Ninth ​House – A kilencedik ház (értékelés és nyereményjáték)

 

Már magyarul is megjelent Leigh Bardugo új regénye, A kilencedik ház, amiben ezúttal nem a Grisák világába látogatunk el, hanem a Yale egyetem környékén történnek természetfeletti dolgok.
Kövesd végig a Blogturnét, ahol értékelések és extrák zöme vár rád, és ha velünk játszol, meg is nyerheted a regény egy példányát.






Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó, 2021
Oldalszám: 568 oldal
ISBN: 9789635618231
Eredeti cím: 
Fordította: Seres József


A könyvet ITT tudod megrendelni!


Fülszöveg:

Miért épp ő? Mi a csapda?

Galaxy „Alex” Stern a Yale Egyetem legfurcsább elsőévese. Hippi anyja nevelte fel Los Angelesben, a középiskolát sem fejezte be, drogdíler haverok között és alkalmi munkákból élt, húszévesen pedig egy rejtélyes gyilkossági ügy egyetlen túlélője lett. A kórházi ágyán kínálják fel neki a második esélyt, a felvételt a világ egyik legrangosabb egyetemére. De miért neki? És ki mozgatja a szálakat?

Alex hamarosan különleges képessége miatt és a titokzatos jótevői megbízásából a Yale titkos társaságainak okkult tevékenységét felügyeli. A tiltott mágia alkalmazása viszont baljósabb és veszélyesebb, mint ahogy azt akár a legparanoiásabb elme is elképzelheti.

FELÉLESZTIK A HOLTAKAT, ÉS NÉHA AZ ÉLŐK A PRÉDÁK…


Véleményem:

Leigh Bardugo nevével legtöbben a Grisaverzum könyvei kapcsán találkozhattak, én magam ugyan csak a sorozat első kötetét, az Árnyék és csontot olvastam, de a történetet elég eredetinek és érdekesnek tartottam ahhoz, hogy akarjak még kísérletezni az írónő regényeivel. Jó apropónak tűnt ehhez A kilencedik ház, ami mind műfajában, mind a célközönség tekintetében eltérő egy picit. Amikor belekezdtem, nem tudtam róla sokat a fülszövegben foglaltakon kívül, csupán azt, hogy egy, a mai világban játszódó, felnőtt fantasyhez lesz szerencsém, ami a maga közel 600 oldalával egy tekintélyesebb darabnak mondható. Most, az olvasás után kicsit vegyesek az érzéseim, más volt egy kicsit a regény, mint amire számítottam, de szerencsére annyira mindenképpen meggyőzött, hogy később folytatni akarjam.

A regény főhőse Alex Stern (és igen, sokakhoz hasonlóan én is először azt hittem, hogy fiú, amíg konkrétan ki nem derült a könyvből az ellenkezője), a fiatal kora ellenére igen sötét múlttal rendelkező lány. De nem csupán emiatt tekinthető különc karakternek, hanem azért is, mert gyerekkora óta látja a halottakat, mely adottságnak köszönhetően új esélyt kap az élettől akkor, amikor már úgy tűnik, minden végérvényesen elveszett a számára. Alexet ugyanis felveszik a Yale Egyetemre, azon belül is a Léthe nevezetű felügyelő szervbe, kiknek tagjainak az a feladata, hogy vigyázzák az egyetemen működő titkos társaságok tevékenységeit, és biztosítsák, hogy a folyamatos és aktív mágiahasználat ne okozzon bonyodalmat a normális emberek világában vagy a campuson. A fedősztorija szerint ő maga is elsőéves egyetemista, aki küzd a beadandókkal és a különféle fakultációkkal, valójában azonban mentora, Darlington segítségével arra próbálják kiképezni, hogy különleges képessége segítségével hasznos tagja legyen a szervezetnek. Az igazi bonyodalmak azután kezdődnek, hogy Darlington rejtélyes körülmények között eltűnik, az egyetem területén pedig városi lány holttestére bukkannak. Minden jel gyilkosságra utal, Alexet pedig nem hagyja nyugodni az eset, így saját szakállára kezd nyomozni. Vajon a gyilkosságnak köze lehet az egyetem valamelyik titkos társaságának rituáléihoz? És meddig érezheti biztonságban magát Alex, amikor úgy tűnik, kezd túl sokat megtudni, miközben egyre mélyebbre ássa magát a társaságok aljas és sötét titkaiban?




