Ezer hajó (értékelés és nyereményjáték)

 


A ókori görög történelem szerelmesei újabb nagyszerű regényt tarthatnak a kezükben. Mindannyian hallottunk már a trójai háborúról. Azt azonban nem tudjuk, mi lett a sorsuk azoknak a lányoknak, nőknek és asszonyoknak, akikre általában az események mellékszereplőiként gondolunk. Az Ezer hajó az ő szemszögükből meséli el a háború történetét. Tartsatok velünk, ismerjétek meg Natalie Haynes regényét és merüljünk el együtt a ebben a lenyűgöző történetben. 



Kiadó: General Press, 2022
Oldalszám: 304 oldal
ISBN: 9789634526049
Eredeti cím: A Thousand Ships
Fordította: Szántó András


A könyvet ITT tudod megrendelni!


Fülszöveg:

Az Akhilleusz dala rajongóinak

Ez nem egy vagy két nő története. Ez mindannyiuk története.

Az éjszaka közepén Aineiasz felesége, Kreúsza arra ébred, hogy szeretett városa, Trója lángokban áll. A tíz éve tartó háborúnak vége, a görögök győztek. Az asszony kétségbeesetten próbál menekülni a tűz elől, hogy elérje a városkaput, és reményei szerint találkozzon kedves férjével és kicsi fiával. Az utcákat azonban már ellepték a görög katonák. Vajon sikerül Kreúszának elkerülnie őket... és a végzetét?

Mindenki hallott már a trójai háborúról. Azt azonban jóval kevesebben tudják, mi lett a sorsuk azoknak a lányoknak, nőknek és asszonyoknak, akikre általában az események mellékszereplőiként gondolunk. Mi várt rájuk a háború után? Miért küzdött meg az amazon hercegnő Akhilleusszal? Hogyan cselezte ki Pénelopeia a férje trónjára áhítozó kérőit?

Az Ezer hajó az ő szemszögükből meséli el a nyugati világ egyik legnagyszerűbb és legmeghatóbb történetét.

Natalie Haynes író és rádiós műsorvezető. Íróként több műfajban is kipróbálta már magát: krimi és ismeretterjesztő könyvek is fűződnek a nevéhez. Regényeiben, valamint saját rádióműsorában előszeretettel foglalkozik az antik szerzőkkel és műveikkel. 2015-ben a klasszikus irodalom szélesebb körben való megismertetéséért a Classical Association Prize díjjal jutalmazták. Az Ezer hajó a harmadik regénye, amely szerepelt a Women's Prize for Fiction 2020-as rövid listáján.

Véleményem:

Annak idején hatalmas élmény volt számomra Madeline Miller Kirké című regénye, mely az Odüsszeiából jól ismert istennő történetét gondolja újra, egyfajta kiegészítéseként a klasszikus történetnek. Később az Akhilleusz dala szintén nagyon tetszett, így már bizonyossá vált, hogy ez a műfaj - az ókori történetek újramesélése vagy újragondolása - igazán közel áll hozzám. Pont ezért egy percig sem hezitáltam, amikor először szembejött velem Natalie Haynes Ezer hajó című kötete, mely a trójai háborút állítja a középpontba egy sajátos szemszögből. Itt ugyanis a fókuszban a különféle női karakterek állak, akik vagy a történések alakulásában játszottak szerepet, vagy megélői, elszenvedői voltak a háborús eseményeknek. 


A kötet felütéseként először Kalliopé, a múzsa előhangját olvashatjuk, akit a vak költő éppen felkért, hogy daloljon neki. Csakhogy a múzsa dalai amolyan lázadó módon nem olyan formában következnek, amit ebben a férfiak uralta világban bárki elvárna: ő ugyanis villanásaiban, látomásaiban, melyek egy-egy a múltban, vagy épp a jövőben játszódó jelenetként elevenednek meg, a nőket helyezi a középpontba, elmesélve sorsukat, szenvedésüket vagy éppen hőstetteiket. Olvashatunk például Kreúszáról, Aineiasz feleségéről, aki éjszaka arra ébred fel, hogy a város, ahol élt, lángokban áll. Egy másik történetszálban, mely több novella/fejezet erejéig is visszaköszön, a trójai nők sorsát ismerhetjük meg, akiket a háború végén a görög katonák szétosztanak maguk között és rabszolgasorba taszítanak, függetlenül attól, hogy előtte királynék vagy hercegnők voltak. Több fejezetben is követhetjük Pénelopeia történetét, pontosabban elolvashatjuk azokat a leveleket, amiket férjének, Odüsszeusznak írt, aki már egy évtizede magára hagyta őt, hogy a király oldalán harcoljon az elrabolt Helené visszaszerzéséért. Az ismertebb karakterek mellett felbukkannak nimfák, istennők, amazonok, illetve olyan szereplők is, akik az ókori történetekben csak apró, szinte láthatatlan mellékszerepet kapnak, ilyen például Theanó vagy Oinóné fejezete. A felsorakoztatott lányokban, asszonyokban, istennőkben látszólag csak annyi a közös, hogy mindannyian érintettek valamilyen módon a trójai háborúban, azonban, ahogy jobban kibontakozik előttünk a történet teljes szövete, látjuk, hogy valami többről van szó: arról, hogy egy férfiak uralta világban a nőknek is milyen fontos szerepe lehet, és néha még nagyobb áldozatokat, hőstetteket hajtanak végre, mint fiaik és férjeik. 

