Mi, hétköznapi halandók (értékelés és nyereményjáték)

Néhány fiatal akkor is képes teljesen átlagosnak gondolni magára, amikor egyre több megmagyarázhatatlan jelenség, vámpírtámadás, belülről világító lény van körülötte vagy a barátai körül. Főszereplőink igazából mellékszereplők ebben a történetben: átlagos kamaszok, akiknek egyszerű vágyaik vannak - le akarnak érettségizni, meg akarják találni az igazit vagy csak túl akarják élni az éppen aktuális természetfeletti támadást. Tartsatok velünk Patrick Ness legújabb regényének a turnéján, és ne feledjétek, akár meg is nyerhetitek a Mi, hétköznapi halandók című regény egy példányát!

Kiadó: Vivandra Könyvek, 2019 

Oldalszám: 272 oldal

ISBN: 9786155347184

Eredeti cím: The Rest of Us Just Live Here

Fordító: Totth Gitta

A könyvet ITT tudod megrendelni!

Fülszöveg:

NEM KELL MINDENKINEK KIVÁLASZTOTTNAK LENNI. 

Hősnek, aki szembeszáll a zombikkal vagy a lélekevő szellemekkel, vagy az új fenyegető dologgal – a kék fényekkel meg a sok halállal –, bármi is az. 

Mi volna, ha TE lennél Mikey? Aki csak túl akar lenni az érettségin, majd jól szórakozni a banketten, de előtte valaki felrobbantja az iskolát. Már megint. 

És mi van akkor, ha TÉGED nagyobb problémák gyötörnek, mint a következő világvége, mert meg kell találnod a különlegest a saját hétköznapi életedben?

Véleményem:

Patrick Ness munkásságát azóta kísérem figyelemmel, amióta elolvastam a Siobhan Dowddal közösen írt remekművét, a Szólít a szörnyet. Azóta magam mögött hagytam már a Kés a zajban és a Soha nincs vége című regényeket is, amik csak tovább erősítették bennem, hogy Ness nagyon tud valamit. Témaválasztásai mindig különlegesek, ehhez pedig olyan stílus és elbeszélésmód társul, amitől az embernek döntenie kell: túl furcsa ahhoz, hogy szeresse, vagy kilép a komfortzónájából és fejest ugrik a szerző világába. Az előzmények fényében tehát nagyon magasak voltak az elvárásaim, bíztam benne, hogy ezúttal is olyan regényt kapok, ami magába szippant és nem ereszt az utolsó oldalakig.

Na de hogyan is lehetne jól összefoglalni, miről szól a Mi, hétköznapi halandók? Képzeljétek el, hogy Rowling úgy dönt, hogy a Harry Potter-történeteket mondjuk Dudley Dursley és osztálytársai szemszögéből írja meg...vagy vizionáljatok egy olyan Alkonyat-sorozatot, ahol a főszereplő Jessica és Mike. Igen, ez így elég furán hangzik, mégis valami ilyesmiről van szó. Hőseink ugyanis egy alternatív történet-valóságban csupán mellékszereplők lennének, szinte észrevétlenek a sokkal izgalmasabb, szuper képességekkel megáldott hős fiatalok mellett, akik megküzdenek a világra leselkedő veszélyekkel. Mikey, Mel, Henna és Jared semmi mást nem szeretnének, csak nyugodtan elvégezni az utolsó évet a gimijükben (anélkül, hogy azt felrobbantaná valaki), hogy utána megnyíljon előttük a nagybetűs élet. Tudják, hogy ők nem tartoznak a kiválasztottak közé, akik mindig benne vannak a különleges események sűrűjében (ja igen, ugyanis a város, ahol élnek, rendre áldozatul esik hol a zombiknak, hol a vámpíroknak, hol a lélekevő démonoknak), egyszerű hétköznapi srácok, akik csak szeretnének kimaradni ezekből a dolgokból. Persze minden igyekezetük ellenére ez nem mindig sikerül, többször tanúi az egyre gyakrabban előforduló, természetfeletti jelenségeknek, hol kék fénysugárral lövöldöző iskolatársak, hol furcsa, élőhalott szarvasok kerülnek az útjukba, de azért ők csak kitartóan igyekeznek megmaradni a hétköznapiság talaján.

"Nem kell mindenkinek Kiválasztottnak lenni. Nem kell, hogy te legyél az, aki megmenti a világot. A legtöbb embernek egyszerűen csak élnie kell az életét a legjobb tudása szerint, csináljon olyan dolgokat, ami jólesik, szerezzen barátokat, lógjon velük, próbálja jobbá tenni az életüket, szeretni őket, úgy, ahogy kell. Közben persze tudod, hogy igazából semmi értelme a világnak, de mégis meg kell keresni a módját, hogy boldog lehess."

Ami egyébként sokszor nem is olyan egyszerű, sőt. Ahogy lassacskán egyre jobban megismerjük ezeket a srácokat, kiderül, hogy mindannyian küszködnek valamilyen problémával, legyen szó diszfunkcionálisan működő családról, szerelmi problémákról vagy pszichés zavarokról. A történet elbeszélője, Mikey például rögeszmés-kényszeres zavarban szenved, ami egyre inkább kezd eluralkodni rajta, ahogy csúszik ki a lába alól a talaj. Szorongásának gyökerei mind olyan félelmek, amik sok hasonló korú fiatalt érinthetnek, akik úgy érzik, túl hamar jön el a gyerekkor vége, és akik attól tartanak, hogy a jövőben talán örökké elveszítik azokat a barátaikat, akik a biztos hátteret jelentették számukra elcseszett életükben. 

Ha arra a kérdésre kellene válaszolnom, hogy konkrétan mi történik ebben a regényben, azt nagyon nehéz lenne a cselekmény szintjén megfognom. Hiszen tulajdonképpen a mi hőseink életeseményei nem olyan rendkívüliek: együtt lógnak, beszélgetnek, hülyülnek, koncertre mennek, készülnek az érettségire, és közben próbálják megtalálni a boldogságot. Ugyanakkor mégis van valami, ami dinamikussá, élővé és hitelessé teszi a sztorit, és azt hiszem, ez pont a dolog hétköznapisága. Hiába közeledik a világvége és hullik darabjaira minden pár centire tőlük, főhőseink számára az igazi küzdelmet az jelenti, hogy saját identitásukat megtalálják, képesek legyenek felelős döntéseket hozni, és létrehozni a normalitás kis szigetét egy olyan valóságban, ami egyáltalán nem normális. Számomra ettől lesz ez a regény zseniális, hiszen rámutat arra, hogy az igazi hősök és különleges karakterek nem mindig azok, akik a látványos harcokat megvívják, sokkal inkább azok, akik saját belső démonaikat meg tudják szelídíteni.

Ötletesnek és frappánsnak tartom a regény szerkezeti felépítését. A fejezetek elején dőlt betűvel szedve röviden összefoglalja a szerző, hogy mi történik éppen a "másik oldalon", vagyis hogy a kiválasztott, különleges srácok éppen hogyan próbálják megállítani az ismeretlen lények invázióját. Olyan ez, mint egy kis párhuzamos univerzum, hiszen egy másik regényben ez lenne a fő cselekményszál, és Mikey és barátai lennének a névtelen-arctalan iskolatársak, akik csak a díszlet kedvéért bukkannak fel néha. Aztán persze ott van a borító is, ami elég megosztóra sikeredett, igazából nem annyira értem, hogy miért, mert szerintem tökéletesen passzol a történethez (a szarvas szeme meg néha olyan, mintha világítana, egyszer jól meg is ijedtem tőle:)). A regény maga nagyon olvasmányos, Mikey hangja pedig egyedire és kifejezőre sikeredett. Az egész történetet átjárja a kicsit fanyar humor, ami egyrészt nagyon jól passzol a főhősök életkorához, másrészt sokat kifejez abból is, ahogy az író viszonyul a saját történetéhez. Nem próbál fennkölt vagy pátoszos lenni, nem veszi túl komolyan saját magát, egyszerűen csak elmesél nekünk egy történetet, amiből pontosan annyit vihetünk magunkkal, amennyit szeretnénk. A szereplőket kifejezetten megkedveltem, különösen Mikey és Jared nőtt a szívemhez, jó lett volna még egy kicsit tovább olvasni róluk és megtudni, hogyan alakul a soruk.

Összességében tehát nem csalódtam, megkaptam azt a stílust, azt a különleges témát és ötletet, amit Ness-től megszoktam, tényleg csak azt sajnálom, hogy nem tartott kicsit tovább. Lehet, hogy voltak benne apróbb hibák vagy tökéletlenségek, de ezeket igazából nem is voltam hajlandó észrevenni, annyira elvitt ez a kis fricska, ami a megvalósításban volt. Szóval ha valaki úgy érzi, hogy valami különlegesen hétköznapira vágyik, vágjon bele nyugodtan, nem fogja megbánni.

Értékelésem: 5/5
Kinek ajánlom? Ifjúsági regény lévén már kamaszoknak is, felső korhatár szerintem nincsen. Ha úgy érzed, unod már a sok természetfeletti csinnadrattát, és jobban érdekelnek a belső folyamatok és vívódások, ez a te könyved.

Nyereményjáték:

Patrick Ness különleges témájú könyveket ír, és már néhány ezek közül megjelent Magyarországon is. A mostani feladat az, hogy kitaláljátok, melyik magyarul megjelent Patrick Ness regényből származik az idézet a blogjainkon! A könyvek magyar CÍMÉT írjátok be a raffledobozba.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Feladvány:

“Todd, egyszer azt mondtad, hogy a háború szörnyeteggé teszi az embert. Nos, a túl sok tudás ugyanezt teszi. Ha túl sokat tudsz meg az emberiségről, arról, hogy milyen gyönge, hogy milyen szánalmasan mohó és hiú, hogy milyen nevetségesen könnyen irányítható.”

a Rafflecopter giveaway
Állomáslista:

06.18 - Hagyjatok! Olvasok!

06.20 - Nem félünk a könyvektől

06.22 - Sorok között 

06.24 - Könyv és más

06.26 - Spirit Bliss Sárga könyves út