Nos, azt semmiképpen nem mondanám, hogy könnyű és laza olvasmány volt, és nem csupán a terjedelem miatt. A regény eléggé in medias res módon kezdődik, egyből az események közepébe csap, anélkül, hogy egy rendes bevezetést vagy világmagyarázatot kapnánk. A rendelkezésre álló információ-morzsákból és a váltakozva a múltban játszódó fejezetekből magunknak kell összeraknunk a dolgokat, azt is, hogyan működik az egyetem világa, hierarchiája és szervezetei (ehhez mondjuk kapunk egy kis plusz segítséget a fejezetek közti "titkos dokumentumok", illetve a függelék formájában, amit pechemre csak az olvasás végén fedeztem fel, mindenesetre ezekből jobban megismerhetjük a Fátyol Házait), és azt is, mi történt Alex múltjában, ami ahhoz a végzetes éjszakához vezetett, amikor majdnem meghalt, és ami után a Léthe a soraiba fogadta. Nagyon kellett koncentrálnom kb. az első 100 oldalon, hogy pontosan értsek mindent, ráadásul elég sok szereplővel és különféle idegen nevekkel dolgozik az írónő, így ez nem volt mindig könnyű. Utána viszont nagyrészt kárpótolt, hogy egyébként olvasmányosan és izgalmasan van megírva, felépítve a regény, szinte minden fejezetben történik valami kisebb-nagyobb izgalom, ami előrevisz, ráadásul csattanókban és fordulatokban sem szenvedünk hiányt. 

A szereplők személyisége, karaktere viszonylag összetett, én Alexet tartottam a legérdekesebbnek és szerethetőbbnek. Egyébként is kedvelem az "antihősöket", vagyis az olyan főszereplőket, akik sok szempontból tökéletlenek. Alexre ez halmozottan igaz, nem mondhatnánk túl kifinomultnak a stílusát vagy a természetét, mégis van benne jóság, bátorság és igazságérzet, ami miatt könnyű szimpatizálni vele. Eleinte csak annyit tudunk, hogy a tinédzser évei alatt nagyon züllött életmódot folytatott, később viszont szépen összeáll, hogy az, hogy látja a szellemeket, hogyan nyomta rá bélyegét gyermekkorára, és hogyan torzította a személyiségét, kapcsolatait és kötődési mintázatait. Örültem, hogy ilyen részletesen és alaposan megismerhettem, nekem azt is kompenzálta, hogy vele szemben Darlingtont nem éreztem ennyire élő, lélegző figurának, annak ellenére, hogy az ő nézőpontját is megismerhetjük a történetben. 

Érdekes kérdés, hogy pontosan milyen műfajba sorolható A kilencedik ház. Ifjúságinak nem mondanám, már csak azért sem, mert akadnak benne kifejezetten sötét, erőszakos és gusztustalan jelenetek is. Ugyanakkor igazán felnőtt fantasynek vagy thrillernek sem, mert ahhoz meg a gondolatiságát nem éreztem elég kidolgozottnak, realisztikusnak. Az mindenképpen tetszett, hogy az írónő egy egyetemet vett a cselekménye helyszínéül, ahogy az is, hogy nagy szerepe volt a titkos társaságoknak és a rituális mágiának, nálam nagyon jól szoktak működni az ilyen "sötét varázslóiskolás" témák (lásd. Lev Grossman Varázslók-trilógiája), de az én ízlésemnek jobban tetszett volna még egy kicsit több sötétség, realisztikus komorság és mélyebb gondolati sík. Ez egyébként ne tántorítson el senkit, a regény nagyon jól fel van építve és a lassú indulás után szépen meglódul a cselekmény, ha megdolgozunk érte, abszolút szórakoztató és tartalmas élményt nyújt, csak szubjektív szempontból nekem ezek hiányoztak ahhoz, hogy maximális pontszámot adjak.

Összességében nem bántam meg, hogy elolvastam, sőt, várom a második részt is, mert azért bőven maradtak elvarratlan szálak. Alex karaktere igazán egyedi színfolt volt számomra a fantasztikus regények sorában, ahogy az is, hogy a Yale Egyetem ódon falai közé kalauzolt az írónő. Azt pedig mindig bátor dolognak tartom, ha egy szerző egy sikeres sorozat után valami teljesen új fába vágja a fejszéjét, remélem, hogy a jövőben másfelé is ki fog még kacsintani Leigh Bardugo.

Értékelésem: 5/4
Kinek ajánlom? Azoknak, akik az ifjúsági fantasyk után egy kicsit sötétebb, erőszakosabb és összetettebb történetet szeretnének olvasni, és akik kíváncsiak a titkos társaságok alternatív történetére.

Nyereményjáték:

A Kilencedik ház szerzője, Leigh Bardugo itthon is egyre több rajongóval büszkélkedhet. Te is közéjük tartozol? Most kiderül!
Minden állomáson az író egy-egy könyvéből találsz idézetet, a feladatod, hogy beírd a rafflecopter doboz megfelelő sorába az adott kötet címét.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Feladvány:
"Elmennék érted. Ha nem tudnék járni, kúszva mennék odáig. Akármennyire összetörtünk is, megtalálnánk együtt a kiutat… Kivont késsel és tüzelő pisztollyal. Mert ahhoz értünk. Soha nem adjuk fel a harcot."


a Rafflecopter giveaway

Állomáslista:
12.18. - Könyv és más
12.20. - Readingspo
12.22. - Hagyjatok! Olvasok!
12.27. - Booktastic Boglinc
12.29. - Sorok Között
12.30. - Szaffi polca

Megjegyzések