Halloween-i könyvajánló

Bár nálunk nem hivatalos ünnep a Halloween, mégis egyre nagyobb teret hódít az utóbbi években, aminek én személy szerint nagyon örülök. A hozzá kapcsolódó hangulat, a különböző dekorációk, ízek és illatok segítenek abban, hogy ráhangolódjak az őszi időjárásra és az egyre hosszabbra nyúló estékre (bevallom, kiskoromban nagyon nehezményeztem, hogy nálunk nem szokás a csokigyűjtés jelmezben, mert hát khm, már akkor is kissé édesszájú voltam:)).  Ezeken a borongós őszi estéken sokkal jobban csúsznak a kísérteties, boszorkányos, mágikus olvasmányok is, úgyhogy megpróbáltam egy kis csokorba összegyűjteni, mely könyveket ajánlom jó szívvel ezen apropóból. 

  

Részlet a fülszövegből:

Engelsfors apró, festői kis város Svédországban. Az itteni középiskola elsősei között van hat lány, akik különböznek a többiektől. Semmi közös nincs bennük, csupán az, hogy mindegyikükben természetfeletti erő lakozik. 

Épp hogy elkezdődött a tanév, amikor egy halott fiút találnak az iskola egyik mosdójában. Mindenki öngyilkosságra gyanakszik, kivéve a hat lányt. Egyedül ők sejtik az igazságot. Egyik éjjel, amikor a hold kísérteties vörös színre festi az eget, a lányok találkoznak a parkban. Maguk sem értik, mi vezette őket oda, csak azt tudják, szükségük van egymásra. Boszorkányok lettek. Egy ősi prófécia szerint kiválasztottak. 

Miért szeretem?

Annak idején, amikor ez a könyv is megjelent, nagyon felkapott volt a boszis téma, sok hasonló történetet lehetett olvasni. Engem ez a trilógia azzal vett meg magának, hogy nagyon egyedi volt a hangulata, sokkal sötétebb és borongósabb, mint a társai az ifjúsági regény kategóriában. A terjedelme ellenére gyorsan haladtam vele, és végig izgultam mind a három kötetet. 

Részlet a fülszövegből:

Az ​Appalache-hegység mélyén található egy ház, messze a civilizációtól. A Morrow család lakja, akik magányos, maguknak való emberek. Csak néha mennek be a legközelebbi városba, egyébként senkit nem zavarnak. S épp ezért senki nem megy hozzájuk kérdéseket feltenni, amikor eltűnik egy-egy fiatal lány. Pedig elég lenne csak felásni a környéküket, és Nyugat-Virginia állam legkegyetlenebb gyilkosai lepleződnének le.

Miért szeretem?

Alapvetően nem vagyok a hentelős horrorok híve, de ez a történet levett a lábamról, mert egy nagyon sajátos szemszögből mutatja be a borzalmakat, gyakorlatilag beenged minket egy olyan család életébe, ahol mindenki pszichopata vagy gyilkos. Tény, hogy ez a műfaj nagyon megosztó, de aki szereti a brutálisabb történeteket, mindenképpen tegyen vele egy próbát. 

Részlet a fülszövegből:

Senki Owens, barátainak csak Sen, egy majdnem teljesen átlagos fiú. Akkor lenne teljesen átlagos, ha nem egy hatalmas temetőben lakna, ahol szellemek nevelik és tanítják, a gyámja pedig egy magának való alak, aki nem tartozik sem az élők, sem a holtak világához. Egy fiú számára a temető tele van veszéllyel és kalanddal: ott a domb alatti vén Indigóember, ott a kapu, amely egy sivatagra nyílik, ahol elhagyott vámpírváros áll, ott a különös és rettentő lény, a szlír. Viszont ha Sen kimegy a temetőből, vár rá a Jack nevű, aki már megölte Sen egész családját…

Miért szeretem?

Általában mindenféle könyvajánlómba bele szoktam csempészni Neil Gaiman valamelyik művét, és természetesen ez egy halloween-i könyvajánló esetében sem lehet másként. Szerintem ez egy nagyon különleges történet, ráadásul, mivel kisebb terjedelmű, jó kedvcsináló lehet azoknak, akik csak ismerkednek az író munkásságával. 

