Távol-keleti mesék - A tigrissé vált mandarin és más történetek (értékelés és nyereményjáték)
Minden nemzetiség meséin keresztül igyekszik átadni értékeit gyermekeinek. Nem meglepő hát, hogy a legtöbb népmese igazságosságról, leleményességről, vágyak beteljesüléséről szól, ám mégis mások, eltérnek egymástól. Tóth Emese szerkesztésének köszönhetően ezúttal a távol-keleti országok népmese világát ismerhetjük meg egy csodálatos, Láng Anna által illusztrált kötetben.
Tarts velünk, s ha szerencsés vagy, nyerhetsz is egy példányt a könyvből.
Kiadó: Naphegy Kiadó, 2020
Oldalszám: 128 oldal
Eredeti cím: The Lost Ticket
Fordította: Bese Lajos, Gulya János, Lengyel Balázs, Major Gyula, Nyugen Huun Thut, Tóth Edit
Illusztrálta: Láng Anna
ISBN: 9789634760498
A könyvet ITT tudod megrendelni!
Fülszöveg:
Igazságosan ítélő mandarin, selyemtolvaj, várban lakó démonsereg és kapzsi császár kel életre a kínai, tibeti, mongol, ujgur, koreai, japán és vietnámi népi fantázia szülte elbeszélésekben. A kelet- és belső-ázsiai történetek furfang, lelemény, szorgalom és igazságosság uralta világot tárnak elénk. Egészen úgy, mint a magyar népmesék, mint általában a népmesék… És mégis máshogyan.
A Távol-Keleten tudják, hogy a mesék szellemei nem zárhatók be, nem titkolhatók el, és a történeteket újra meg újra, új és új hallgatóknak tovább kell mesélni: a bambuszrejtekhelyről, a narancsfáit kitartóan locsoló sárkányról, az őszibarackban talált fiúról vagy a tigrissé vált mandarinról.
Véleményem:
Az eddig sem volt titok, hogy nagyon szeretem a különféle mesegyűjteményeket, és igyekszem beszerezni azokat a darabokat, amik valamilyen szempontból különlegesebbek. A Tóth Emese által szerkesztett Távol-keleti mesék nem teljesen újkeletű válogatás, hiszen alapját az 1959-ben megjelent A sárkánykirály palotája című kötet jelentette, ami az én polcomnak is nagy becsben tartott darabja, bár sajnos még nem jutottam oda, hogy végigolvassam. Láng Anna illusztrációit egyenesen imádom, így végképp nem volt kérdés, hogy beszerezzem ezt az igazán szépséges könyvet.
A tartalomjegyzéket böngészve láthatjuk, hogy összesen hét nép meséit találjuk a gyűjteményben. Akadnak itt kínai, tibeti, mongol, ujgur, koreai, japán és vietnámi mesék, egy-egy területről 2-5 történetet találunk, hosszuk pedig átlagosan 3-6 oldal. Maga a könyv masszív, keményfedeles kiadást kapott, a lapok fényesek és vastagabbak, és csodásan mutatnak rajtuk az egészoldalas illusztrációk.
Olvasás előtt kíváncsi voltam arra, hogy vajon a távol-keleti mesék mennyiben lesznek mások, mint az általam inkább ismert nyugati társaik, vajon érezhető lesz-e, hogy másfajta értékek, tanulságok jelennek meg a történetekben. Utólag úgy látom, hogy erre nem fekete-fehér a válasz. Egyrészt rengeteg mesében fel lehet fedezni azokat, amiket más népektől is ismerünk, hiszen olyan toposzokra, motívumokra épülnek, melyek az emberiség sajátjai, függetlenül a földrajzi elhelyezkedéstől vagy a kultúrától. Sok történetben megjelenik a furfangosság és leleményesség, de legalább ennyiben az önzetlenség és a másoknak való segítségnyújtás. Akadnak kapzsi és mohó testvérek, házaspárok, jók, akik elnyerik méltó jutalmukat, vagy éppen gonosz emberek vagy természetfeletti lények, akik pedig nem menekülhetnek a méltó és igazságos büntetéstől. Talán annyi különbséget mégis éreztem, hogy ezekben a mesékben nagyobb szerepet kap az idősek tisztelete, sok történetben visszaköszön, hogy a hős gondoskodni szeretne idős szüleiről. Az pedig csak ráadás volt, hogy itt egészen egzotikus állatokkal és varázslényekkel találkozunk, legyen szó sárkányokról, majmokról vagy éppen tigrisekről.
Több kedvencet is avattam az olvasás során. Az egyik A Kanlan-tavi ifjú című kínai mese volt, melynek főhőse egy igazán önzetlen fiú, aki mások érdekeit a sajátjai elé helyezte. Nagyon tetszett A három kincs című ujgur mese, amiben rengeteg híresebb történet momentumait lehet felfedezni, mégis valami újszerű elegyet kaptam. Számomra abszolút újdonság volt A mesék szellemei című koreai mese is, ahol egy izgalmas alapötletet olvashattam: egy fiúra, aki mindig csak hallgatta, de sosem mesélte tovább a történeteket, megharagszanak a mesék szellemei, és bosszút forralnak. Végezetül A nehéz kosár meg a könnyű című japán mesét említeném meg, ami szintén ismerős motívumokkal dolgozott, de nagyon szerettem benne a kedves öregapót és az általa úgy féltett verebet.
Bár azért akadtak a kötetben olyan mesék is, amik kevésbé nyerték el a tetszésemet, mert nem éreztem bennük különösebb tanulságot, többségében szépen megírt, szórakoztató és elgondolkodtató történeteket olvashattam. Láng Anna fantasztikus képeire újra és újra rácsodálkozom, annyira sokat adnak hozzá az olvasás élményéhez, és olyan gyönyörű lesz tőlük az összkép. Nagyon örülök, hogy kicsit bepillanthattam a felsorolt népek mesetárába, és ezek után biztos, hogy hamarosan előveszem a polcról A sárkánykirály palotáját is, hogy még több hangulatos mesével ismerkedhessek meg ezekről a területekről. A történeteket 6-8 éves kortól ajánlom, mert azért vannak köztük komplexebb darabok is, mi szép lassan be fogjuk építeni őket az esti mesék közé.
Értékelésem: 5/5
Kinek ajánlom? Mindenkinek, aki szereti a különleges, gyönyörű kiadású mesegyűjteményeket.
Nyereményjáték:
Ebben a játékban a távol-kelet országaival ismerkedünk! Minden állomáson találsz egy képet, a feladatod pedig annyi, hogy megírod a Rafflecopter megfelelő sorába, az adott látványosság melyik országban található. (Elég az ország!)
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Feladvány:
Állomáslista:
02. 16. - Fanni’s Library
02. 18. - Csak olvass!
02. 20. - This is my (book) universe
02. 22. - Booktastic Boglinc
02. 24. - Dreamworld
02. 26. - Könyv és más
02. 28. - Hagyjatok! Olvasok!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése