Hasadás (értékelés és nyereményjáték)

  

El lehet-e lopni a Nobel-díjat? Képes-e egyetlen ember megváltoztatni mindent, amit az atomról korábban tudni vélt a tudomány? Cyril Gely kisregénye az 1940-es évekbe repíti az olvasót, arra a napra, amikor Otto Hahn szobájába betoppan a múlt. Azon a decemberi napon, melyen épp a Nobel-díjat készül átvenni Stockholmban. Tartsatok a Blogturné Klub két bloggerével, ismerjétek meg a Trend Kiadó gondozásában megjelent Hasadást, s a turné végén megnyerhetitek a könyv egy példányát a Kiadó felajánlásában.

Kiadó: Trend Kiadó, 2024

Oldalszám: 208 oldal

ISBN: 9786156469250

A könyvet ITT tudod megrendelni!

Fülszöveg:

1946. december 10., Stockholm. Otto Hahn német kémikus a Nobel-díjat készül átvenni a maghasadás felfedezéséért. A délelőtti órákban váratlan látogató keresi fel szállodai lakosztályában: Lise Meitner osztrák fizikus, akivel harminc éven át szoros munkakapcsolatban és barátságban álltak Berlinben. Meitner származása miatt 1938-ban Svédországba menekült a náci Németországból, de egy ideig még intenzíven leveleztek. Bár az uránhasadásra vonatkozó felfedezésüket is közösen tették – a folyamatra Meitner adott magyarázatot –, egyedül Otto Hahn aratja le a babérokat. Képes-e a két tudós a díjátadóig megérteni a másik „igazságát”, és szembenézni saját múltbeli döntéseikkel?

Cyril Gely francia szerző regényéből színdarab is készült, amelyet A Díj címmel Magyarországon is bemutattak.

Véleményem:

Az idei év egyik nagy felfedezettje volt számomra a Trend Kiadó, mely tulajdonképpen a Móra Kiadó felnőtteknek szóló könyveit kínálja meg az olvasóknak. Az első ismerkedés során Mészöly Ágnes Nap ​aranya, Hold ezüstje című felnőtt mesekönyvét olvashattam (értékelésem ITT), majd később Mártonffy András 11 éjszaka című regényét (erről pedig ITT olvashatsz). Nem szoktam nagy szavakkal dobálózni, de a kettőből mindkettő olyan erős és meghatározó élmény volt, hogy most már kifejezetten figyelem a Kiadó újdonságait, így csaptam le arra a lehetőségre is, hogy elolvassam Cyril Gely Hasadás című kötetét. Szeretem, ha a történelem jelentős eseményeit vagy pillanatait konkrét emberi sorsokon keresztül hozza hozzám közelebb egy szerző, itt pedig pontosan ez történik. Otto Hahn és Lise Meitner történetén keresztül bepillantást nyerünk a II. világháború nehéz éveibe, azon belül is kiemelten az akkori tudományos élet sajátosságaiba, és egy, a világot megváltoztató felfedezés hátterébe és következményeibe. 

A regény fülszövege kifejezetten kíváncsivá tett. Egyrészt sokkal kevesebbet tudok a tudománytörténetről, mint szeretnék, másrészt a vékony kis kötet érzelmekben gazdag, felkavaró drámát ígért. A történet elején megismerkedünk Otto Hahn-nal, aki 1946 decemberében éppen arra készül a lakosztályában, hogy elinduljon a ceremóniára, ahol átveheti majd a maghasadás felfedezéséért járó Nobel-díjat. A helyszín és a hangulat egyből magához láncolt, az első pillanattól kezdve úgy láttam magam előtt a jeleneteket, mintha egy színházi előadást néznék (ezután nem sokkal meg is tudtam, hogy valóban készült színházi adaptáció a történethez, amit nagyon szeretnék megnézni). A német kémikus szándéka, hogy nyugodtan relaxáljon és felkészüljön a nagy pillanatra, ám egy váratlan esemény teljesen kizökkenti ebből. Nevezetesen Lise Meitner, egykori társa felbukkanása, aki 1938-ban menekült el Németországból, és aki minden jel szerint azért érkezett meg Hahn lakosztályába, hogy elszámoljon vele a múltbeli sérelmei miatt. 

