The Serpent King – A kígyókirály (értékelés és nyereményjáték)


Végre érkezik magyarul is Jeff Zentner díjnyertes regénye, a The Serpent King. A minőségien megírt Young Adult történetről a Blogturné Klub bloggerei mesélnek, a turné végén pedig nyerhetsz is egy példányt a könyvből!



Kiadó: Könyvmolyképző, 2019

Oldalszám: 392 oldal
ISBN: 9789634575030
Eredeti cím: The Serpent King
Fordító: Szujer Orsolya

A könyvet ITT tudod megrendelni!



Fülszöveg:

Ha ​már élni fogsz, tegyél meg fájdalmas, bátor és gyönyörű dolgokat.Dill nem éppen a gimi legnépszerűbb diákja a tennessee-i Forrestville-ben. Miután az apja minden tisztességét elveszítette egy botrányban, ami az egész városukat megrendítette, Dill célponttá vált. Szerencsére két legjobb barátja, a szintén számkivetett Travis és Lydia kiállnak mellette.
Ám ahogy megkezdik a gimnázium utolsó évét, Dill érzi, ahogy a jövője lassan fojtogatni kezdi. Egyedüli mentsvára a zene és a Lydia iránt táplált, titkos érzései – azonban nem elég bátor ahhoz, hogy bármelyiket is megossza a világgal. Számára az érettségi inkább érződik valami végének, mint az élet kezdetének. Azonban még mielőtt elhagyná a középiskolát, valami másnak a végét is fel kell dolgoznia – valamiét, ami alapjaiban fogja megrengetni az életét.
Az elsőkönyves Jeff Zentner letaglózó és időnként kifejezetten vicces rálátást biztosít arra, milyen is felnőni; miközben bensőségesen mutatja be, milyen nehéz is megtalálni valódi önmagunkat a múlt romjai közt.

Véleményem:

Amikor még csak a címét láttam ennek a könyvnek, egyből felcsillant a szemem, mert azt gondoltam, biztos valamiféle klassz természetfeletti sztori lesz. Aztán amikor már a fülszöveg is elérhetővé vált, rájöttem, hogy ez egy teljesen hétköznapi (ha nem is mindennapi) ifjúsági történet lesz, aminek, ha lehet, még jobban örültem. Mostanában sikerült nagyon jó regényekbe belenyúlnom ebben a műfajban, és bíztam benne, hogy továbbra is kitart a szerencsés szériám. Jeff Zentner neve még nem sok olvasó számára lehet ismerős, de olvasás után bátran kijelenthetem, hogy érdemes rá odafigyelni, mert különös érzékenységgel és hitelességgel nyúl a fiatalokat érintő, átlagos és extrémebb témákhoz, problémákhoz.

Sokszor éreztem párhuzamot egy viszonylag friss olvasmányélményemmel, az Életem kifürkészhetetlen logikájával (értékelés ITT), a történet középpontjában ugyanis itt is három középiskolás fiatal áll. Ez is amolyan "hárman a világ ellen"-felállás, hiszen Dill, Lydia és Travis mindannyian elég különc figurák, akiknek megvan a saját keresztjük és nehézségeik, és akik nagyon sok helyzetben csak egymásra számíthatnak. Lydia helyzete lényegesen élhetőbb, hiszen szerető szülők nevelték fel, akik támogatják a bohém lányt minden elhatározásában, legyen szó a továbbtanulásról vagy a bloggerkedésről. A két fiú már nem ennyire szerencsés. Travis iszákos és agresszív apja elől fantasy-regények elképzelt világába menekül, ahol ő is olyan bátor lehet, hogy szembeszálljon az ellenséggel, Dill pedig családja sötét örökségét igyekszik maga mögött hagyni. Dill apja ugyanis a kisváros különc lelkésze volt, aki nem elég, hogy nagyon furcsa módokon gyakorolta a hitét (például kígyók fogdosására és méregivásra buzdította híveit), de nem sokkal korábban le is tartóztatták, miután pornográf tartalmat találtak a számítógépén. Ezek a problémák vagy élettörténetek viszonylag extrémnek számíthatnak, viszont az általuk megfogalmazott kétségek, dilemmák és félelmek eléggé általánosak ahhoz, hogy bármilyen olvasó könnyen azonosuljon velük. 

