A lány, aki megmenti a karácsonyt

Fülszöveg:

Ahol ​A fiú, akit karácsonynak hívnak véget ért, ott kezdődik ez a könyv. 

Szenteste van, ám minden a lehető legrosszabbul alakul. Ádáz úr dologházba zárja Ameliát, a remény fénye egyre halványabban pislákol, Karácsony apó pedig tudja, hogy meg kell találnia a kislányt, különben veszélybe kerül az ünnep csodája. 

A nehéznek ígérkező küldetésben azonban nem marad magára: nemcsak a koboldok, a rénszarvasok, hanem maga az angol királynő, sőt egy macskakedvelő, Charles Dickens nevű férfi és egy önzetlen, tiszta szívű konyhásasszony is a segítségére siet, hogy meg tudja menteni Ameliát. 

Csakhogy mindeközben Koboldfalván a feje tetejére áll a világ. A meseglimpik ármányt szőnek, felbujtják a trollokat, Bohó pedig mit sem sejtve a vesztébe rohan…

Véleményem:

Általában elmondható, hogy nagyon szeretem az ünnepeket, így nem meglepő, hogy a Karácsony különleges helyet foglal el a szívemben. A tökéletes hangulathoz pedig ugyanúgy elengedhetetlen számomra egy szívmelengető történet, mint a mézeskalács illata vagy egy meleg, puha takaró. Ez a szívmelengető történet a tavalyi évben egyértelműen Matt Haig A fiú, akit Karácsonynak hívnak című meséje volt. Amikor megtudtam, hogy érkezik a folytatás, ráadásul a kiadónak köszönhetően el is olvashatom, majd' kiugrottam a bőrömből, és azt sem bántam, hogy még csak november van. 

Az első kötetből megtudhattuk, hogyan lett a szegény, nehéz sorsú, ugyanakkor jószívű és bátor kisfiúból, Nikolasból Karácsony apó. A második részben újra köszönthetjük a már ismert figurákat, a koboldokat, glimpiket és rénszarvasokat, ugyanakkor megismerhetünk egy különleges kislányt, Reményi Ameliát. 

Illusztráció a könyvből

Annak idején Amelia volt az első gyerek, aki tiszta szívéből hitt a karácsony csodájában, ezért amikor elveszíti édesanyját, és gonosz emberek felügyelete alá kerül, a szomorúsága ugyanúgy veszélybe is sodorhatja az ünnepet, mint ahogyan annak idején életre hívta. Nekem borzasztóan tetszik ez a fajta megközelítés, miszerint egyetlen gyermek sorsa és érzései is lehetnek olyan fontosak, hogy alapjaiban változtassák meg az univerzum működését.

Innentől kezdve a cselekmény két szálon fut: egyrészt látjuk, ahogyan Amelia élete egyre magányosabbá és kilátástalanabbá válik, másrészt arról is olvashatunk, hogy Koboldfalván is sűrűsödnek a gondok, és vészesen csökken a remény. A két szál természetesen egy ponton összefut, Karácsony apó felkerekedik, hogy megmentse a kislányt, és vele együtt a karácsonyt is.

Illusztráció a könyvből

Bár az első részt is imádtam, nekem valahogy ez a kötet még jobban tetszett. Még árnyaltabban jelentek meg benne a társadalmi problémák vagy a különböző érzelmek, és bár több a nyomasztó vagy ijesztő rész is benne, úgy gondolom, körülbelül 10 éves kortól már biztos, hogy szuper ajándék. Főleg, hogy a legsötétebb helyzetekben is azt képviseli, hogy küzdeni kell, és sosem szabad feladni a reményt. 

"Tudod, az élet is csak olyan, mint egy kémény. Néha át kell verekedned magad a sötéten, hogy aztán meglásd a fényt."

Természetesen nem csak szomorú részek vannak a történetben, sőt, gyakorlatilag minden második oldalon van valamilyen poén, amin az ember minimum elmosolyodik, de volt, ahol hangosan felnevettem (ráadásul a metrón, kicsit furán és néztek rám). Chris Mould rajzai még mindig zseniálisak, kedvesek, mulatságosak és nagyon jól illenek a történethez. Külön pluszpont a szememben, hogy a könyvben központi szerepet játszik egy cica, és még Charles Dickens is felbukkan benne. 

"Hát a repülő szarvas valóban elég fura dolog. De hát annyi fura dolog van a világon! Mint például a halak. Vagy az ember köldöke."

Összességében megint egy csodálatos utazás részese lehettem, és csak azt sajnálom, hogy nem tartott egy kicsit tovább (de már láttam az interneten, hogy lesz harmadik rész is, juhú!).

Illusztráció a könyvből

Szóval, ha úgy érzed, nem vagy még túl öreg a karácsonyi történetekhez, ha nem rettensz meg a magasságtól és egy kis koboldhányástól, ha tudni akarod, mi az a puplepász és hogyan működik az óhajtósóhajtás, akkor pattanj fel a szánra és szerezd be a könyvet, különben még meggyűlik a bajod a meseglimpikkel.:)

A könyvet köszönöm szépen a Kolibri Kiadónak!

Értékelésem: 5/5

Kinek ajánlom? 9-10 éves kor felett mindenkinek. Senkit ne tévesszen meg, hogy ez egy mese, kifejezetten szórakoztató felnőttek számára is.