Könyv a zsebedben

Mostanában többször kérdezték tőlem, mivel érdemes kezdenie annak, aki ki akarja próbálni a süthető gyurmázást. Hát profi én sem vagyok, de sok és sokféle próbálkozással a hátam mögött azt gondolom, hogy mindenképpen olyasmibe érdemes belevágni, ami rögtön az elején sikerélményt nyújt, és tényleg nem túl macerás.

Úgyhogy a választásom most egy mini-könyvre esett, azon belül is egy Harry Potter kötet miniatűr változatát készítettem el, amit kulcstartónak lehet használni. Ehhez kapcsolódó ötletet találunk bőven a világhálón, annak idején én is ott láttam először ilyen alkotásokat. Az alapanyagokat tekintve egyszerű a helyzet: először is el kell dönteni, milyen könyvet szeretnénk készíteni, és annak a borítóját kinyomtatni piciben. Ha ezzel megvagyunk, szükségünk lesz fehér, illetve olyan színű gyurmára, amilyen a könyvborító, jelen esetben narancssárgára. Kell még egy kis szerelőpálca, illetve egy hobbiboltban beszerezhető kulcstartó-alap, na meg némi gyurma-lakk.

Szerintem ez egy viszonylag hálás projekt, mert sem túl sok idő, sem túl fejlett kézügyesség nem kell hozzá. Persze az interneten találunk nagyon ügyes alkotókat, akiknek a miniatűr könyvei majd' megszólalnak, olyan valósághűek, én beérem ezzel a kezdetlegesebb, de mégis mutatós példánnyal is. 

A feladatunk tehát, hogy a fehér gyurmából minél szabályosabb téglatestet formázzunk, méghozzá úgy, hogy közben nézegessük a kinyomtatott papír méretét is. Ha nagyjából stimmelnek, kinyújtunk egy darabka narancssárga gyurmát is (ez lesz maga a borító), és szintén a papírhoz méretezve körbeszabjuk.

 Ezután a borítót rásimogatjuk a fehér részre, majd egy speciális eszközzel (vagy egyszerűen egy tűvel) vonalkákat húzunk bele, a könyv lapjait imitálva. A szerelőpálcából levágunk fogóval egy megfelelő darabot és belenyomjuk a könyvünkbe, itt fog majd illeszkedni a kulcstartó.

Ha nagyjából úgy tűnik, hogy minden stimmel, mehet a sütőbe a gyurmafajtának megfelelő időre. Ha megsült és ki is hűlt, jöhet a papír felragasztása. Én ezt úgy csinálom, hogy először pár apró csepp lakkal felragasztom, majd az egész felületét végigkenem, ha kell, többször is. 

Végül kihúzom és pillanatragasztóval beragasztom a szerelőpálcát, és hozzácsatolom a kulcstartót. Kérdés lehet, hogy mennyire tartós egy ilyen dolog. Abban az esetben, ha a papír szépen rásimul a felületre és jó alaposan le is van lakkozva, elvileg sokáig strapabíró, bár azért amennyire lehet, érdemes kímélni (most gondolok például arra, hogy a folyamatos szűk zsebben hordás tud benne kárt okozni). Viszont ha esetleg medált vagy fülbevalót készítünk belőle, akkor biztosan nem lesz vele probléma, ráadásul szuper ajándék könyvimádó barátainknak is. Én mindenkinek jó szívvel ajánlom, hogy próbálkozzon meg vele, hátha úgy rákattan, hogy lesz belőle egy egész könyvespolcra való.:)