Bevallom, eleinte kicsit nehezen rázódtam bele a történetbe, kellett egy kis idő, amíg kiigazodtam a sok szereplő között (annak ellenére, hogy a szerző nagyon pozitív módon csokorba szedi őket a kötet elején), ráadásul az időben is ugrálunk néha. Később kezdett kibontakozni, mely történetszálak érdekelnek jobban, és melyek kevéssé. Leginkább a trójai nők, Hekabé, Kasszandra és Polüxené sorsa érdekelt, de örömmel olvastam azokat a fejezeteket is, ahol számomra kevésbé ismert nőkről olvashattam, például Iphigeniáról vagy Laodameiáról. Tetszett, hogy nagyon változatosak ezek a karakterek, volt, akivel könnyű volt azonosulni, és volt, akivel kevésbé, de mind hozzátettek egy kis szálat a nagy egészhez. Pénelopeia levelei okoztak egy kis csalódást, hiszen tulajdonképpen férje kalandjait beszéli el bennük, azokra reflektál, számomra érdekesebb lett volna arról olvasni, hogyan élte meg azokat az éveket, amíg várt Odüsszeuszra. Ugyanakkor az igazsághoz hozzátartozik, hogy az ő kicsit cinikus stílusa kifejezetten tetszett. 


A kötet nem mellőzi az erőszakosabb jeleneteket, elvégre a háború pusztítását és a szereplők kegyetlenségét nem lehet finom eszközökkel hitelesen bemutatni. Ugyanakkor a szerző egyáltalán nem volt öncélú vagy túlzó ezekben, szerintem ennyit megkövetelt a kötet. Maga az ötlet nagyon jó volt, igazán érdekes volt az ismert ókori történetet ilyen új perspektívából olvasni, ráadásul az utószóból az is kiderül, hogy komoly kutatómunka állt a könyv lapjai mögött. Talán az egyetlen hiányérzetem a nyelvezettel vagy a megfogalmazással volt. Miller kötetei esetében ki tudtam emelni a szépirodalmi minőséget és költőiséget, itt többször találkoztam olyan szóval vagy kifejezéssel, ami nekem kicsit idegen volt ebben a közegben és háttérben. 

Összességében örülök neki, hogy elolvastam Natalie Haynes történetét, legfőképpen azért, mert az általa bemutatott alakok közül többel kapcsolatban is úgy éreztem, jobban meg szeretném ismerni, és ez a jövőben biztosan arra sarkall majd, hogy utána olvassak a témának. A fejezetek szerkesztése és felépítése szintén jól átgondolt volt, és illettek ahhoz a koncepcióhoz, amit az írónő szeretett volna végigvinni. A kezdeti nehézségek ellenére sikerült belerázódnom, és tényleg csak egy kevés választotta el attól, hogy a fent említett kötetekkel egy polcra kerüljön (mármint képletesen, mert fizikailag egyébként egy polcra kerültek:)), az viszont vitathatatlan, hogy az írónő egy sajátos és fontos nézőpontból tudott újat mutatni az egyik legismertebb történetről. Remélem, a jövőben még lesz lehetőségünk tőle olvasni.

Értékelésem: 5/4,5
Kinek ajánlom? Mindenkinek, akit érdekel az ókori mitológia, a történelem, vagy szeret különleges nőkről olvasni.

Nyereményjáték:

Ebben a játékban az ókori görög történelemre és kultúrára koncentrálunk. Minden állomáson találtok egy kérdés, nincs más dolgotok, mint a Rafflecopter megfelelő sorába beírni a helyes választ. 
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Feladvány:
Mi volt a dórok leghíresebb városállama?
a Rafflecopter giveaway

Állomáslista:

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések