55- Gyilkos vagy áldozat?

Fülszöveg:

Már volt ötvennégy áldozat. Ki lesz az ötvenötödik? Két gyanúsított. Két egyforma történet. Melyik az igaz?

Wilbrook álmos kisváros valahol Nyugat-Ausztráliában, az ember nem járta, irdatlan vadon peremén. A helyi rendőrfőnök, Chandler Jenkins büszke rá, hogy itt nincsenek a családi perpatvaroknál és a csendháborításnál súlyosabb ügyek. Ám egy tűzforró napon minden megváltozott. Egy ember sétál be az őrsre, és azt állítja, hogy sikerült megszöknie egy sorozatgyilkostól. Bedrogozták és felvitték egy hegyi kunyhóba, ahol vasra verték. Az emberrabló azt mondta neki, hogy ő lesz az ötvenötödik áldozata. Ám alig hogy a kihallgatás véget ért, egy férfi jelenik meg az őrsön, és hajszál pontosan elmeséli ugyanazt a történetet, mint az előbb hallottak. És ha ez nem lenne elég, a két férfi a másikat nevezi meg gyilkosnak.

Véleményem:

A thriller az egyik kedvenc műfajom, így mindig figyelemmel kísérem a műfajon belül az új megjelenéseket. Ráadásul az olyan kiadók esetében, akiknek nem ez a fő profiljuk- lásd Maxim- még izgatottabban szoktam várni az ilyen regényeket, mert általában az a tapasztalatom, hogy gondosan megválogatják, mi legyen az a kevés kötet, amit kiadnak az adott kategórián belül. James Delargy tollából most olvashattam először, azonban a fülszöveg által ígért eredeti és fordulatos történet meggyőzött arról, hogy mindenképpen adjak neki egy esélyt. Nos, ha voltak is kisebb döccenők a regényben, én ezt egyáltalán nem bántam meg, mert szórakoztató, könnyed kikapcsolódást nyújtó olvasmányt kaptam. 

A történet cselekménye egyből belecsap a lecsóba, rögtön egy olyan jelenetben találjuk magunkat, ahol egy kétségbeesett személy éppen az életéért fut a támadója elől. Ez a konkrétumoktól mentes, de annál izgalmasabb felütés fogja megalapozni a későbbieket, amikor is egy rejtélyes bűnügyi eset borzolja fel az ausztrál kisváros mindennapjait. Főhősünk a harmincas Chandler Jenkins, aki rendőrként dolgozik Wilbrookban, és akinek a magánéletével kapcsolatban is megvan a saját drámája, ugyanis egy nem túl szép válás után egyedül neveli gyermekeit. A viszonylag unalmas városkában nem szokott túl sok izgalom történni, azonban egy nap Chandler különös esettel találkozik: beállít az őrsre egy férfi, aki zavarodott és sokkos állapotban éppen azt igyekszik előadni a rendőrségnek, hogy az imént szökött meg egy sorozatgyilkos karmaiból, aki egy eldugott kunyhóban tartotta fogva és azt ígérte, ő lesz az ötvenötödik áldozat...

Idáig még nem olyan érdekes a dolog, a rend őrei szépen el is kezdik vizsgálni az esetet és nyomozni a lehetséges tettes után, az áldozatot pedig biztonságba helyezik a helyi szállodába. Csakhogy a szokásos ügymenet nem tarthat sokáig, ugyanis hamarosan elfognak az egyik közeli farmon egy férfit, akire ugyan tökéletesen ráillik az állítólagos áldozat által megadott személyleírás, meglepő módon azonban ugyanazt a történetet meséli el a rendőröknek. Adott tehát két áldozat, és egyben gyanúsított, akik szó szerint minden részletet ugyanúgy mesélnek el, és akik teljes meggyőződéssel állítják, hogy a másik férfi a sorozatgyilkos, akit meg kell állítani. Chandler és társai igencsak tehetetlenek ebben a helyzetben, így kénytelenek erősítésért folyamodni a központhoz. Az erősítés hamarosan meg is érkezik az arrogáns és kiállhatatlan főfelügyelő, Mitch személyében, aki régen jó barátja volt Chandlernek, azonban egy múltbeli eset kapcsán rendkívül megromlott a viszonyuk. Így tehát nem csak amiatt izgulunk, hogy a nyomozás hogyan alakul és hogy kiderül-e, ki mond igazat, hanem a cselekmény személyes drámája miatt is, ahol az emberek közötti harag és bosszúvágy teljesen rátelepszik a nyomozói munkára. Közben a két lehetséges tettes is tovább bonyolítja az ügyet, az első férfi elszökik, így meglehetősen gyanússá válik a rendőrség és az olvasók szemében, de ahogy az egy jó thrillerhez illik, a teljes kép csak a könyv legvégén fog összeállni.

Először is nagyon tetszett a regény alapötlete, korábban még nem találkoztam hasonló cselekménnyel. Ugyan pszicho-thrillerről van szó hivatalosan, mégsem egy brutális, véres darabra kell számítanunk, sokkal inkább olyan könyvre, ahol a főhős egyéni drámája keveredik az egyébként kuszának tűnő bűnügy részleteivel. Van egy múltbeli szálunk is, amelyből bizonyos időközönként olvashatunk egy-egy visszaemlékezést, ez is jól színesíti a cselekményt és végül az is kiderül, hogy kapcsolódik a jelenhez. Ami rettenetesen idegesített, az Mitch karaktere volt, persze lehet, hogy ez is volt a szerző célja, hogy legyen egy igazán utálatos szereplő, de nálam ez olyan jól sikerült, hogy sokszor rendesen dühös lettem olvasás közben. A másik kisebb negatívum, hogy bár a történések viszonylag pörgősen követik egymást, 50 oldalanként leült egy picit a sztori, bár kíváncsi voltam, mi lesz a vége, nem éreztem mindig azt a körömrágó izgalmat és feszültséget, amit a legjobb thrillerektől elvárok. 

Ettől függetlenül szerintem ez egy szórakoztató regény, amivel gyorsan lehet haladni, és ami azért tartalmaz annyi drámát, amitől nem lesz felületes vagy sablonos. Delargy szerintem olvasmányosan és szépen ír, főleg a tájleírásoknál lehetett érezni, hogy a földrajz és az utazás közel áll a szívéhez. Engem eléggé meggyőzött ahhoz, hogy ha legközelebb jelenik meg valami tőle, el akarjam olvasni, bízva abban, hogy a mostani regény apróbb hibáit szépen kiküszöböli addig. 

Értékelésem: 5/4

Kinek ajánlom? Azoknak a thriller-rajongóknak, akik jobban értékelik az érdekes ötleteket és alapsztorit, mint a brutális és véres cselekményt.

Ha a regény felkeltette az érdeklődésedet, ITT tudod megrendelni!

A könyvet köszönöm szépen a Maxim Könyvkiadónak!