HiSztorik- Bíró Szabolcs: Lázár evangéliuma

Bíró Szabolcs: Lázár evangéliuma

Athenaeum, Budapest, 2020

ISBN: 9789635430130

Fülszöveg:

„Apám ​nagy uralkodó volt: felült a szent királyok trónusára, és repedező örökségükből erős birodalmat épített. S rám miféle sors vár? Én láthatom mindezt elevenen szétrohadni…”

1348 nyarán Anjou Lajos hazatér a Nápoly elleni bosszúhadjáratából. A várost elfoglalta, politikailag és erkölcsileg azonban kudarcot vallott. Diadalmenetét mégsem az ellenségei, hanem egy titokzatos idegen kórság miatt kényszerül megszakítani. Az ifjú uralkodó meglehetős sietséggel igyekszik vissza a Magyar Királyságba, ahová magával hurcol valami olyasmit is, amit korábban még soha senki nem látott, nem tapasztalt: egy betegséget, amely nemcsak megöli, de fel is támasztja az embert halottaiból. Mindez először valódi csodának tűnik, ám a hálaimák helyét hamar átveszi a rémült könyörgés az isteni megbocsátásért. A feltámadottak ugyanis korántsem régi önmagukként térnek vissza: az életre kelt holtak megállíthatatlanok, és az éhségük csillapíthatatlan…

Bíró Szabolcs, a Non nobis Domine és az Anjouk-sorozat írója teljesen új oldalát mutatja be a Lázár evangéliuma lapjain. A liliomos lobogó ezúttal olyan háborúba megy, mint még soha azelőtt: az ellenség nem keletről vagy nyugatról, hanem a síron túlról érkezik, és jóval többet akar a puszta hatalomnál. A legfőbb kérdés, hogy fennmaradhat-e egyáltalán az emberi élet, vagy minden odavész a kárhozat oltárán.

Véleményem:

Imádom a történelmi regényeket és az Anjouk-sorozatot, ugyanakkor a horror műfajával ez idáig még nem nagyon ismerkedtem, a zombis történetektől pedig kifejezetten viszolygok. Mégsem merült fel bennem egy másodpercre sem, hogy emiatt kihagyjam az idei év egyik nagy durranását, Bíró Szabolcs Lázár evangéliuma című regényét. A merész fikció szinte észrevétlenül léptetett ki a komfortzónámból és kísért végig egy rémálomszerű látomáson. Nem csalódtam, egy rendkívül izgalmas és semmiképpen sem hétköznapi történetet olvashattam. Élőhalottak ide vagy oda, remek szórakozást nyújtott a kötet.

Meg merem kockáztatni, Bíró Szabolcs új műfajt teremtett a Lázár evangéliumával: a történelmi horrort. De vajon mit is jelent ez pontosan? 

Történetünk 1348-ban játszódik, és teljesen úgy indul, mint egy „normális” történelmi regény, mintha csak az Anjouk következő epizódja lenne. Lajos király fivére halálát követő bosszúhadjáratáról tér haza, de közel sem olyan diadalittasan, mint arra a fölényes katonai győzelmek alapján számítanánk. Baljós hangulat lengi körül a sorokat, főhőseink sötét titkot rejtegetnek. Érezzük, hogy valami nagyon nincs rendben, de a szerzőre jellemző történelmi alaposság miatt nem is feltételeznénk, hogy elszakadhatunk a racionalitás talajáról. Aztán egyik pillanatról a másikra elszabadul a pokol. Mondhatni szó szerint.

Őszintén bevallom, még sosem töprengtem el rajta, vajon miként reagálna a középkor embere egy zombi apokalipszisre? Bíró Szabolcs átgondolt és hihető lehetőségeket tár az olvasók elé. Hőseink ugyan bátor, sokat próbált katonák, mégis sikerül elkerülni a hedonista, hatásvadász jeleneteket. Intelligens történetvezetés segítségével nem pusztán egy „vágjuk le a zombikat” regényt, hanem egy jól felépített, feszültséggel teli horrort kapunk.

Ugyan egyértelmű a történelmi párhuzam – ez időben érte el és döntötte romba Európát az atra mors, a fekete halál, mely bizonyos területeken szinte kiirtotta a lakosságot –, mégsem mondhatjuk azt, hogy a szerző egyszerűen lecserélte a pestist az élőhalottakra. Egy idő után nem csak a realitásoktól, de a történelmi tényektől is elszakadunk. A regény önállóan is olvasható – mindent megtudunk a főbb történelmi eseményekről és szereplőkről, hogy az Anjouk-sorozattól függetlenül is teljes értékű szórakozást nyújtson –, ugyanakkor számomra némi pluszt is jelentett, hogy a már jól ismert és igencsak megszeretett Lackfy Istvánt, Holló Tamást, Szolnoki Pistát és Bátor Szilárdot kísérhettem el az élőhalottak elleni küzdelmükben. Rajtuk kívül új kedvencemmé vált István herceg, valamint Kálmán püspök is. Ismét rengeteg érdekes információval lettem gazdagabb, többek között arról is, kik, hol és milyen körülmények között vetettek be elsőként biológiai fegyvert az (írott) történelem során.

Mindent egybevetve igazán tetszett a regény, 10 pontot adok a megszerezhető 10-ből. Nagyon kíváncsi vagyok, lesz-e következő rész. Ugyan egyelőre nincs információm róla, hogy sorozatnyitó kötetről lenne szó, ugyanakkor a történet lezárása folytatásért kiált. Addig is, amíg ez kiderül, türelmetlenül várom az Anjouk folytatását.

A könyvet köszönöm szépen az Athenaeum Kiadónak!

Ha felkeltette az érdeklődésedet, ITT tudod megrendelni.

Jehuka