Életrajzi mesekönyvek - A ​fiú, aki kertész akart lenni, A fiú, aki felfedező akart lenni (értékelés és nyereményjáték)

 


A Naphegy Kiadó kínálatában jelent meg az Életrajzi mesekönyv sorozat, amelynek célja, hogy a méltán híres és ismert hazai személyek életét közelebb hozza gyermekeinkhez. Ezen a turnén most a sorozatban megjelent kötetek közül hetet mutatunk be nektek. 
Tartsatok velünk, ismerjük meg Szabó Magda, Elek Ilona, Karikó Katalin, Kőrösi Csoma Sándor, Bálint György, Hugonnai Vilma és Kós Károly életét, ha pedig nektek kedvez a szerencse meg is nyerhetitek az egyik mesekönyvet. 





Kiadó: Naphegy Kiadó, 2022
Oldalszám: 48 oldal
Illusztrálta: Kőszeghy Csilla
ISBN: 9789634760627


A könyvet ITT tudod megrendelni!

    

Fülszöveg:

Bálint György legjobban egy dologra vágyott: hogy a földjét művelhesse. Ám a sorsa másfelé kanyargott, és a családi birtok helyett, amit elveszített, végül egy egész ország kertésze lett.
A tévéből idővel mindenki megismerte, és nem telt el úgy nap, hogy ne kértek volna tanácsot tőle. Bálint gazda hosszú és tartalmas élete végéig szeretettel és kitartással gondozta a rábízott kertet, mert tudta, hogy ahol fák nőnek, ott a boldogság is megterem.


Véleményem:

A múltkor bemutatott két kötet után most olyan könyveket szerettem volna választani a Naphegy Kiadó sorozatából, ami a fiúkra koncentrál, így esett a választásom a Bálint Györgyöt, illetve Kőrösi Csoma Sándort bemutató darabokra. Kertész Edina A ​fiú, aki kertész akart lenni című kötete már régóta várólistás nálam, nagyon szerettem és éveken át követtem a mindenki által Bálint gazda néven ismert híres kertész műsorait és tanácsait. Reméltem, hogy egy olyan ismeretterjesztő kötetet kapok, ami a kisebbek számára is kedvet csinálhat a növények gondozásához, és nem is kellett csalódnom: a könyvből végig átjön az a hatalmas szeretet, amivel Bálint György a természethez viszonyult. 


Ahogy a korábbi köteteknél is megszokhattuk, ebben a könyvben is az adott személy gyerekkorától követhetjük sorsának alakulását. A kis Gyuri már igen fiatalon megszerette a természetet, a különféle növényeket, állatokat. Szülei gazdálkodtak, apja pedig sok mindenre megtanította a növények gondozásáról és a mezőgazdaságról. Hatalmas földjükön mindig akadt valami munka vagy tennivaló, és a család sokáig élt dolgos, ugyanakkor gondtalan éveket. Később olvashatunk arról, hogy a háború során milyen nehézségekkel kellett Györgynek megküzdenie, hogyan veszítette el szüleit, később pedig otthonát is, holott megfogadta, hogy mindig vigyázni fog a földre, ami munkát és kenyeret adott a család számára. 


Miután György Budapestre költözött, eleinte nehezen talált munkát magának. Bár lett volna lehetősége külföldre költözni, ő mégis inkább maradt, és igyekezett mindenféle kertészeti munkával fenntartani magát. Egyre többen fedezték fel, mennyire jól ért a növényekhez és a kertekhez, és egy idő után különböző újságokban is közzétehette az ezzel kapcsolatos ismereteit. Az én generációm nagyjából akkor ismerte meg őt, amikor már a televízióban is szerepelt, így vált szép lassan az egész ország Bálint gazdájává, akitől rengeteget tanulhattunk kertjeink gondozásáról. Öröksége hosszú és igen tartalmas élete után is fennmaradt, én pedig nagyon jó kezdeményezésnek tartom, hogy ez a kötet is hozzájárul ahhoz, hogy a következő generáció is megismerje a nevét és munkásságát. 


Kertész Edina szerintem nagyon jól kiemelte ebből az életműből azokat a mozzanatokat, amik fontosak, és amik még a gyermekek számára is befogadhatóak (Bálint György életéről olvasva hamar látjuk, hogy pl. a háború igen súlyosan érintette őt és családtagjait, akik közül sokakat el is veszített, de a megrázóbb részletek ebben a kötetben nincsenek nevesítve, ami szerintem egyáltalán nem baj figyelembe véve az elsődleges célközönséget). Kőszeghy Csilla rajzai nagyon szépek, nyugalmat és szelídséget sugároznak, és a szöveggel együtt egy olyan férfi alakját körvonalazzák számunkra, aki egyrészt borzasztóan szerette a természetet, másrészt küldetésének tekintette, hogy másokat tanítson, és lehetőleg minél többet átadhasson a tudásából. Nekem ez a kötet is nagyon tetszett, és őszintén bízom benne, hogy Bálint György neve sosem fog feledésbe merülni.



Kiadó: Naphegy Kiadó, 2021
Oldalszám: 48 oldal
Illusztrálta: Maros Krisztina
ISBN: 9789634760566


A könyvet ITT tudod megrendelni!

    

Fülszöveg:

Kőrösi Csoma Sándor a gyerekkora óta készült rá, hogy megtalálja a magyarok őshazáját. Álma beteljesítésére sok-sok nélkülözéssel, tizenhárom nyelv megtanulásával és a teste edzésével készült fel. Amikor elindult Magyarországról, maga sem tudta, mit talál majd útja végén. Vajon eléri a célját? Vajon jól gondolja, hogy keletről származnak a magyarok? Vajon talál ott valakit, aki a magyarhoz hasonló nyelvet beszél?

