A szolgálólány meséje


Fülszöveg:

A ​regény – egy orwelli ihletésű disztópia – egy jövőbeli, vallási fundamentalista államban játszódik, ahol a főhősnőt csupán azért tartják becsben, mert azon kevesek egyike, akinek termékenysége az atomerőművek által okozott sugárszennyezést követően is megmaradt. Az ultrakonzervatív Gileád Köztársaság – a jövő Amerikája? – szigorú törvények szerint él. A megmaradt kevéske termékeny nőnek átnevelő táborba kell vonulnia, hogy az ott beléjük vert regula szerint hozzák világra az uralkodó osztály gyermekeit. Fredének is csupán egy rendeltetése van az idősödő Serena Joy és pártvezér férje házánál: hogy megtermékenyüljön. Ha letér erről az útról, mint minden eltévelyedettet, őt is felakasztják a Falra, vagy kiűzik a Telepekre, hogy ott haljon meg sugárbetegségben. Ám egy ilyen elnyomó állam sem tudja elnyomni a vágyat – sem Fredéét, sem a két férfiét, akiktől a jövője függ…
A regényt 1986-ban Nebula-díjra és Booker-díjra jelölték, 1987-ben pedig megnyerte az első Arthur C. Clarke-díjat.
A Booker- és Arthur C. Clarke-díjas kanadai írónő kultuszregényéből – a világhírű Nobel-díjas angol drámaíró, Harold Pinter segítségével – szokatlan gondolati mélységeket feltáró film is készült.

Véleményem:


Számomra a disztópiák akkor a leginkább érdekesek és hátborzongatóak, ha nincs bennük semmi különösebben természetfeletti, hiszen így sokkal könnyebb elképzelni, hogy egyszer ide is eljuthat a világ. A Szolgálólány meséje ebből a szempontból nagyon megállta a helyét, a hideg futkosott a hátamon, miközben olvastam, hiszen ha a felvázolt világ képzeletbeli is, a benne megfogalmazott gondolatok egy része nagyon is valóságos és létező a mai világban. 


Különösen érdekesnek tartom, amikor egy regényben a termékenység, nőiesség valamilyen alternatív aspektusból van megközelítve. Erre nagyon jó példa volt a Horgonyhely is, és ez a történet is. Jelen esetben a várandóssághoz vegyes érzések kötődnek: egyrészt várják a nők, hogy megtermékenyüljenek, hiszen ezen múlik a viszonylagos jólétük és biztonságuk, ugyanakkor vonakodnak is tőle, hiszen a megszületett gyermeket azonnal elveszik tőlük, nem nevelhetik fel sajátjukként. A szolgálólányok éppen ezért puszta „haszonállattá” redukálódnak, ugyanúgy gazdáik tulajdonai, mint egy bútor vagy egy autó. Nagyon sok ügyes húzással érzékelteti velünk a szerző ezt az elszemélytelenedést, számomra az egyik leghátborzongatóbb példa erre a szolgálólányok nevei: Fredé, vagy az eredeti verzióban Offred, azaz Fred tulajdona…

Egy ilyen világban szinte semmi esély nincs a lázadásra vagy arra, hogy változtassunk a dolgokon. Éppen ezért volt különösen érdekes, hogy a főhősnő vagy a többi szereplő milyen apró módszerekkel tiltakozik a fennálló rendszer ellen, még akkor is, ha csak a saját gondolataikkal teszik ezt. 

Tetszett az elbeszélés stílusa, az is, hogy ugrálunk kicsit az időben, végig fent tudta tartani az érdeklődésemet. A háttérül szolgáló világ, társadalom szépen és logikusan fel volt építve, tele apró, borzongató részlettel. Az egyetlen apró hiányosság számomra az volt, hogy vártam valami nagyobb, katartikusabb fordulatot, valamit, amiben kicsúcsosodik a regény egész feszültsége, de lehet, hogy ez csak azért van, mert már megszoktam a „túlingerelt” történeteket.:) Ugyanakkor ez lehet tudatos döntés is a szerző részéről, azt akarván, hogy a cselekmény tovább dolgozzon bennünk, és ne könnyebbüljünk meg, miután letesszük a könyvet. Hát az biztos, hogy nem könnyebbültem meg, éppen ellenkezőleg, még napokig dolgozott bennem a történet, és azok a kérdések, amelyeket felvet. 

A regénynek több feldolgozása is készült, először 1990-ben egy film, most pedig a sorozat, ami meghozta számára az igazi népszerűséget. A sorozatból még csak az első részt láttam, de eléggé meggyőző volt, úgyhogy biztosan sort kerítek rá, ha időm engedi.

 A sorozat


 A film



Értékelésem: 5/4,5

Kinek ajánlom? A klasszikusabb disztópiák szerelmeseinek egyértelműen (értsd ez alatt, akik jobban szeretik, ha nem potyognak az égből a szuperképességű zombi-tünde-vámpírok), valamint azoknak, akik szeretnek a társadalmi kérdéseken, nemi szerepeken töprengeni.  

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések