HiSztorik- Sam Barone: A ​birodalom hajnala

Sam Barone: A birodalom hajnala

(Eskkar Saga 1.)

I.P.C., Budapest, 2010, 

ISBN: 9789636353759

Fülszöveg:

Ötezer évvel ezelőtt, a Tigris keleti partján az emberiség történelme új szakaszba lépett… Két életforma, két jelentőssé vált népcsoport: a „sártúrók” és a nomád harcos „barbárok” csapnak össze az emberiség történelmének hajnalán. A „sártúró” falusiaknak hatékonyabb fegyverük van, mint az íj és a kard: a táplálékot adó föld, mely lehetővé teszi számukra a jólétet és számbeli gyarapodást. Orak faluja már túl nagyra nőtt ahhoz, hogy Thutmose-sin, a barbár harcosok vezére figyelmen kívül hagyhatná az erejét. Hatalmas seregével megsemmisítő csatára készül ellenük. A falu sorsa Eskkaron, a számkivetett barbáron és szerelmén, a „tudással áldott” rabszolgalányon, Trellan áll vagy bukik, illetve azon, hogy védelmi tervük meg tudja-e állítani a gyilkos hordát. A barbárok könyörtelenül nyomulnak előre, támadás támadást követ, miközben a történelem menete nem fordul vissza, sőt meg kérlelhetetlenebbül halad előre a maga útján.

Előszóként:

Ez a könyv elsősorban a témaválasztása miatt ragadta meg a figyelmemet. Izgalmas, ennek ellenére elhanyagolt hely és kor, már ami a történelmi regényeket illeti. Magyar nyelven talán ez (és a kötet folytatása) az egyetlen fikción alapuló történet (és nem szakirodalom) a világ egyik legrégebbi civilizációjáról, az ókori Mezopotámiáról. Éppen ezért meglepő, milyen kevesen ismerik. Pedig érdemes olvasni.

Értékelésem:

A birodalom (a későbbi Akkád Birodalom) hajnala egy ízig-vérig kalandregény, melyet Barone egy valós, ötezer évvel ezelőtti gazdasági- társadalmi környezetbe helyez. Az alapkonfliktust két világ, két életmód, két szemléletmód ütköztetése jelenti, mert mindkettő csak a másik kárára tud teret nyerni, fennmaradni. A történet színhelye egy folyó menti földművelő falu, Orak, mely gazdálkodásának és kereskedelmének köszönhetően gyorsan népesedik, gazdagodik. Ezzel azonban óhatatlanul is kivívja a nomád törzsek figyelmét, rabló hadjárataik kereszttüzébe kerül. Nemcsak a könnyű és gazdag zsákmány ígérete vonzza oda a „barbárokat”, hanem azon megfontolás is, hogyha a falu túlságosan megerősödne, később már nem tudnának győzedelmeskedni felettük. A tét tehát nem akármekkora: az emberiség továbbfejlődésének iránya.

Részlet a könyvből

Ahhoz, hogy Orak meg tudja védeni magát és fennmaradjon, a szervezettség egy következő szintjére kell eljutnia. Ebben lesz a falusiak segítségére Eskkar, az iszákos katona, a kívülálló, aki maga is az alur merikik törzséből származik, így jól ismeri az ellenséget. Ráadásul a családja kiirtása miatt bosszúra szomjas. De vajon sikerülhet-e véghezvinnie egy ekkora feladatot? Az ellenség könyörtelen és tapasztalt harcosokból áll, neki pedig egyszerű földművesekből kell hadsereget verbuválnia (a regény ebből a szempontból erősen hajaz a Hét mesterlövész című film alaptörténetére). Ráadásul a védelem megszervezése során számtalan konfliktussal kell szembenéznie: bizalmatlansággal, belső hatalmi harcokkal, árulással, féltékenységgel, gyűlölködéssel.

Közhelyszerű megállapítás, hogy minden sikeres férfi mögött áll egy erős nő. Jelen esetben is így történik, Eskkar szerelme, a nemesember lányából lett rabszolga Trella tanácsait követve küzd meg az akadályokkal, aki a korát meghazudtoló (15 éves!) bölcsességgel irányítja a férfit. És akkor el is érkeztünk a regény egyik gyenge pontjához: Trella alakja számomra erősen túlzásnak tűnt. Elfogadom, hogy hasonló szerepvállalásra nevelték, de ennyire érett gondolkodás és előrelátás így is életszerűtlen. Ő az, aki felismeri, hogy nem elég legyőzni a barbárokat. Ahhoz, hogy Eskkar az ostrom után is fenn tudja tartani pozícióját, egyáltalán életben tudjanak maradni, a felkészülési időszak során önálló hatalmi tényezővé kell válniuk. Itt köszön vissza a történetből Barone pszichológus végzettsége: végtelenített, és sokszor fölösleges ismétléseket tartalmazó belső monológok segítségével elemzi újra és újra a kialakult helyzetet, ugyanakkor szemléletesen ábrázolja milyen fontos szerepe van az emberek és a tömegek megnyerésének, manipulálásának.

Ur-Nammu. Kép forrása: www.thefix.com

És persze nincs kalandregény izgalmas csaták nélkül. A kötet második felében már a harcoké a főszerep, melyek során érdekes színt hoz a történetbe egy másik barbár törzs, az ur nammuk felbukkanása. Több mellékszereplőt megkedveltem annyira, hogy volt kinek az életéért izgulnom.

Ugyan a regényben megjelenik a váltott szemszög – olykor bepillanthatunk az alur merikik táborába is- de ez sajnos csak ritkán történt meg. Pedig szívesen bekukucskáltam volna többször is a vezérük, Thutmose-sin fejébe, különösen az ostrom során. Érdekes lett volna olvasni, hogyan értékeli a kialakult hadi helyzetet, és hogyan alakítja hozzá a saját stratégiáját.

10-es skálán 9 pont, ami elsősorban a témaválasztásnak jár. Ajánlom mindenkinek, aki szereti a történelmi kalandregényeket és/vagy érdeklődik az ókori civilizációk iránt. Ugyan túl sok fordulatot nem sorakoztat fel a cselekmény, de végig olvasmányos, eseménydús. A regény további értéke, hogy a védelemre való felkészülés kapcsán betekintést nyerhetünk a korabeli települések mindennapi életébe, gazdálkodásába, hatalmi berendezkedésébe, a mesteremberek munkájába, a használt eszközök és fegyverek arzenáljába.

Jehuka