A három fiatal éppen utolsó évüket tölti a középiskolában, ami alapból sem könnyű számukra az állandó piszkálódás miatt. Ahogy azonban az évzáró- és vele együtt a jövőbeli tervek racionalizálása- egyre jobban közeleg, a barátságukat beárnyékolja az elválás lehetősége. Lydia nagyon ambiciózus azzal kapcsolatban, mit szeretne az élettől, tudja, hogy tárt karokkal vár rá a világ, és izgatottan számolja a napokat, amikor végre New York-ba költözhet és tanulhat. Szeretné, ha a két fiú- különösen Dill- is osztozna ebben a lelkesedésben, és nehezen fogadja el, hogy számukra egyáltalán nem olyan kézenfekvőek ezek a lehetőségek. Bár Dill is kacérkodik a gondolattal, hogy maga mögött hagyja az örökös sugdolózást, elvakult és fanatikus anyját, illetve apja baljós árnyékát, mégis úgy érzi, felelősséggel tartozik a családja iránt, kötelessége otthon maradni és dolgozni. Az ebből eredő konfliktusok nagyon is életszerűek, és kiválóan bemutatják, hogy még egy erős barátságnak is ki kell állnia a maga próbáit, ha két ennyire különböző hátterű fiatalról van szó.

A regény egyik központi kérdésköre (kicsit a vallási párhuzamokba ágyazottan) az öröklés vs. környezet témája. Dill identitása folyamatosan formálódik és megkérdőjeleződik, néha nem tud hinni abban, hogy az ő élete és sorsa más lehet, mint családja férfitagjaié. Ráadásul az ő esetében ott van a nagyon erős vallásos háttér is (amit ebben az esetben ne normális vallásosságként képzeljünk el, hanem elvakult fanatizmusként), ami örökös bűntudatos ébreszt benne. Nagyon nehezen tudja helyretenni magában, mi helyes és mi helytelen, és képtelen igazán szeretni és elfogadni saját magát. A regény megmutatja, hogy ilyen kilátástalan helyzetben mennyit számíthat az igaz barátság és az, hogy valaki képes legyen rámutatni a valódi értékeinkre. Mindez a tulajdonképpen egyszerű mondanivaló sokszoros súlyt kap a fullasztó, vánszorgó déli környezetben, a Kígyókirály legendája pedig különös, misztikus és szimbolikus színezetet ad a cselekménynek. 


A szereplők többségét nagyon jól kidolgozta a szerző, különösen a három főhős karaktere lett élő és hiteles. Ugyanakkor a mellékszereplőkre is legalább ekkora gondot fordított Zentner, Dill apja például, akivel néhány jelenetben találkozunk, annyira sötétre és karizmatikusra sikeredett, hogy még az én gyomrom is összeszorult, valahányszor említésre került. A többiek tulajdonképpen sablonok, de olyan sablonok, akikkel már mindenki találkozhatott élete során: kegyetlen iskolatársak, bántalmazott és elnyomott anyák, szűklátókörű és ítélkező emberek. Szerencsére a sokszor fullasztó atmoszféra jól lett kompenzálva egy-két igazán jólelkű karakterrel, nagyon megszerettem Lydia szüleit például, akik kitűnőre vizsgáztak emberségből és toleranciából. 

Magam is meglepődtem, mekkora hatással volt rám ez a regény érzelmileg. Volt, hogy dühös lettem tőle, máskor teli szájjal vigyorogtam, és jó pár könnycseppet is elhullajtottam olvasás közben. Néha arra gondolok, hogy az ilyen történeteknek előbb-utóbb helyet kéne kapniuk a kötelező olvasmányok sorában, hiszen egy mostani fiatal számára talán sokkal átélhetőbben ábrázolják azokat a küzdelmeket és lehetséges megoldásokat, melyek ennek az életkornak a sajátjai. Legyen szó problémás családi háttérről, pályaorientációs bizonytalanságról vagy szerelmi bánatról, ez a regény nagyon széles spektrumon keresztül igyekszik bemutatni a létezés rétegeit. Nagyon remélem, hogy minél több olvasóhoz el fog jutni ez a fájdalmasan szép könyv, és azt is, hogy a szerző még sok hasonlóval fog megörvendeztetni minket.

Értékelésem:5/5
Kinek ajánlom: Középiskolás korosztálytól bárkinek, főleg azoknak, akik szeretik a komolyabb témákkal foglalkozó ifjúsági irodalmat. 

Nyereményjáték:

A könyv női főszereplője, Lydia egy rendkívül sikeres blogger, aki a jövőjét és a lehetőségeit is a blogjának köszönheti.

A mostani játékunk során olyan magyar blogger és vlogger lányok képeit találjátok meg, akik a semmiből építettek fel karriert, akárcsak Lydia. A feladatotok, hogy a kép alapján felismerjétek kiről van szó, és a beírjátok a rafflecopter doboz megfelelő sorába.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Feladvány:


Állomáslista:
- 06.05. - Hagyjatok! Olvasok!
- 06.07. - Sorok Között
- 06.09. - Könyv és más
- 06.11. - Deszy könyvajánlója
- 06.13. - Sorok Között

Megjegyzések