébként nagyon tetszett, pont amiatt, hogy a karaktere nem tekinthető egyértelműen feketének vagy fehérnek, sok olyan döntése vagy megnyilvánulása volt, amivel nehéz volt szimpatizálni, ami viszont épp azért volt hiteles, mert tudjuk, mennyire extrém gyerekkora volt. A történet többi szereplője nem is volt különösebben lényeges (persze kivéve magukat a mollykat), a cselekményt elmozdították a szükséges irányba, viszont abszolút érezhető, hogy a szerző teljes egészében Mollyra fektette a hangsúlyt.
Összességében tehát pozitív a véleményem, szerintem ez egy olyan történet, ami igazi ínyencség lehet mindenki számára, aki szereti a különlegesebb horror-sztorikat vagy a bizarr alapötleteket, ijesztő, néha naturális, de még a komfortzónámon belüli tartományban, és a cselekmény mellett fontosak benne a filozófiai, identitással kapcsolatos kérdések is. A végéért tényleg kár egy kicsit, de bízom benne, hogy a második részben kárpótolva leszek a kisebb problémáim miatt. Azt még muszáj megemlítenem, hogy a magyar borító elképesztően jól néz ki, sokkal jobban tetszik, mint az eredeti, úgyhogy ismét le a kalappal a Kiadó és Faniszló Ádám előtt. Örülök, hogy valami végre újra be tudott úgy szippantani - ha csak két órára is - , hogy megszűnjön körülöttem a külvilág.
Értékelésem: 5/4,5
Kinek ajánlom? Mindenkinek, aki szereti a bizarr, furcsa, borzongató, mégis elgondolkodtató történeteket.
Nyereményjáték:
Nyereményjáték:
Ha már a történet főhőse Molly, mi is a mollyk nyomába eredünk! Minden állomáson találtok egy idézetet, ami egy olyan regényből származik, melynek egyik főbb szereplőjét így hívják. A ti dolgotok, hogy a regény címét beírjátok a rafflecopter-doboz megfelelő helyére!
Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.
Feladvány:
“Jó dolog, ha az embernek olyan barátai vannak, akik megértik, ha egyik pillanatban sírni támad kedve, a másikban nevetni..”
Állomáslista:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése