Genf (értékelés és nyereményjáték)

 

A híres angol színész Richard Armitage első regénye a Genf, amit a General Press kiadó jelentetett meg magyarul. A fordulatos krimi nem csak a festői Svájcba kalauzol minket de nagyon jó képet ad a modern tudományos világ felépítéséről és a benne dolgozó gyakran egymás ellen harcoló erőkről. Ha részt vesztek a turnén és játszatok a bloggereinkkel, akkor megnyerhetitek a kiadó által felajánlott fordulatokban gazdag regényt is.




Kiadó: General Press Kiadó, 2024
Oldalszám: 264 oldal
Eredeti cím: Geneva
Fordította: Szieberth Ádám
ISBN: 9789634528852


A könyvet ITT tudod megrendelni!


Fülszöveg:

Sarah ​Collier, a Nobel-díjas tudós felhagyott a munkával, hogy több időt szentelhessen a családjának. Örül, hogy végre nyugodtan otthon lehet a férjével, Daniellel és a kislányukkal, Maddie-vel. Minden pillanat számít, Sarah-nál ugyanis kezdenek mutatkozni az Alzheimer korai jelei. Ezért is húzódozik, amikor felkérik, hogy legyen egy rangos biotechnológiai konferencia díszvendége. Végül a neurológus férje meggyőzi, hogy a genfi konferencián bemutatott technológiának, a Neurocellnek érdemes hírverést csapni, mert forradalmasíthatja az orvoslást – sőt mi több, Sarah életét is megmentheti. Csakhogy egy ilyen értékes találmány sokak érdeklődését felkeltheti. Nyüzsögnek a befektetők, csakúgy, mint a külföldi kormányok ügynökei, és a súlyosbodó tünetektől szenvedő Sarah már nem tudja, bízhat-e bárkiben – önmagát is beleértve.

Richard Armitage, az íróként most debütáló neves színész merész, egyben kiszámíthatatlanul fordulatos thrillere a festői, ám csalóka szépségű Svájcban játszódik, és a biotechnológia világába kalauzolja el az olvasót.

Véleményem:

Bevallom töredelmesen, Richard Armitage neve színészként nekem nem sokat mondott, valószínűleg nem sok filmet vagy sorozatot láttam, amikben játszott. Első regénye, a Genf egyszerűen azért került a látóterembe, mert szeretem a General Press Kiadó gondozásában megjelenő krimiket, thrillereket, ráadásul a fülszöveg alapján úgy éreztem, egy olyan történetben lesz részem, aminek a témája viszonylag újdonságot jelent a számomra, így nem lesz egy sztori a sok közül. Ebből a szempontból nem is kellett csalódnom, nagyon izgalmas volt, ahogy az orvostudomány és az ezzel kapcsolatos etikai kérdések megjelentek a kötetben, és bár akad a könyvnek néhány első regényes gyerekbetegsége, én alapvetően élveztem ezt a jól felépített, akciódús krimit. 


A regény elején megismerjük főhősünket, a Nobel-díjas Sarah ​Collier professzort, aki számos szakmai siker és az orvostudományban betöltött jelentős szerepe után már csak annak szeretné szentelni az életét, hogy minél több időt töltsön férjével, kislányával és demenciával küzdő, idős édesapjával. A döntését ráadásul az is indokolja, hogy egy ideje egyre többször szenved emlékezet-kiesésektől, paranoiától vagy hallucinációktól, hamarosan pedig egy diagnózis is alátámasztja, hogy maga is Alzheimer-kórban szenved. Ebben az állapotában nem csoda, hogy semmi kedve ellátogatni arra a genfi konferenciára, amire meghívták, és ahol egy korszakalkotó, új technológiát, a Neurocellt kellene méltatnia. A részvételről a férje, Daniel győzi meg, aki igyekszik mindenben támogatni a feleségét, ugyanakkor úgy érzi, a nő árnyékában ő maga sosem tudott igazán kiteljesedni, és a konferencia talán jó alkalom lehet a kapcsolatépítésre. A házaspár így végül ellátogat Genfbe, ahol Sarah-nak elvileg csak néhány interjút és hivatalos megjelenést kellene vállalnia, de az érkezésük után egyrészt egyre romlik a mentális állapota, másrészt nagyon úgy fest, hogy a technológiára egyelőre homályban rejtőzködő, titkos szereplők is fenik a fogukat. 

Ez tipikusan az a történet, aminek a cselekményéről nagyjából semmit sem érdemes elárulni, hiszen jócskán tartogat váratlan fordulatokat. Addig azonban el is kell jutnunk valahogy, és érdekesnek éreztem valahol ezt a kettősséget, annyira nagy volt a különbség a könyv első és második fele között. Az elsőt sem mondanám unalmasnak, hiszen ezekben a fejezetekben épülnek fel a karakterek, és Sarah-val együtt mi, olvasók is próbálunk tapogatózni, hogy egyáltalán milyen veszélyeket rejthet ez a technológia annak ellenére, hogy rengeteg emberen tudna segíteni. Másrészt szépen, fokozatosan bontakozhat ki, hogy a szereplők közül kinek milyen érdekeltsége lehet ezzel az egész vívmánnyal kapcsolatban, Armitage pedig ügyesen szövi a szálakat annak érdekében, hogy senkiben se bízzunk meg igazán. 

A fejezetek egy része Sarah nézőpontjából, egy másik része Daniel szemszögéből van megírva, ehhez pedig hozzájönnek a külső narrátor által elmesélt egyéb jelenetek is, melyek a többi karakter ügyködéseit mutatják be. Mivel Sarah beteg, izgalmassá válik az ő nézőpontja is, hiszen az állapotából adódóan nem tudhatjuk, benne magában mennyire bízhatunk meg, mikor bizonyulnak helyesnek a megérzései, és mikor kerekednek felül a tévképzetei. Az állapota tünetei egyébként nagyon érzékletesen vannak leírva, szinte fizikailag éreztem a rosszullétei összes testi velejáróját, és borzasztóan drukkoltam neki, hogy sikerüljön megőriznie önmagát, és eligazodnia az egyre szerteágazóbb útvesztőben. 

Igazság szerint nagyjából a könyv feléhez érve feltettem magamnak a kérdést, hogy te jó ég, hogy fog ebből kikerekedni a krimi-szál, hiszen már ennyit elolvastam a kötetből, és még mindig nem kristályosodott ki, mire is megy ki a játék. A könyv második felében az író viszont kamatostul megfizette ezt a tartozást, az események egyre gyorsabban pörögtek, a végére pedig már olyan akció-jeleneteket kaptunk, amiket Jason Statham is megirigyelt volna. Ha nagyon őszinte vagyok, akkor én talán egy kicsit irreálisnak éreztem a történetet,viszont szerintem érződik Armitage filmes vénája, mert a történet remekül működne a filmvásznon. Azt pedig semmiképp sem lehet elvitatni tőle, hogy jól elszórakoztatott, még a lassabban hömpölygő első felében is végig lekötötte a figyelmemet, Sarah pedig izgalmas karakter volt a számomra, akinek érdekelt, hogyan alakul a sorsa. Összességében szerintem ez egy teljesen korrekt kezdet volt a krimiírói pályán, kíváncsian várom, mire számíthatunk még a szerzőtől. 

Értékelésem: 5/4
Kinek ajánlom? Mindenkinek, aki szeretne egy filmszerű, akciódús krimit olvasni, ami orvosetikai kérdésekkel is foglalkozik. 

Nyereményjáték:

Richard Armitage-t elsősorban színészként ismerjük, úgyhogy mostani játékunkban a filmjeiből találtok részletet. A Rafflecopter megfelelő sorába írjátok be a képen szereplő film címét.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.) 




Feladvány:

Állomáslista:
08.16 Könyv és más
08.18 Szembetűnő






Megjegyzések

Népszerű bejegyzések