A szolgálólány meséje
Fülszöveg:
A regény – egy orwelli ihletésű
disztópia – egy jövőbeli, vallási fundamentalista államban játszódik, ahol a
főhősnőt csupán azért tartják becsben, mert azon kevesek egyike, akinek
termékenysége az atomerőművek által okozott sugárszennyezést követően is
megmaradt. Az ultrakonzervatív Gileád Köztársaság – a jövő Amerikája? – szigorú
törvények szerint él. A megmaradt kevéske termékeny nőnek átnevelő táborba kell
vonulnia, hogy az ott beléjük vert regula szerint hozzák világra az uralkodó
osztály gyermekeit. Fredének is csupán egy rendeltetése van az idősödő Serena
Joy és pártvezér férje házánál: hogy megtermékenyüljön. Ha letér erről az
útról, mint minden eltévelyedettet, őt is felakasztják a Falra, vagy kiűzik a
Telepekre, hogy ott haljon meg sugárbetegségben. Ám egy ilyen elnyomó állam sem
tudja elnyomni a vágyat – sem Fredéét, sem a két férfiét, akiktől a jövője
függ…
A regényt 1986-ban Nebula-díjra és Booker-díjra jelölték, 1987-ben pedig megnyerte az első Arthur C. Clarke-díjat.
A regényt 1986-ban Nebula-díjra és Booker-díjra jelölték, 1987-ben pedig megnyerte az első Arthur C. Clarke-díjat.
A Booker- és Arthur C.
Clarke-díjas kanadai írónő kultuszregényéből – a világhírű Nobel-díjas angol
drámaíró, Harold Pinter segítségével – szokatlan gondolati mélységeket feltáró
film is készült.
Véleményem:
Számomra a disztópiák akkor a
leginkább érdekesek és hátborzongatóak, ha nincs bennük semmi különösebben
természetfeletti, hiszen így sokkal könnyebb elképzelni, hogy egyszer ide is
eljuthat a világ. A Szolgálólány meséje ebből a szempontból nagyon megállta a
helyét, a hideg futkosott a hátamon, miközben olvastam, hiszen ha a felvázolt
világ képzeletbeli is, a benne megfogalmazott gondolatok egy része nagyon is
valóságos és létező a mai világban.
Különösen érdekesnek tartom,
amikor egy regényben a termékenység, nőiesség valamilyen alternatív aspektusból
van megközelítve. Erre nagyon jó példa volt a Horgonyhely is, és ez a történet
is. Jelen esetben a várandóssághoz vegyes érzések kötődnek: egyrészt várják a
nők, hogy megtermékenyüljenek, hiszen ezen múlik a viszonylagos jólétük és
biztonságuk, ugyanakkor vonakodnak is tőle, hiszen a megszületett gyermeket azonnal
elveszik tőlük, nem nevelhetik fel sajátjukként. A szolgálólányok éppen ezért
puszta „haszonállattá” redukálódnak, ugyanúgy gazdáik tulajdonai, mint egy
bútor vagy egy autó. Nagyon sok ügyes húzással érzékelteti velünk a szerző ezt
az elszemélytelenedést, számomra az egyik leghátborzongatóbb példa erre a
szolgálólányok nevei: Fredé, vagy az eredeti verzióban Offred, azaz Fred
tulajdona…
Egy ilyen világban szinte semmi esély nincs a lázadásra vagy arra, hogy változtassunk a dolgokon. Éppen ezért volt különösen érdekes, hogy a főhősnő vagy a többi szereplő milyen apró módszerekkel tiltakozik a fennálló rendszer ellen, még akkor is, ha csak a saját gondolataikkal teszik ezt.
Tetszett az elbeszélés stílusa,
az is, hogy ugrálunk kicsit az időben, végig fent tudta tartani az
érdeklődésemet. A háttérül szolgáló világ, társadalom szépen és logikusan fel
volt építve, tele apró, borzongató részlettel. Az egyetlen apró hiányosság
számomra az volt, hogy vártam valami nagyobb, katartikusabb fordulatot,
valamit, amiben kicsúcsosodik a regény egész feszültsége, de lehet, hogy ez
csak azért van, mert már megszoktam a „túlingerelt” történeteket.:) Ugyanakkor
ez lehet tudatos döntés is a szerző részéről, azt akarván, hogy a cselekmény
tovább dolgozzon bennünk, és ne könnyebbüljünk meg, miután letesszük a könyvet. Hát az biztos, hogy nem könnyebbültem meg, éppen ellenkezőleg, még napokig dolgozott bennem a történet, és azok a kérdések, amelyeket felvet.
A regénynek több feldolgozása is készült, először 1990-ben egy film, most pedig a sorozat, ami meghozta számára az igazi népszerűséget. A sorozatból még csak az első részt láttam, de eléggé meggyőző volt, úgyhogy biztosan sort kerítek rá, ha időm engedi.
Értékelésem: 5/4,5
Kinek ajánlom? A klasszikusabb
disztópiák szerelmeseinek egyértelműen (értsd ez alatt, akik jobban szeretik,
ha nem potyognak az égből a szuperképességű zombi-tünde-vámpírok), valamint
azoknak, akik szeretnek a társadalmi kérdéseken, nemi szerepeken töprengeni.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése