Angyalarc (értékelés és nyereményjáték)
Michael Robotham Angyalarc című könyve a tavaly megjelent Fulladás közvetlen folytatása. Cyrus Haven, a nehéz múltú pszichológus Evie múltja után kutat, arra azonban nem számít, hogy ezzel nem csak magát, hanem a környezetét és a fiatal lányt is bajba sodorja. Tartsatok a Blogturné Klub bloggereivel, ismerjétek meg Evie titkát és nyerjétek meg a könyv egyik példányát a kiadó felajánlásából!
Kiadó: General Press, 2021
Oldalszám: 368 oldal
ISBN: 9789634524953
Eredeti cím: When She Was Good
Fordító: Fügedi Tímea
A könyvet ITT tudod megrendelni!
Fülszöveg:
Ki valójában Evie Cormac? És mi elől menekül? Evie Cormac élete maga a tökéletesen felépített hazugság. Azóta is kétségbeesetten titkolja a valódi személyazonosságát, hogy az állítólagos elrablóját rejtélyes körülmények között meggyilkolták. Cyrus Haven igazságügyi pszichológus, rendőrségi tanácsadó és Evie barátja a legújabb gyilkossági ügyében a lány múltjával kapcsolatban nem várt nyomra bukkan. Úgy látszik ugyanis, nemcsak ő kutatja megszállottan az igazságot, hanem az áldozatot, egy volt nyomozót sem hagyták nyugodni az egykori esettel kapcsolatos ellentmondások. Minél közelebb kerül Cyrus ahhoz, hogy feltárja a válaszokat Evie sötét titkairól, annál nagyobb veszélynek teszi ki a lányt, akinek ezúttal sem marad más választása, köddé kell válnia. Annyi év után ugyanis még mindig vadásznak rá...
Véleményem:
A tavalyi év egyik nagy felfedezettje volt számomra Michael Robotham, a Fulladás című regénye (értékelésem ITT) az egyik legizgalmasabb és legérdekesebb thriller volt, amit 2020-ban olvastam. Nagyon vártam, hogy megjelenjen a folytatás, ugyanis, bár egy bűntényt sikeresen megoldott a főszereplő igazságügyi pszichológus, Cyrus Haven, arról még mindig nagyon keveset tudtunk, hogy a történet másik hőse, a tinédzser Evie milyen titkokat rejteget. Az Angyalarc című folytatás pontosan ezekre a kérdésekre adja meg a választ. Itt Evie cselekményszála nem egyfajta kiegészítés, hanem szinte teljes egészében róla szól a történet, pontosabban arról, mi történt vele, mielőtt kisgyerekként megtalálták egy brutális gyilkosság helyszínén, Cyrusnak pedig szembe kell néznie azzal, hogy ezek a szálak sokkal nagyobb halakhoz vezetnek, mint azt elsőre gondolta volna.
Igazság szerint a második részbe most kicsit nehezebben tudtam belerázódni, talán valamivel lassabban indult, mint az első, ugyanakkor a későbbiekben mindezért kárpótolva voltam, mert körülbelül a regény egyharmadától nagyon belendül a cselekmény. Itt is kapunk egy gyilkosságot a sztori elején, egy nyugalmazott rendőr halálát igyekeznek öngyilkosságnak feltüntetni, Cyrus azonban az elejétől kezdve gyanúsnak tartja az esetet. Kezdetben még nem lehet tudni, pontosan mi volt az indíték, mindenesetre az elhunyt nyugdíjas rendőr egy évekkel korábban lezárt esetet vett újra elő, jegyzeteiből pedig kiderül, hogy valamilyen módon kapcsolatot látott az akkori bűncselekmények és a titokzatos, szőke hajú kislány, Angyalarc között. A lány személyazonosságát hivatalosan azóta sem tudja senki, ugyanakkor mind Evie, mind Cyrus egyre inkább úgy érzi, hogy nincsenek biztonságban, valaki vagy valakik szeretnék az összes szálat elvarrni, hogy soha ne derülhessen ki, mi történt évekkel ezelőtt.
Továbbra is azt tartom Robotham legnagyobb erősségének, hogy a konkrét krimiszál mellett legalább olyan fontosak a lélektani mozzanatok, az emberek személyes drámái. Maga a főhős, Cyrus is hatalmas tragédiát élt át gyerekkorában, részben ez motiválta arra, hogy pszichológusnak álljon, és talán ez az, ami miatt személyes küldetésének érzi, hogy megmentse Evie-t mind önmagától, mind az őt üldöző arctalan szörnyetegektől. Ugyanakkor a szerző nem idealizálja túl hősei helyzetét, mert még ha alapvetően a gyógyulás útjára is léptek, azért az sajnos világossá válik az olvasó számára, hogy bizonyos sérüléseket és traumákat nem lehet nyom nélkül helyrehozni vagy meggyógyítani, így örök kérdés lesz az is, hogy vajon Evie képes-e beilleszkedni a társadalomba, vagy őszinte érzéseken alapuló, egészséges kapcsolatokat kialakítani.
Nagyon erős szál ebben a részben a múlttal való szembenézés, illetve a múlt eseményeinek megismerése. A fejezetek váltott szemszögből íródtak, Evie fejezeteiben most sokszor visszatérhetünk a múltba, és apránként sok mindent megtudhatunk a lány családjáról, a gyerekkorában elszenvedett traumákról, illetve arról is, hogy ki volt pontosan az a férfi, akinek a holttestét megtalálták abban a házban, ahol Evie is bujkált. A rendőrség annak idején letudta az esetet azzal, hogy biztosan a férfi tartotta fogva és kínozta Angyalarcot, a visszaemlékezések alapján viszont kiderül, hogy ennél azért sokkal összetettebb a kép. Mindenesetre ezeket a fejezeteket sokszor fájdalmas és nehéz olvasni, nekem mindig nagyon megterhelő, ha egy thrillerben gyerekeket bántanak, ugyanakkor amellett nem lehet elmenni, hogy az író nagyon jó dinamikával, tökéletes feszültség-adagolással építette fel a regényét.
Mind Cyrus, mind Evie karaktere nagyon erős, könnyű velük azonosulni és drukkolni nekik, hogy sikeresen feldolgozzák a múlt eseményeit és továbbléphessenek. Ugyanakkor a szerző azt is megmutatja, hogy a világ működése miatt néha lehetetlen törvényes keretek között igazságot szolgáltatni, és sajnos hőseink nem mindig bízhatnak abban, hogy a hivatalos szervek képesek őket megvédeni. Ebben a kötetben felbukkannak új szereplők is (például Sacha, aki annak idején megtalálta Angyalarcot a házban), de inkább csak színesítik a cselekményt, nem veszik el a reflektorfényt főhőseinktől. Bár a jelen cselekményszála talán nem olyan fordulatos és eseménydús, mint az első kötet esetében, engem bőségesen kárpótolt a sok múltbéli információ, ahogy szép lassan kibontakozik az igazság. A legelejétől eltekintve az olvasás végig gördülékenyen ment, a felétől már nem is tudtam szinte letenni, úgyhogy összességében elmondhatom, hogy Robotham most sem okozott csalódást. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy várhatunk-e még egy folytatást, bár a történet többé-kevésbé lezárult, szerintem maradtak még bőven lehetőségek a jövőre nézve. Ha így lesz, biztos, hogy az a rész is a polcomon fog csücsülni!
Értékelésem: 5/5
Kinek ajánlom? Mindenkinek, aki szereti az erős lélektani szállal rendelkező thrillereket, ugyanakkor mindenképpen javaslom, hogy az első, Fulladás című résszel kezdjenek az érdeklődők.
Nyereményjáték:
Nyereményjáték:
Könyvünk egyik főszereplője, Evie Cormac magatartásproblémái miatt egy szigorúan zárt nevelőintézetben él. A játékban ezúttal olyan filmek címeit keressük, amelyekben a főszereplő fiatalok hasonló intézetbe, vagy akár börtönbe kerültek – hol okkal, hol ok nélkül.
Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.
Feladvány:
Állomáslista:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése