Mindig is éjjel lesz

Fülszöveg:

A tökéletes házaspár. A tökéletes gyilkosság. Senki nem feltételezné, hogy az elismert bíró és az elegáns felesége egy drogos prostituálttal beszél meg találkozót. Azt pedig végképp nem, hogy a lányt megölik és eltemetik a patinás, ódon villájuk kertjében.

A Fitzsimon házaspár mélyen hallgat a gyilkosságról. A nő mindent megtesz, nehogy a fia tudomására jusson a szörnyű titok. A férfi viszont lelkileg és idegileg kezd szétesni.

De a fiú nem olyan naiv, mint ahogy a szülei képzelik. Talán nem is annyira ártatlan. És a legnagyobb probléma, hogy szinte rögeszmésen érdeklődni kezd a prostituált családja iránt…

Véleményem:

A fülszöveg tartalma és az eddigi pozitív visszajelzések egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy felkeltsék az érdeklődésem Liz Nugent regénye iránt. Reméltem, hogy egy izgalmas, agyafúrt csavarokkal teleszőtt lélektani thrillert kapok majd, arra viszont nem számítottam, hogy a végeredmény egy kicsit más, és egy kicsit több is lesz.

Ugyanis ez a történet kicsit formabontó abból a szempontból, hogy, bár gyilkossággal indul, nem a tettesek utáni nyomozás áll a középpontjában, hiszen a bűntény szinte minden részlete adott már az első lapokon. Kicsit meg is ijedtem, hogy ha már az elején ellőtte a szerző a poént, akkor mégis miről lesz majd szó 400 oldalon keresztül, hogyan fogja fenntartani a feszültséget és az érdeklődést. Hamar bebizonyosodott, hogy van ám itt a tarsolyban sok más is a konkrét tényeken kívül, ami bőven elegendő ahhoz, hogy egy kiváló regény kerekedjen ki a történetből.

Az eseményeket három szereplő váltott szemszögén át ismerhetjük meg. Az első ilyen szereplő Lydia, a fülszövegben is ismertetett  gyilkos házaspár női tagja. Elég hamar szembesülünk azzal, hogy a tökéletes felszín mögött az asszony szörnyű titkokat rejteget, és rendkívül beteges módon viszonyul szeretteihez. A másik főszereplőnk Laurence, a házaspár fia, aki még csak 17 éves volt a gyilkosság idején. Az eset évekkel később sem hagyja nyugodni, a tudás, aminek a birtokába került, örökre meghatározza az életét. Értelmes és érzékeny fiatalembernek ismerjük meg, de az eltorzult családi kapcsolatoknak és titkoknak köszönhetően borítékolható, hogy az ő személyisége sem képes egészséges irányban fejlődni. A harmadik személy, akinek a narrációjában olvashatunk, Karen, a meggyilkolt nő húga. A három karakter közül ő az, aki a tisztaságot és ártatlanságot képviseli a történetben, de mivel őt sem hagyja nyugodni, hogy mi történhetett azon a végzetes éjjelen, kénytelen alámerülni a sötét és kegyetlen titkokba.

Ahogyan az előre borítékolható, a három főhős sorsa egy idő után keresztezni kezdi egymást, ami elképesztő feszültséget teremt a történetben. Igazából már mi sem azon izgulunk, hogy derüljön ki a teljes igazság (mert bár sok mindent tudunk, azért egy pillanatig se gondoljuk, hogy mindent), inkább azért, hogy amikor Karen számára is összeállnak a kirakós darabkái, ne fulladjon óhatatlanul tragédiába minden. 

Zseniális ez a regény abból a szempontból, ahogyan a diszfunkcionális családi minták és kötődések életre gyakorolt hatását ábrázolja. Mind a három főszereplő rendkívül kidolgozott és részletgazdag, olyan olvasni róluk, mintha egyenesen belebújnánk a fejükbe. Ennek köszönhetően még akkor is sikerült kicsit mindhármukkal azonosulnom, amikor a legkevésbé sem értettem egyet erkölcsi szempontból a cselekedeteikkel, hiszen legalább azt pontosan értettem, mit miért gondolnak vagy tesznek. 

Nagyon hamar a végére értem, és nem csak a szellős és jól olvasható tördelés miatt, hanem azért is, mert folyamatosan fent tudta tartani az érdeklődésemet. Abból a szempontból pedig mindenképpen egyedinek mondható, hogy ezt az érdeklődést nem a tények ismerete iránti igény táplálta, hanem a szereplők sorsával kapcsolatos kíváncsiság. Nagyon szerettem volna tudni, hogy egy ilyen történet milyen befejezéssel zárul, és bár nem lőhetem le a poénokat, annyit elmondhatok, hogy az írónő bőven tartogat csavart és fordulatot még az utolsó pillanatban is. Ráadásul az egész regénynek van egy különös, fojtogató hangulata, aminek köszönhetően még napokig velünk marad az olvasás élménye.

A könyvet köszönöm szépen a Lettero Kiadónak!

Értékelésem: 5/4,5

Kinek ajánlom? Úgy gondolom, ez a könyv tökéletes választás lehet mindenki számára, aki alapvetően szereti a lélektani thrillert, de a műfajon belül nyitott az újszerű megközelítésmódra.