Mert hát sérelmekből akad bőven. Lise élete egyébként sem volt soha egyszerű, nőként, ráadásul zsidó nőként hosszú évekbe telt, míg a tudományos életben egyenrangú félként kezdték kezelni. Amikor viszont szorgalmával és tudásával bebizonyította, hogy helye van ebben a világban, megkezdődik az a közös munka közte és Otto között, amiben tökéletesen kiegészítik és inspirálják egymást. Lise fizikusként, Otto pedig kémikusként vizsgálta a különféle részecskéket és a köztük lezajló folyamatokat, míg egészen közel nem kerültek a maghasadás felfedezéséhez. Csakhogy eljött 1938, Lisének pedig menekülnie kellett, Hahn pedig, hiába az évtizedekig tartó közös munka és Lise oroszlánrésze, végül egyedül publikálta felfedezésüket, ahogy a díjat is egyedül készül átvenni. Ez az alapvető konfliktus, ami szereplőink között fennáll, Lise pedig válaszokat akar a kérdéseire, hogy megérthesse és elfogadhassa végre, miért törölték el az emlékét, mintha sosem létezett volna. 

Ahhoz képest, hogy egy lakosztályi szobában, zömmel két szereplő részvételével zajlik a cselekmény, a regény nagy részében olyan erős a feszültség, mint a legkiválóbb thrillerekben. Cyril Gely nagyszerűen építi fel történetét, kimondottan színházszerűen, amiben természetesen az általa teremtett legkiválóbb színészek játszanak. Bár két ember konfliktusát, és annak lehetséges rendezését nézzük végig, annyi kérdést vet fel ez a rövid történet és annyi minden érdemes benne a továbbgondolásra, hogy szinte az ember nem is érti, ilyen kevés lapon hogy fér el ilyen súlyos tartalom. Egyrészt nagyon érdekes azzal szembesülni, hogy a 20. század első felében milyen nehézségekkel kellett megküzdenie egy női tudósnak, pláne akkor, amikor még a nemi előítéletekhez a fajgyűlölet is hozzáadódott. Minden tökéletesen alkalmas ahhoz, hogy elkezdjünk Lisével szimpatizálni és Hahn-ra neheztelni, de a szerző ezen a ponton is tudott csavarni, amikor a kémikus érveit, szempontjait kezdi közelebb hozni hozzánk. Mi csak állunk, olvasunk, és próbálunk igazságot tenni a két szereplő között, és valahol fájdalmas, valahol pedig katartikus megérteni azt, hogy itt nincsen igazság. Mert nem lehet igazság ott, ahol egy tudósnak szégyellnie kell a hazáját és a felfedezését, ahol egy felfedezőnek menekülnie kell amiatt, akinek született, és ahol úgy is lehetséges végleg kitörlődni a valóságból, hogy az ember életben maradt. 

Számomra nagyon izgalmas és felkavaró volt ez az olvasmány, nagyszerűen megkomponált jelenetekkel és párbeszédekkel, olyan történelmi kontextusban, melynek részletei sok érdekességet rejtenek. Nagyon bízom benne, hogy a lehető legtöbb olvasóhoz el fog jutni ez a történet, mert abszolút érdemes a megismerésre és arra, hogy az emberek beszéljenek, gondolkodjanak róla. Most már nem kérdés, hogy a Trend Kiadó bekerült az abszolút kedvenceim közé, és hálás is vagyok azért, hogy ilyen minőségi és izgalmas történeteket hoznak el a számunkra. És persze nagyon remélem, hogy a közeljövőben lesz lehetőségem megnézni a regényből készült színdarabot, mert úgy érzem, ennyi nekem nem volt elég a Hasadásból. 

Értékelésem: 5/5

Kinek ajánlom? Mindenkinek, aki szeretne egy borzasztó erős emberi drámát olvasni és többet megtudni a maghasadás felfedezéséről. 

Nyereményjáték:

A könyvhöz kapcsolódóan a női Nobel-díjasok nyomába eredünk. Minden állomáson találtok egy rövid életrajzi leírást, a feladatotok pedig, hogy a Nobel-díjas tudós vagy alkotó nevét beírjátok a Rafflecopter megfelelő sorába.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Feladvány:

1910-ben, Egyiptomban született brit kémikus, vegyész, aki 1964-ben kémiai Nobel-díjat kapott a B-12 vitamin atomszerkezetének meghatározásáért. Ugyancsak az ő nevéhez fűződik az inzulin és a penicillin szerkezetmeghatározása.

 .

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista:

09.07. Könyv és más

09.09. Szembetűnő

09.11. Szembetűnő extra