Hosszú, kalandos kutatóútján nem találta meg azt, amit keresett, ellenben eljutott a Himalája fennsíkján, a „világ tetején” élő tibetiekhez. Elszántságát az a remény táplálta, hogy életét olyan tudományoknak szentelheti, amelyek a későbbiek során hasznára válhatnak majd a tudós világnak, sőt az egész emberiségnek.


Véleményem:

Kőrösi Csoma Sándor neve mindenkinek ismerős, ugyanakkor be kell vallanom, hogy életéről és munkásságáról csak az utóbbi években kezdtem el kicsit többet megtudni. Pont emiatt Boldizsár Ildikó A fiú, aki felfedező akart lenni című könyve többek között azért is landolt a kívánságlistámra, mert én magam is szerettem volna jobban megismerni a híres felfedezőt, aki egész életében lázasan kutatott és kitartóan dolgozott azért, hogy a világot megismerje, és hogy az őt foglalkoztató kérdésekre választ kapjon. 


Kőrösi Csoma Sándor gyerekkorával kapcsolatban sok a bizonytalanság, még az sem biztos, hogy 1787-ben vagy 1788-ban született. Az viszont igen, ahogy arra a kötet is rámutat, hogy már fiatal korában is csendes, befelé forduló, fegyelmezett és kíváncsi gyerek volt, akit érdekelt a múlt, a népek történelme és különösen a különböző nyelvek. Szegény sorsú székely család gyermekeként nem álltak előtte óriási lehetőségek, szüleinek mégis fontos volt taníttatása - olyannyira, hogy édesapjával Nagyenyedig gyalogolt, hogy az ottani iskolába beiratkozhasson szolgadiáknak. 


A könyv lapjain egy igyekvő, szerény fiú alakja bontakozik ki, akinek nem voltak nagy igényei, egyszerűen öltözködött és minden megkeresett kis pénzt félretett, az iskola kollégiumában sokszor a padlón aludt, és fáradtságos munkával szívta magába a tudást. Ahogy egyre jobban megismerkedett a nyelvekkel és a történelemmel, foglalkoztatni kezdte a magyarok őshazája, és szép lassan megfogalmazódott benne, hogy későbbi életét ennek felkutatására szeretné áldozni. Akkoriban nagyon mások voltak a lehetőségek, nem állt rendelkezésre telefon vagy internet, ráadásul a közlekedés is lényegesen lassabb, nehézkesebb volt, mint napjainkban. Az ifjú felfedező mégis felkerekedett, hogy Ázsiába utazzon, javarészt gyalog vagy éppen ló- vagy teveháton, mely csodálatos utazást egy térképen is nyomon követhetjük. Az élet végül úgy hozta, hogy érdeklődése középpontjába Tibet és az ottani kultúra, vallás és nyelv került, később a megfelelő anyagi és tudományos támogatást is megkapta ahhoz, hogy kutatásait folytathassa, többek között az első tibeti-angol szótár létrehozásával. Álmait azonban még ekkor sem adta fel és tovább kutatta az említett őshazát, sajnos azonban a dzsungelban elkapott malária örökre véget vetett ennek az útnak. 

Egészen elképesztőnek tartottam ezt az életet és sorsot is. Kőrösi Csoma Sándor húsz nyelven beszélt, és felbecsülhetetlen értékű tudással járult hozzá ahhoz, hogy nyugat és kelet kicsit közelebb kerülhessen egymáshoz. Ezúttal Maros Krisztina illusztrációi egészítették ki a szöveget, nekem különösen azok a képek tetszettek, melyek hosszú utazása állomásait örökítik meg. Bár már ez a rövidke kötet is sok új ismeretet adott, határozottan kedvet kaptam ahhoz, hogy más könyvekben is tájékozódjak a híres felfedezőről, hiszek abban, hogy a világot azok az emberek viszik előre, akik a legmerészebb álmaikat is megpróbálják valóra váltani, és sosem szűnnek meg kérdéseket feltenni az őket körülvevő világról. 


Összességében abszolút kedvenccé vált ez a sorozat, és most, hogy négy könyvet is megismerhettem belőle, azt mondhatom, hogy mindenképpen szeretném beszerezni a hiányzó többit is. Gyermekeknek szánt ismeretterjesztő kategóriában végtelenül igényes és szórakoztató darabok ezek, az pedig külön tetszik, hogy az író és az illusztrátor személye mindig más, így minden alkotó egy kicsit a saját stílusának mentén tudja alakítani a köteteket. Nagyon jó szívvel ajánlom minden családnak, ahol kíváncsi gyerekek - vagy éppen felnőttek - keresnek tartalmas olvasnivalót. 


Értékelésem: 5/5
Kinek ajánlom? Kisiskolás kortól felfelé mindenkinek, aki igényes, minőségi és szórakoztató ismeretterjesztő könyvet keres.


Nyereményjáték:

Mostani játékunkban a sorozatban is szereplő, híres magyar emberekre koncentrálunk. Minden állomáson találtok egy kérdést, nektek pedig nincs más dolgotok, mint a Rafflecopter megfelelő sorába beírni a helyes választ.
Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.

Feladvány:
Melyik évben született Kós Károly? 
a Rafflecopter giveaway

Állomáslista:
02.20.: Könyv és más (A fiú, aki….)
02.21.: Szembetűnő (A lány, aki olimpiát nyert)
02.22.: Veronika's Reader Feeder
02.23.: Szembetűnő (A fiú, aki felfedező akart lenni)
02.24.: Hagyjatok! Olvasok!
02.25.: Szembetűnő (A lány, aki kutató akart lenni)
02.26.: Szembetűnő (A fiú, aki kertész akart lenni)

Megjegyzések