Karácsonyi (f)én(y)ek

Kettőt pislogtunk, és újra itt a hétvége, én pedig ígéretemhez híven jelentkezem egy újabb télies könyves meglepetéssel, amivel ünnepi hangulatba hozhatjuk magunkat és otthonunkat.:)

Arról talán még nem volt szó, hogyan szoktam kifundálni ezeket a bejegyzéseket. A rövid válasz az, hogy ez nagyon változó: van, hogy egy könyv olvasása közben jut eszembe, mit is lehetne belőle készíteni (például a múltkor a koboldóránál), viszont az is előfordul, hogy a hobbiboltban sétálgatok, amíg meg nem látok valamit, amiről eszembe jut egy könyv. Na most az utóbbi verzió esett meg, ugyanis abban a pillanatban, hogy megláttam ezt a  mintás transzparens papírt, eszembe jutott Dickens Karácsonyi éneke, valahogy ugyanazt a hangulatot idézte fel bennem. Így hát kigondoltam, hogy a papír felhasználásával egy mécsestartót fogok készíteni, üres befőttes üvegem úgyis annyi van, mint a fene,  és üvegfestékem is maradt a múltkorról.

A papíromat méretre vágtam úgy, hogy szépen körbeérje az üveget, illetve még annyival jobban is, hogy az egyik végét hozzá lehessen ragasztani a másikhoz. Ezzel a lépéssel vigyázni kell, mert ez a papír igen randa lesz, ha ragasztó kerül rá, szóval tényleg csak óvatosan szabad bekenni a legszélén. Miután ezzel elkészültem, az ezüstszínű kontúrfestékkel húztam egy-egy körívet a papír fölé és alá, majd száradás után kifestettem a szabadon maradt részeket kék üvegfestékkel. Amikor ez is megszáradt, már csak egy darabka spárgát kellett rábiggyesztenem az üvegre, hogy még hangulatosabb legyen. 

Természetesen egyéb módokon is díszíthetjük az üveget, ami csak eszünkbe jut, mindenesetre ez a papírfajta jó kiindulópont, ugyanis áttetsző állagával nagyon szépen mutat a gyertyafényben. Én úgy döntöttem, a könyvespolcomat fogja díszíteni, szigorúan elemes mécsessel, biztos, ami biztos.:)