Nevelj jedit!- A képzelet pedagógiája

Fülszöveg:

Valóban ​olyan vonzó iskola a Roxfort, ahol mindennaposak a tanári zaklatások és ahol halálos csapdák leselkednek a diákokra? Milyenek is valójában a roxforti tanárok és mennyire is erkölcsösek Voldemort ellenfelei? Miben hasonlít és miben különbözik a Messzi-messzi Galaxis jedinevelése a Trónok harca westerosi mesterek rendjétől? Megfelel-e a tesztelmélet alapvetéseinek a Star Trek Kobayashi-Maru próbája? Ölve vagy ülve jó az éjfúria, s milyen tantárgyakat oktatna a Hibbant-szigeteki „új iskola”? Pennywise vagy a felsőbbéves zaklatók okoznak nagyobb lelki törést a diákokban? Milyen is lenne a Xavier professzor mutánsiskolájának pedagógiai programja? Milyen tudásokat preferál a Csillagközi invázió és a Végjáték képzési rendszere? 

A sci-fi politológiája kapcsán felvetett gondolatkísérlet és a fantasztikus világok utazása tovább folytatódik. Tóth Csaba, A sci-fi politológiája és a Fantasztikus világok című könyvek szerzőjének ajánlásával ezúttal tíz, a nevelés-oktatás területének avatott kutatója mutatja be a sci-fi, a fantasy és a horror világának iskolai és iskolán túli tanulási sajátosságait. A Nagy Ádám szerkesztésében megjelenő antológia további szerzői Boráros-Bakucz András, Feleky Mirkó, Galuska László, Pál Horváth László, Karlowits-Juhász Orchidea, Körtvélyesi Franciska, Lőrincz Andrea, Melinda Mikusová és Svitek Szilárd.

Véleményem:

Korábban már megjelent az Athenaeum Kiadó gondozásában egy hasonló antológia Fantasztikus világok címmel, mely kötet arra vállalkozott, hogy különböző, népszerű sci-fi/fantasy univerzumokat elemezzen társadalmi és politológiai szempontból. A könyvet annak idején mi is beszereztük, mert nagyon érdekesnek ígérkezett, de egyelőre nem sikerült sort keríteni rá. Azonban amikor megláttam, hogy egy hasonló gyűjtemény jelenik meg, csak éppen nem politológiai, hanem pedagógiai megközelítéssel, tudtam, hogy azonnal el kell majd olvasnom.

Amellett, hogy szeretek ezekben a fantasztikus világokban barangolni, neveléstudomány szakos bölcsész és pedagógus is vagyok, így úgy éreztem, ez a könyv egyenesen nekem íródott. Ráadásul a tartalomjegyzékből kiderült, hogy sok kedvenc történetem került benne feldolgozásra, például a Harry Potter, a Trónok Harca vagy az X-Men. Nagyon érdekes és szórakoztató élmény volt egy újszerű - ráadásul számomra kedves-  megközelítésből végiggondolni ezeket a történeteket és karaktereket. Emellett úgy gondolom, azzal is fontos szembenézni, hogy adott esetben milyen üzenete lehet ezeknek könyveknek/filmeknek/sorozatoknak a fiatalabb generációk számára, mik azok az elvek és értékekkel, melyeket képviselnek.

A kilenc különböző tanulmányból a fentiek mellett olvashatunk még a Star Wars, Star Trek, vagy a Végjáték univerzumáról, de ugyanígy választ kapunk arra a kérdésre, milyen pedagógiai vonatkozásai vannak Stephen King Az című regényének vagy éppen az Így neveld a sárkányodat című mesének. Látható, hogy a paletta kellően színes és változatos ahhoz, hogy mindenki találjon benne fogára való falatot, bármelyik műfaj álljon a legközelebb a szívéhez.

Az elején kicsit féltem attól, hogy rögtön olyan világokba kalauzolnak el a szerzők, amelyekben nem mozgok túl otthonosan, hiszen a sci-fi műfaján belül legfeljebb a Star Wars-ról mondható el, hogy nagyjából képben vagyok vele. Szerencsére kiderült, hogy ez egyáltalán nem okoz problémát, hiszen minden esetben megkapjuk azokat a szükséges információkat és összefoglalókat, melyeknek köszönhetően az ismeretlen filmekről vagy sorozatokról is tudunk majd gondolkodni. Nagyon érdekes volt például, ahogyan az első tanulmány összehasonlította a jedik képzését a szamurájokéval, vagy ahogy egy másik a Star Trek dilemmáit közelítette meg játékelméleti szempontból. A pedagógiai kifejezések, személyek és megközelítések számomra ismerősek voltak, de külön pozitívum, hogy úgy éreztem, akkor is érthető és emészthető lett volna minden, ha nem rendelkeznék ezzel kapcsolatos előzetes ismeretekkel.

Képek forrása: www.imdb.com

Az abszolút kedvenceim az Az-t, illetve a Harry Potter sorozatot feldolgozó tanulmányok voltak. Mindkét esetben erős szerepet kapott a bullying, vagyis iskolai zaklatás témája, a szerzők azt vizsgálták, hogy a különböző elképzelt világokban hogyan jelennek meg az ezzel kapcsolatos jelenségek és problémák, sőt, még tovább is gondolták azokat abból a szempontból, hogy milyen tanulságokat vonhatunk le belőlük a saját korunkra és világunkra nézve. Ezt a témát különösen fontosnak érzem, amivel nem lehet eleget foglalkozni (annak idején ebből írtam az egyik szakdolgozatomat is), és számomra is sikerült új szempontokat adnia a könyvnek a további gondolkodáshoz.

Tetszett, hogy a puszta elemzésen és filozofáláson túl a kötet nagyon problémaérzékenyen reagál bizonyos társadalmi kérdésekre, a témából adódóan persze különös tekintettel az oktatás és nevelés jelenlegi helyzetére. Bár ennek a könyvnek elsődleges célja a szórakoztatás, és nem feltétlenül kell önálló neveléstudományi szakkönyvként értelmezni, megkockáztatom, hogy így is helye van a téma aktuális és fontos irodalmai között. És bár ez végképp nem volt direkt módon megfogalmazott célja, szerintem rengeteg ötletet és lehetőséget rejt magában azzal kapcsolatban, hogy egy gyakorló pedagógus hogyan csempészheti be a fantasy- és sci-fi irodalmat a középiskolás diákokkal való munkába. 

Egy szó mint száz, szerintem ez a kötet nagyon igényesre és szórakoztatóra sikeredett. Bár sok szerző különböző munkáit tartalmazza, mégis teljesen egységesnek éreztem a stílust és a színvonalat tekintve. Akár a fantasztikus világok iránti rajongás, akár a pedagógiai érdeklődés motivál valakit az elolvasására, szerintem meg fogja benne találni a számításait, ha pedig hozzám hasonlóan mind a két tényező szerepet játszik, akkor garantáltan megnyalhatja mind a tíz ujját. :)

A könyvet köszönöm szépen az Athenaeum Kiadónak!

Értékelésem: 5/5

Kinek ajánlom? Elsősorban azoknak az olvasóknak, akik szeretik kedvenc történeteiket elemezni/boncolgatni, és akikhez a társadalmi problémák és kérdések legalább olyan égetően fontosak, mint a varázspálca vagy a fénykard helyes használata.