Részlet a fülszövegből:

Gyerekmesékben ​a boszorkányok mindig fura, fekete kalapot és fekete köpönyeget viselnek, valamint seprűnyélen lovagolnak. Ez azonban nem egy gyerekmese, itt most az igazi boszorkányokról lesz szó. 
A legfontosabb dolog, amit az igazi boszorkányokról tudni kell, a következő. Nagyon figyeljetek, és sose felejtsétek el, amit most mondok. 
Az igazi boszorkányok hétköznapi ruhákat hordanak, és nagyon hasonlítanak a hétköznapi nőkhöz. Hétköznapi házakban élnek, és hétköznapi állásuk van.

Miért szeretem?

A történetből készült film gyerekkorom egyik nagy kedvence volt, nagyon sokszor megnéztem. Aztán később, már felnőtt fejjel volt szerencsém a könyvhöz is, ami szintén nem okozott csalódást. Nagyon ötletes és szórakoztató, és ha félelmetesnek nem is mondanám, azért kellemesen borzongató.

Részlet a fülszövegből:

A ​történet a jövőben játszódik, az emberiség nagy része egy gyorsan terjedő fertőzés áldozatává vált. A fertőzést egy különleges gomba okozza, amely a szervezetbe jutva átveszi az irányítást a gazdatest idegrendszere fölött. A fertőzöttek, a „kiéhezettek" gyorsan elveszítik személyiségüket, emberi mivoltukat, és egészséges emberek húsával táplálkoznak.

Miért szeretem?

Ha már Halloween, akkor úgy tisztességes, ha a boszik mellett teret adunk a zombiknak is.:) Ráadásul ez egy elég különleges zombis történet, ugyanis az említett lények itt nem agyatlan gyilkológépekként, hanem érző és gondolkodó gyerekekként vannak ábrázolva a regényben. Nekem tetszett ez az újszerű szempont, ráadásul a történet számos erkölcsi kérdést is boncolgat.

Részlet a fülszövegből:

Miután Kennedy Waters holtan találja édesanyját, fenekestül felfordul az egész élete. Az ideig meg sem fordul a fejében, hogy a világot valójában a sötét szellemvilág lényei irányítják. Erre akkor döbben rá, amikor egy ikerpár, Jared és Lukas Lockhart betörnek Kennedy szobájába, és elpusztítják azt a veszélyes szellemet, amelynek a lány megölése lett volna a feladata. A testvérektől tudja meg, hogy édesanyja egy titkos ősi szervezet, a Légió tagja volt, melynek célja és feladata a világ megvédelmezése egy bosszúszomjas démontól. És a szervezet öt tagját ugyanazon az estén gyilkolták meg. Most Kennedy-nek kell átvennie anyja szerepét a Légióban, hogy fényt derítsen az igazságra, és hogy életben maradjon.

Miért szeretem?

Személy szerint ez az egyik kedvenc Vörös Pöttyös könyvem, annak idején nagyon megfogott a témája és a hangulata. Igaz, hogy sok a hasonló történet a piacon, de a démonos sztori miatt talán ez a regény kicsit kitűnik a többi közül. A cselekmény eléggé akciódús és filmszerű, nem mondom, hogy világmegváltó olvasmány, de az biztos, hogy tökéletes kikapcsolódás egy esős délutánra.

Részlet a fülszövegből:

Tomi a pincébe lépve egy valódi kísértetbe botlik! Zöld szemű és ragacsos és velőtrázó a sikolya. Tomi a tapasztalt kísértetvadász, Lebbencs Hedvig segítségét kéri. Hugó, a kísértet azonban a legkevésbé sem veszélyes, cserébe ő maga is jó nagy pácban van: egy HUK (Határozottan Undorító Kísértet) megkaparintotta az otthonát. Hol kísértsen így Hugó?

Miért szeretem?

Végezetül itt is megemlíteném egy friss olvasmányélményemet, ami igaz, hogy gyerekkönyv, de szerintem nagyon aranyos és szórakoztató, ráadásul egészen újfajta megvilágításba helyezi a kísérteteket. Nagyon szeretem, ahogyan Cornelia Funke tud mesélni, emellett az illusztrációk is nagyon szépek és igényesek, jó érzés kézbe venni a könyvet.

A fenti felsorolást természetesen hosszasan lehetne még folytatni, nekem valamiért most ezek az olvasmányok jutottak eszembe, és remélem, más is talál köztük kedvére valót. Úgyhogy én csak annyit mondanék:

CSOKIT VAGY OLVASUNK!!!