Emma csöndje (értékelés és nyereményjáték)
Gimesi Dóra legújabb könyvével a környezetvédelem fontosságára hívja fel a figyelmet. A történet főszereplője Emma, egy igazán csendes kislány, aki nehezen találja a hangot az emberekkel. Borzasztóan megviselik a különböző éles hangok és zajok, különösen az iskolába. Az egyetlen hely, ahol igazán jól érzi magát, az az akvárium, ahol tengerbiológus szülei dolgoznak. Tartsatok velünk, ismerjétek meg Emma történetét és kedves kis tengeri barátait és ha nektek kedvez a szerencse meg is nyerhetitek a könyv egy példányát.
Kiadó: Pagony, 2022
Oldalszám: 48 oldal
ISBN: 9789635871438
Illusztrálta: Takács Mari
A könyvet ITT tudod megrendelni!
Fülszöveg:
Emma épp két hete, három napja és tíz perce jár iskolába. Más, mint az osztálytársai: különösen érzékeny a zajokra, és retteg, ha meg kell szólalnia mások előtt. De az állatok között jól érzi magát. „A halakat értem. Meg a bálnákat, delfineket, lamantinokat, rozmárokat, narválokat, rákokat, szivacsokat, tengeri csillagokat.”
Egy nap legyengült kardszárnyú delfin érkezik az akvárium állatkórházába. Fülöp, a kis delfin nem találja a helyét a többi állat között, de nem maradhat a kórházban, hiszen láthatóan semmilyen betegsége nincsen. Egyedül Emma képes megérteni őt, csak ő tud segíteni rajta. De ehhez le kell győznie önmagát. Nem lehet többé kicsi, láthatatlan tengeri uborka az akvárium fenekén.
Okos, érzékeny, gyönyörű mesekönyv Gimesi Dórától, Takács Mari csodálatos képeivel.
Véleményem:
Gimesi Dórától korábban még nem olvastam semmit, bár már régebben szemeztem egyik kötetével, a Csomótündérrel. Örülök, hogy végre sort kerítettem rá, hogy megismerkedhessek vele, főleg azért, mert az Emma csöndje egy igazán érzékeny és aranyos történetnek ígérkezett. Az már önmagában jó kezdet, ha egy mesében lamantinokról, narválokról vagy tengeri csillagokról olvashatok, de még ennél is jobban érdekelt a főszereplő kislány, aki a fülszöveg szerint igazán különleges. Nem is kellett csalódnom, nagyon tetszett ez a rövid kis kötet, amiben a szöveg és az illusztráció harmonikus egységet alkotott, ráadásul fontos mondanivalót is közvetít több témában is.
Történetünk főhőse tehát Emma, aki nemrég kezdte az iskolát. Hamar kiderül, hogy kiemelkedő intelligenciája ellenére mennyire nehezen találja meg a hangot kortársaival, az iskolában sokszor zavarja a rengeteg zaj és a nyüzsgés, szívesebben teszi fel fülhallgatóját, hogy kizárja a külvilágot. Emiatt van, hogy piszkálják a többiek, egy ilyen incidens komolyabb konfliktusba torkollik, miután Emma pár napig nem mehet be az osztályába. Persze ez neki nem okoz olyan nagy gondot, hiszen így bemehet tengerbiológus szülei munkahelyére, ahol csodálatos teremtményekkel találkozhat. Ráadásul Emma nem csupán nézegeti ezeket az állatokat, hanem beszélgetni is tud velük, pontosan érti, mire van szükségük és mit szeretnének.
Az állatkórház mindennapjai kicsit felbolydulnak, amikor egy, korábban a partra vetődött kardszárnyú delfin kerül hozzájuk. Az orvosok nem találnak semmi rendkívülit a delfin egészségi állapotában, Emma mégis úgy gondolja, hogy oka van félős és barátságtalan viselkedésének, ő pedig ki is fogja deríteni, hogy pontosan micsoda. A többi állattal összefogva igyekeznek segíteni az új jövevénynek, és a kaland talán arra is jó lesz, hogy Emma erőt merítsen belőle, és jobban be tudjon illeszkedni az osztályába, illetve megértetni a többiekkel, hogy neki magának mire van igazán szüksége.
A történetnek több nagy erőssége is van azon túl is, hogy egy kedves, aranyos mese. Először is, több ponton előkerül a környezetvédelem fontossága. Emma kis barátai sokat mesélnek arról, milyen veszélyek leselkednek rájuk a tengerben, amiknek fő okozója az ember. Emma igyekszik ezeket a gondolatokat, veszélyeket kihangosítani, és a felnőttek figyelmét is felhívni arra, hogy jobban kell vigyázniuk a tengeri teremtményekre. A másik fontos üzenet Emma személyével kapcsolatos. A karakterén keresztül már a kisebb gyerekek is tapasztalhatják, hogy nem vagyunk egyformák, vannak olyan gyerekek, akik máshogy viselkednek, más dolgok zavarják őket, mint a többséget, és fontos, hogy ezekre legyenek tekintettel. Nekem tetszik, hogy Emma nincs felcímkézve a mesében, nincs bekategorizálva valamilyen SNI-csoportba, hiszen a gyerekek nézőpontjából nem is az a lényeg, hogy tudják, mit jelent diszgráfiásnak vagy éppen autistának lenni. Éppen elég, ha nyitottak és elfogadók egymással szemben, és igyekeznek úgy viselkedni, hogy azzal ne bántsanak másokat.
Összességében nagyon elégedett vagyok ezzel a mesével, a szöveg szerintem iskolás kortól felfelé teljesen emészthető, Takács Mari rajzai pedig nagyon jól illettek a történethez (külön tetszettek a vegyes technikával készült rajzai, ahol a ceruzavonalak és a színes képek egészítik ki egymást). Fontos és értékes tartalmat közvetít, amit érdemes lenne minél több gyerkőccel- vagy éppen felnőttel- megismertetni, ráadásul még egy szuper jó fej fehér cápa is szerepel benne. Kell ennél több a tökéletes esti meséhez? :)
Értékelésem: 5/5
Kinek ajánlom? Mindenkinek, aki szeretne egy okos, érzékeny mesekönyvet olvasni környezetvédelemről, barátságról és elfogadásról.
Nyereményjáték:
Ebben a játékban a különböző tengeri állatokra fogunk koncentrálni. Minden állomáson elrejtettük, egy a könyvben is szereplő állat nevét. Nektek nincs más dolgotok, mint az adott bejegyzésben megkeresni az általunk kiemelt betűket és a Rafflecopter megfelelő sorába beírni, hogy melyik állat nevét tudjátok kirakni az adott betűkből.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Állomáslista:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése